YA könyvek fiatal felnőtteknek
Bethany-Kris: Vakmerő és végzetes
„Csak egyszer lehetsz fiatal és ostoba.
Alessa még életében nem hallott ekkora baromságot.”
Alessa Trentini mindig követi a szabályokat, vagy legalábbis úgy tűnik. A Conti család egy bizonyos tagjának azonban valahogy mindig sikerül felébresztenie a benne szunnyadó lázadót, és közben meg is védi minden bajtól, de attól a katyvasztól, amibe a bátyja miatt kerül, még Adriano sem mentheti meg. Háborúban egyetlen nő sincs biztonságban, ha a keze által bármelyik család feljebb juthat a maffia ranglétráján.
Adriano Contit felőrli a kényszer, hogy mindenkinek megfeleljen, és hamarosan apja, Riley oldalán találja magát, aki felesége halálát felhasználva próbál magasabbra törni. A vér még a Szervezetnél is előrébb való. Adriano számára csak egyetlen biztos pont marad ebben a háborúban, mégpedig Alessa Trentini, de most talán kénytelen végignézni, ahogyan egy másik férfié lesz.
A Szervezet családjai között még soha nem volt olyan nagy a széthúzás, mint most. Ahogy fokozatosan mindenkit magával ragad a saját bosszúvágya, hamarosan vér árasztja el az utcákat, és mind több ember hal meg. Egyetlen módja van az életben maradásnak: mocskosan kell játszani. Még akkor is, ha ezáltal minden elpusztul
Sarah Rees Brennan: A Sötétség Útja
Nem könnyű félig halandónak, félig boszorkánynak lenni. Legalábbis Sabrina Spellmannek nem az. Nemrég jött rá, hogy az apja a Sátán… és az a sorsa, hogy uralkodjon a Pokolban.
Sabrinának szokás szerint más tervei voltak a jövőjét illetően. Kitalálta, hogyan lehetne csapdába ejteni az apját… aki viszont így a barátjának, Nick Scratchnek a testében esett fogságba. Ami azzal járt, hogy a lány életének szerelme a pokolban ragadt, magában a Sátánnal.
Sabrina tudja, hogy valamilyen módon kiszabadíthatja onnan Nicket, miközben továbbra is parkolópályán tarthatja a jó öreg apukáját. Csak ki kell találnia, hogyan. Sajnos a hűséges unokatestvére, Ambrose nincs kéznél, mert elment levadászni Blackwood atyát, az Éj Egyházának egykori gonosz vezetőjét.
Szerencsére Sabrinának még mindig ott vannak a halandó barátai: Roz, Harvey és Theo. Így amikor a nagynénje, Zelda – az Éj Egyházának jelenlegi főpapnője – megemlít egy ősrégi küldetést, ami segíthet kinyitni a pokol kapuját, a lány és a barátai kapnak az alkalmon. Zelda viszont elfelejtette megemlíteni, hogy a küldetésnek is megvannak a maga veszélyei…
Micol Ostow: A mulatság
A Riverdale Mulatság fesztiválsorozat alatt Archie, Betty, Jughead és Veronica rájönnek, hogy a város sötét titkai minden eddigi képzeletet felülmúlva nyúlnak vissza a múltba…
Riverdale-ben hatalmas az izgalom egy új hír bejelentését követően: egy régi hagyományt felélesztve megrendezik a Riverdale Mulatságot. Ennek gyökerei az első telepesek érkezéséig és az első juharfák megcsapolásáig nyúlnak vissza, de semmilyen írásos emlék nem maradt fenn róla. A fesztivál megnyitóján a 75 éves időkapszulából egy régi csontváz kerül elő, és ez a juharszirupos hordóba rejtett holttest nem az egyetlen rejtély, ami a Mulatságot beárnyékolja. Ugyanis a Royal Maple szépségverseny előkészületei már javában zajlanak, és a résztvevőket furcsa balesetek érik. Nyilvánvaló, hogy valaki egyszer és mindenkorra véget akar vetni ennek a Mulatságnak, de mégis ki lehet az? És ami ennél is fontosabb: miért? Ez az kisregény olyan részleteket tartalmaz, amelyek a televíziós sorozatból kimaradtak!
Szurovecz Kitti: A választás
2001-et írunk. Békéscsaba teljes fiatalsága a Csabai Garabonciás Napokra, azaz a diákpolgármester-választásra készül, ami hatalmas történés a város életében. A helyi iskolák csapatai azért küzdenek, hogy a hét végére az ő jelöltjük győzedelmeskedjen. Roland az elismerésért, Dani a hatalomért, Tamara az elfogadásért szeretne nyerni. Kampányfőnökeik, Enikő, Levente és Brigi a stábokkal lehetetlent nem ismerve harcolnak együtt és egymás ellen is a győzelemért. Kaland, szerelem, intrika, nevetés és sírás szövi át a választás napjait. Majd a versenynek megváltozik a tétje: egyikük hirtelen eltűnik…
Vajon mi a fontosabb? A győzelem vagy a barátság? A siker vagy a szerelem? A hatalom vagy a tisztesség? A Garabonciás Napok próbatételei elképesztő energiákat mozgatnak meg a kamaszokban. A főszereplők egy ponton ráébrednek: a választás itt nem csak a győzelemről szól – sokkal inkább a szeretetről. A hat elszánt középiskolás története által rátalálhatunk magunkban arra a gyerekre, aki egykor csupán saját belső igazságát keresve döntött, mert még nem tudta, mit jelent az a szó, hogy érdek.
Romantikus irodalom
B. Czakó Andrea: Hervadhatatlan
1860 nyarának végén a vidéki kastélyukba száműzött fiatal Szalgháry nővérek élete gyökeresen megváltozik, amikor édesanyjuk Pest-Budára rendeli őket, a Minna-szalonként működő családi villába. Gizella, a fiatalabb lány a székesfővárosba érkezésük első órájában beleütközik Fejérváry Árminba, akiről akkor még nem sejti, hogy sorsuk már a múltban összekapcsolódott.
A kíváncsi Ella a szülői házban egyre több rejtélyre bukkan. Vajon a szülei haza- vagy felségárulók? Feslett asszony-e az anyjuk és miért zárkózik el gyermekeitől? Miért éltek eddig a szüleiktől távol? Miféle bizarr tények húzódnak az apjuk nyájassága mögött?
Míg Ella azon munkálkodik, hogy kérdéseire válaszokat kapjon, kétségbeesetten beleszeret Fejérváryba, a fararcú grófba, akinek nyomós oka van ellenállni a lánynak. Közben az idősebbik Szalgháry lány a szerelme, a híres bükki betyár, Vidróczki Márton után bánkódik. Nővére boldogságáért Ella vakmerő tettekre képes.
Karen Swan: Római kalandok
Van megállíthatatlan szerelem. Van eltitkolhatatlan titok.
1974: Elena Damiani gazdag családba született, lélegzetelállító szépség, ezért minden ajtó megnyílik előtte, a férfiak a lába előtt hevernek. Huszonhat évesen már a harmadik férjét nyűvi, amikor emberére akad. Ezt a férfit soha nem kaphatja meg – amin se pénz, se szépség nem változtathat.
2017: Francesca Hackett londoni élete elől Rómába szökött, éli a dolce vitát, turistacsoportokat vezet az Örök Városban. Egy szemetesben lopott dizájner retikült talál, és visszajuttatja jogos tulajdonosának, aki a piazza túloldalán lakik – a híres társasági hölgynek, Elena dei Damiani Pignatelli della Mirandolának. A pénztárcának ugyan nyoma veszett, Elena mégis kitörő örömmel fogadja a megkerült retikült, mert ott van benne a levél, amelyet a férje tizenkét évvel azelőtt, a halálos ágyán írt, és amelyet Elena azóta se bontott fel.
Kölcsönösen szimpatikusak egymásnak, ezért megállapodnak, hogy Francesca fog interjúkat készíteni Elenával, hogy kiadhassák Elena memoárját. A nyár folyamán Francesca ámultan hallgatja Elena szenzációs történeteit. A város alatti ősrégi alagútból felhoznak egy felbecsülhetetlen értékű gyémántgyűrűt, amelyről kiderül, szintén Elenáé lehetett. Francesca ekkor rádöbben, mi lehet Elena életének legdrámaibb titka.
Sabrina Jeffries: A csábítás iskolája
Miután a bizalmatlan, irigylésre méltóan gazdag, ám igazi nőfaló hírében álló Greycourt herceg anyja megözvegyül, a herceg megismerkedik a mostohaapja temetését intéző hölggyel. A legnagyobb meglepetésére azonnal közel érzi magát Beatrice-hez, ezért teljesíti anyja kérését, hogy készítse fel a közvetlen, ám az etikettet nem ismerő lányt az első báljára. Ahogy Beatrice egyre jobban megismeri a herceget, egyre nehezebbé válik számára tartani az illő távolságot a férfitól. Amikor pedig Greycourt a lány családi titkaiba üti az orrát, Beatrice-nek el kell döntenie, merre halad a kapcsolatuk…
Anne Jacobs: Az úriház
1939. A Dranitz család gondtalanul él mecklenburgi birtokán egészen addig, amíg ki nem tör a második világháború, amely miatt hamarosan menekülniük kell. A gyönyörű fiatal bárókisasszony, Franziska von Dranitz beleszeret a jóvágású Walter Iversenbe, ám fogalma sincs az őrnagy titkáról és háborús szerepvállalásáról. 1990. Az idősödő Franziska visszatér Nyugat-Németországból szülőhelyére, hogy a megmaradt romokból újjáépítse egykori impozáns otthonát, az úriházat, és kiderítse az igazságot húga, Elfriede rejtélyes haláláról. Az elegáns bárónő a keleti határon túl egy olyan világba csöppen, ahol csupán megvetett arisztokrata lehet. Rég nem látott unokája, a temperamentumos Jenny egy mindent elsöprő szerelmet maga mögött hagyva felkeresi nagyanyját, hogy a segítségére legyen. De vajon mennyire nehéz szembenézni a múlttal, amikor nem tudjuk, hogy kiben bízhatunk? Franziska a birtokon rátalál egykori szolgálójára, Minére, aki valamit régóta rejteget előle. A kastély falai számtalan titkot őriznek… Anne Jacobs lebilincselő új trilógiájának első része egy arisztokrata család drámája és egy minden veszélyt bátran vállaló bárónő megható története.
Történelmi regények
Cselenyák Imre: Hej, Tinódi!
Tinódi Lantos Sebestyén, a polgársorból származó, majd krónikási-énekmondói érdemei révén nemessé avanzsált deák 1555 novemberében Nádasdy Tamáshoz érkezik Sárvárra, hogy Cronica című művét felajánlja a nádornak. A vár ura azonban nem tartózkodik otthon, így rá várakozva a híres lantos belefog, hogy elmesélje kalandos élettörténetét egy Mári nevű szolgálólánynak. Tinódi száján életre kel a három részre szakított ország minden nyűge-baja, elbeszéléseiben, verses dalaiban megelevenednek az urak és jobbágyok hétköznapjai, a végvári kapitányok dicső győzelmei, a magyar vitézek törökverő portyái és párviadalai. Magyarhon históriáját felidézve Sebestyén deák személyes élményeit, a fehérnéppel való pajzán kalandjait is bele-beleszövi megemlékezéseibe – mindezt Cselenyák Imre a korabeli beszédmódhoz igazított, kifinomult stílusában.
Jiří Weil: Moszkva
Ritkán fordult elő a cseh irodalomban, hogy egy könyvnek ilyen különös sorsa legyen, mint a Moszkva – A határ című regénynek. Ebben a sorsban részesült maga a szerző is – száműzés, publikációs tilalom, tűrés, majd üstökösszerű újjászületés. Amikor 1937-ben Prágában megjelent, a regény dühös megbotránkozást keltett a cseh kommunisták körében, nem kisebb személyiség, mint Julius Fučik mondott ki rá éles ítéletet, polgári idealistának, a nép ellenségének bélyegezve meg Weilt – és a következő években, mindahányszor félre akarták állítani a szerzőt, ehhez az ítélethez nyúltak vissza. A háborút követően a Moszkvához hű államban a könyv évtizedekre eltűnt a könyvesboltok és könyvtárak polcairól.
Akkoriban csak kevesen ismerték fel, talán nem is akarták felismerni, milyen profetikusan ábrázolta Weil a harmincas évek Moszkváját, ahol akkoriban tört ki a lázas „tisztogatás”. A Moszkva – A határ egy izgalmas, már-már krimiszerű történetbe csomagolt kulcsregény, az egyik legautentikusabb tanúvallomás az első szocialista ország politikai légköréről. Jelentősége André Gide Visszatérés a Szovjetunióból és Arthur Koestler Sötétség délben című művéhez fogható.
Gáspár Klára: Székely sors
Már teljesen besötétedett. Az egész napos szántástól minden porcikája fájt. A traktor már nem járt. Zoltán csak ült az ülésen, rágyújtott, és közben nézte, ahogy Zozó az ekét leszereli. A fiú nagyon izmos volt, könnyedén emelgette a súlyos alkatrészeket.
Hát éppen ez az, ami elől elmenekült Bukovinában. Nem akarta túrni a földet, mert jobb életre vágyott. Ezért tanult éjt nappallá téve? Ezért volt egész életében tisztességes, szorgalmas, példamutató? Élete során ez az ötödik ország, ahol élt. Mindig a nulláról indult. Mindenhol megállta a helyét.
A háború után azt gondolta: végre hazaérkezett.
Boldog volt egy gyönyörű feleséggel és egy csodás, értelmes gyermekkel, egy szép lakásban Pesten és egy kitűnő munkával a külügyminisztériumban. Boldog volt, egészen addig, ameddig Rákosi elvtárs másképp nem döntött.
Hazaérkezett?
Visszatért a földhöz. A bukovinai földet baranyai földre cserélte, a családi birtokot államira. Ezt az ekét már nem ökör húzta, hanem traktor, de a kiforgatott nedves föld szaga semmit sem változott.
Neki már nem lesz jobb élete, de Zozó… ő még teremthet magának egy könnyebb életet. Mert hát magának kell azt majd megteremtenie, hiszen Zoltán csak a székely büszkeséget és a székely kitartást hagyja a fiúra.
Egyebe nincs.
Legfeljebb még… ez az ezüst cigarettatárca.
Corrie ten Boom: A menedék
A békés, polgári Hollandia a horogkeresztes rémuralom színterévé válik, az egyszerű órásmesternőből a földalatti ellenállás szervezője, üldözöttek vakmerő bújtatója lesz, az ódon családi ház hálószobájából felfedezhetetlen búvóhely készül… Corrie ten Boom lebilincselő életrajzának olvasása közben végig ott bujkál bennünk a legizgalmasabb kérdés: honnan volt annyi bátorság, lelki és fizikai erő ebben a legyőzhetetlen nőben, hogy az egész élete egy dologról beszéljen: „az öröm mélyebbre hatol, mint a kétségbeesés”?
Kortárs irodalom
Szentesi Éva: Merkúr a retrográdban
A Merkúr a retrográdban nem szokványos szerelmi történet, hiszen ritka, hogy az ember éppen akkor találja meg a szerelmet, amikor éppen életének legnagyobb tragédiájával néz szembe.
Szentesi Éva új kötete a sokáig elveszettnek hitt, majd lehetetlen helyzetben megtalált szerelem, a mégiscsak véget érő barátságok és az útkeresés regénye. Látlelet arról, hogyan értelmezi magát egy nő a 2020-as években gyerek nélkül, mit gondol önmagáról, a testéről, az életéről, és hogyan funkcionál egy párkapcsolatban, ha még nem tudott megküzdeni az örökölt anyai mintákkal.
Ennek a történetnek a főszereplője bárki lehet: lehet az olvasó, és lehet az író is. Bár Szentesi Éva azt vallja, csak az olvasó hiszi azt, hogy egy regény a szerzőről szól, mert valójában az író mindig az olvasóról ír.
Kiss Ottó: A Kék Oroszlán bezár
A Kék Oroszlán bezár – és bezárul vele az évezred, elenyészik mindaz, ami a rendszerváltást követő években idejétmúlttá vált. A korszak vidéki kisvárosaiban fiatalok és öregek, nők és férfiak, tanárok és munkások szembesülnek álmaik szétfoszlásával, a családi és a baráti kapcsolatok fellazulásával, biztonságosnak hitt életük kihívásaival. Kiss Ottó pontos mondatokban, kiemelkedő hitelességgel és érzékenységgel meséli el hősei gyakran csodálatos történetét. A válogatás a szerző legszebb novelláinak gyűjteménye.
Háy János: Szavalóverseny
Ez most mi, vers vagy próza? Nem lehetett volna előre eldönteni? Az ember csak belelapoz, aztán máris össze van keverve. Hogy vicces, meg fogok rajta nevetni? Nekem senki ne mondja meg, hogy min fogok nevetni. Ezen biztos, hogy nem. Hogy benne van a szerelmes vers meg az öregkori líra meg a népi líra meg a gyerekvers receptje. Szerinted ez kit érdekel? Normális írók rendes receptkönyvet írnak, amit tényleg lehet használni, mert benne van, mondjuk, a vadas marha receptje, amit azért nem lehet fejből megcsinálni. Most ez lehet, hogy környezetvédelmi szempontból rossz példa, de akkor ott a vadas tofu receptje, mindegy, ne ragadjunk le a felesleges részleteknél. Meg különben is, ki ez a főszereplő, aki költészettel akar nőhöz jutni? Hol él ez? A 19. században? Ráadásul egyszerre írja meg a zsengéket meg az öregkori verseket. Ez egy lelkileg sérült arc, akit egyáltalán nem nagy élmény megismerni. Sőt, tiszta gáz. Ezzel a könyvvel kilépni az utcára már önmagában égés. Rögtön meg leszel bélyegezve. És nem olyan bélyeggel, amit a magyar állam adott ki, hanem olyannal, amin egy rovarirtó társaság logója van: VIGYÁZAT ÉLETVESZÉLY!
Tóth Krisztina: A majom szeme
Egy baljóslatú kor baljóslatú városában akad egymásra a történész Giselle, az Új Egyetem docense és dr. Kreutzer pszichiáter, országosan ismert szegénységügyi szaktekintély. A tavaszi viharban felbukkan a nőt hetek óta követő Albert, a gyökereit kereső, intézetben nevelkedett fiú, és váratlanul meghal a pszichiáter idős édesanyja. A terápia során Giselle az ismeretlen fiú miatt merül el családja történetében, dr. Kreutzer pedig anyja hagyatékának selejtezése közben éli újra a sajátját.
Tóth Krisztina szövevényes regényében egymást épp csak súroló életek tárulnak fel: nők és férfiak, feleségek és férjek, anyák és apák történetei, miközben a hatalom és gépezete a múlt eltemetésén munkálkodik szakadatlanul. A kényszerek és kényszerességek, torzítások és torzulások azonban időnként mindenkit érintő kataklizmákhoz vezetnek.
A majom szeme egy krimi izgalmával, tűpontos megfigyelésekkel, részvéttel és humorral keresi és örökíti meg az eszmélés pillanatát.
Lawrence Osborne: Bocsánatos bűn
David Henniger és felesége, Jo a boldogtalan hétköznapok elől menekülve Marokkóba tartanak, régi barátjuk hétvégi tivornyájára. A sivatag éjszakai sötétjéből hirtelen két fiatalember ugrik elő, az ittasan vezető David pedig túl későn rántja el a kormányt, és az egyik fiú holtan fekszik az úton. Miután a házaspár megérkezik a dekadens partira, a személyzet tagjai, akik amúgy is megvetik a vagyonos, hedonista külföldieket, hamarosan értesülnek az új vendég megbocsáthatatlan tettéről. Hamarosan megjelenik az elgázolt berber fiú dühös apja is, és ahogy az események lassan kicsúsznak a házigazda irányítása alól, David életét egyre nagyobb veszély fenyegeti.
Lawrence Osborne visszafogott, mégis eleven prózája perzselő érzékiséggel, kiváló ritmusérzékkel, ugyanakkor objektíven ábrázolja két kultúra ütközését: a szegényeket lenéző kiváltságos vendégek és a végsőkig kizsákmányolt őslakosok szembenállását.
Sci-fi
Martin S. Key: Egy harmonikus világvége
Az emberiség nagy részét egy magasabb intelligencia tartja virtuális rabságban, de a rendszer elleni lázadás már csak idő kérdése. Harmóniaváros elnyomó társadalmának megváltoztatása elkerülhetetlennek látszik. Mégsem a bent rekedt emberek ébredező szabadságvágya a lázadás gyújtópontja, hanem a várost övező rezervátumok lakóinak bosszúvágya érett meg arra, hogy változást indítsanak el.
Két harmóniai polgár és egy rezervátumlakó szemén keresztül kapunk képet ezekről a társadalmakról és múltjukról. Megtudjuk azt is, hogy juthat el az emberiség abba a disztópikus jövőbe, ahol az már csak egy alkatrész egy magasabb intelligencia gépezetében.
Simon Jimenez: Elveszett madarak
Nia Imani hajókapitány élete sokban különbözik másokétól. Míg az ismert világokban ugyanúgy telnek az évek, számára a több évtizedet felölelő utazások nem többek néhány hónapnál. Mindenhol várja egy megöregedett barát vagy szerető; ő azonban a legtöbbször csak magányosan sodródik a hajóján, és a következő fizetést várja. Ám egy nap találkozik egy rejtélyes fiúval, aki a megtalálói szerint az égből hullott a földre.
A gyermek nem beszél, egyedül régi fafuvoláján játszott gyönyörű, keserédes zenéjén keresztül kommunikál. Niát megragadják a dalai, és a kettejük között kibomló különös kapcsolat hatására úgy dönt, magával viszi a fiút. A csillagfényes utazás évei alatt pedig a két kívülálló felfedezi a másikban azokat a dolgokat, amelyek saját magukból hiányoznak. A fiú számára ez az otthont, a szeretetet és a biztonságot jelenti. Nia számára pedig a saját világán kívüli, stabil pontot.
Csakhogy nem Nia az egyetlen, akinek felkeltette a figyelmét a fiú. Sóvárog utána a múlt, és amikor utoléri őket, azzal fenyeget, hogy mindketten elveszíthetik azt, ami a legfontosabb: egymást.
Adam Silvera: Mindketten meghalnak a végén
ADAM SILVERA gyönyörűen szívszaggató regénye fiatalok százezreit érintette meg. A TikTokon több mint 74 millió bejegyzés szól erről a könyvről, valamint a The New York Times sikerlistáján is bérelt helye van.
„Mi, a Végső Barát Zrt. csapata, borzasztóan sajnáljuk, hogy elveszítünk. Őszinte részvétünk mindazoknak, akik szerettek, és azoknak, akik már sosem ismerhetnek meg téged. Reméljük, ma értékes, új barátra lelsz, és vele töltöd végső óráidat.”
Szeptember 5-én, kicsivel éjfél után a Halál-Hírek felhívja Mateo Torrezt és Rufus Emeteriót. Rossz hírei vannak számukra: még aznap meghalnak. Mateo és Rufus nem ismerik egymást, és más-más okokból ugyan, de mindketten szeretnének egy új barátot találni a Végnapjukon. A jó hír: erre is létezik egy alkalmazás, a neve: Végső Barát. Rufus és Mateo ennek segítségével akarnak találkozni, hogy együtt még egy utolsó, nagyszerű kalandban legyen részük – egyetlen nap alatt akarnak leélni egy egész életet.
Adam Silvera bemutatkozó regényét a New York Times komoly, érzékeny műként jellemezte, most pedig itt az elismert író újabb virtuóz alkotása, a felemelő és megsemmisítő, elbűvölő és megragadó Mindketten meghalnak a végén. Ez a történet emlékeztet rá, hogy halál nélkül nincs élet, veszteség nélkül nincs szeretet – és egyetlen nap alatt is megváltoztathatjuk az egész világunkat.
Krimi, kalandregény
Robert Bryndza: Nine Elms réme
Kate Marshall ígéretes fiatal nyomozó volt, amikor leleplezte a hírhedt Nine Elms-i sorozatgyilkost. A legnagyobb győzelme azonban hamarosan rémálommá vált. Kate, akit megaláztak, elárultak és a nyilvánosság előtt meghurcoltak az ügy szokatlan körülményei miatt, tehetetlenül figyelte, ahogy a karrierének véget vet a botrány.
Tizenöt évvel a katasztrófába torkolló események után Kate egy kis angol egyetem oktatója, de még mindig kísérti a gyötrelmes múlt. Egy rejtélyes alak öltötte magára a hajdani Nine Elms-i kannibál köntösét, hogy folytassa bálványa félbehagyott életművét.
Kate a kissé megkopott, de hamar feléledő nyomozói ösztöneire hagyatkozva a zseniális kutatási asszisztense, Tristan Harper segítségével a szörnyeteg nyomába ered. A siker jóvátételt ígér, ám ennél sokkal több forog kockán: Kate lett volna az eredeti gyilkos ötödik áldozata. És az utód eltökélte, hogy befejezi a megkezdett munkát…
J. D. Robb: Halálos felejtés
A New York Times bestsellerszerzőjének legújabb regényében Eve Dallas gyilkossági nyomozónak a múlt romjai között kell megtalálnia egy gyilkost.
Az áldozat hajléktalan nő, akinek a holttestét egy törmelékkel teli konténerben rejtették el. Arról ismerték a környéken, hogy papírvirágokat adott azoknak, akiktől kapott némi aprót – és hogy minden szabálysértésről beszámolt a rendőröknek, amit az utcákon látott. Ám a füzetet, amelybe felírta a szemetelőket és egyéb szabálysértőket, sehol sem találni.
Aztán Eve-et áthívják a szomszédos építkezésre, ahol szintén emberi maradványokra bukkantak – évtizedes maradványokra, rajtuk arany ékszerekkel és jó ruhákkal – a bontási munkálatok során. Nem örül, amikor kiderül, hogy az építkezés a férjéé, Roarke-é – nem mintha meglepné, hiszen az ír milliárdosé New York jelentős része. Hirtelen az ingatlanfejlesztés, a több nemzedéken át öröklődő családi vállalkozások, a homályos ügyletek és megdöbbentő titkok világában találja magát, miközben igazságot keres a két nőnek, akiktől elvették az életüket…
Lőrinczy Judit: Az utolsó tanú
2052. Alföld – A szép új jövő helyett fallal körülvett városok és magára hagyott, újkori betyárokat bújtató vidék, ahol a porviharok és az aszály mellett a feléledő mítoszok jelentik a legnagyobb veszélyt.
Amikor a Tisza kiszáradt medrében a szolnoki rendőrök egy szegedi professzor és egy nyíllal átlőtt betyár holttestére bukkannak egy kifosztott, ősrégi sír mellett, a múlt és a jövő összetalálkozik. Miközben a szolnokiakat Szegedre vezetik a nyomok, ahol talán még a kollégáikban sem bízhatnak meg, a pusztában egy bűnöző és bandája a sírból eltűnt arany után ered. Azonban sem a gyilkosságok, sem a kincs nem olyan fontos, mint az az erő, amely elszabadult, és amelyet néhány különleges, a jövőt látó ember próbál kétségbeesetten feltartóztatni.
Ismeretterjesztő irodalom, tényirodalom
Szergej Geraszimov: Harkivi napló
Szergej Geraszimov írót szülővárosában, az orosz határtól mindössze negyven kilométerre fekvő Harkivban érte a 2022. február 24-én Vlagyimir Putyin által elrendelt „különleges katonai művelet”, vagy egyszerűbben fogalmazva: a háború.
Feljegyzéseiben Geraszimov kíméletlen őszinteséggel, némi – az ostromállapothoz illően sötét – humortól sem visszariadva eleveníti meg a folyamatos bombázásokkal és pergőtűzzel sújtott város pokoli mindennapjait, ahol „élni” leginkább már annyit tesz, mint „túlélni”. Könyve fontos szemtanúi beszámoló Ukrajna lerohanásáról, amely jócskán túlmutat a háborús pusztítás megrázó dokumentálásánál – elgondolkodtató értekezések gyűjteménye, többek között a fegyveres harcokat előkészítő propagandáról, az ukrán és az orosz nemzet közötti elszakíthatatlan kötelékekről és messzire visszanyúló feszültségekről, valamint arról, miért nem jelent megoldást a putyinizmussal szemben a nacionalizmus.
A Harkivi napló megkerülhetetlen olvasmány ahhoz, hogy pontosabb képünk legyen az egész világot megrázó őrületről, Európa második világháború óta legnagyobb katonai konfliktusáról.
Guld Ádám: A Z generáció médiahasználata
Monitorok és kütyük között élünk, az elektronikus tömegmédia hétköznapjaink szerves részévé vált. A fiatalok okostelefonnal a kezükben szocializálódnak, a szórakozás, a tanulás, a tájékozódás nagy része átkerült az online térbe. Egyre inkább a digitális világ határozza meg, mit gondolunk a világról és önmagunkról.
Meg kell ijednünk ettől?Mivel töltik a tinédzserek az idejük túlnyomó részét, és milyen hatással lesz ez rájuk?
Meg tudjuk jósolni, mit hoz a jövő, s merre haladunk?
Guld Ádám médiakutató könyvében világos és letisztult válaszokat ad ezekre a kérdésekre, ahogy az alapfogalmaktól a legújabb médiatrendekig sorra veszi a digitális világ jelenségeit. Segít megérteni a fiatalok médiahasználati gyakorlatait és szokásait, de arra is rávilágít, hogy a Z generáció igazi trendszetter nemzedék, ugyanis a náluk megfigyelt mintázatok egy-két éven belül általános szokásokká válnak. Elmondhatjuk tehát, hogy a Z generáció ismerete kulcs a jövő megértéséhez.
Krekó Péter (szerk.) · Falyuna Nóra (szerk.): Sarlatánok kora
Ahogy Alice esett Nyuszi barlangjába, úgy zuhanunk az áltudományok, a tudományellenesség és az összeesküvés-elméletek mély üregébe, amelyet a közösségi média, illetve a koronavírus-járvány csak tovább tágított.
Sarlatánok korában élünk.
Bár a tudomány eredményeinek hasznosításából és ennek előnyeiből mindenki részesül, mintha egyre többen és minduntalan hangosabban kérdőjeleznék meg a legegyértelműbb tudományos alapigazságokat is – mint például azt, hogy az oltások hatékony védelmet nyújtanak a vírusok ellen. Egyre nagyobb vonzerejük van azoknak a furcsa hiedelmeknek, amelyek szerint a Föld lapos, vagy hogy földönkívüliek rendszeres látogatást tesznek bolygónkon. Hódítanak a könnyű, olcsó, önismeret-fejlesztést és önmegvalósítást ígérő pszichológiai tesztek és sikerkurzusok vagy éppen a bulvárhoroszkópok.
Miért lehetnek veszélyesek a látszólag ártalmatlan sarlatánságok is? Kik és miért „dőlnek be” ezeknek? Mi tüzeli és mi csillapíthatja a napjainkban zajló áltudományos forradalmat? Hogyan ismerhetjük fel a tudományosság álruháját öltő hamis szakértőket? Mit tehetnek a sokszor tudatosan manipuláló kuruzslók ellen a tudósok, az újságírók, és hogyan védekezhetnek ellenük a laikusok?
Kötetünk a téma legkiválóbb hazai szaktekintélyeinek segítségével, közérthető stílusban ismerteti meg az olvasót a „hétköznapi” áltudományos érveléssel, az áltudományok csáberejének okaival és veszélyeivel.
Rachel Trethewey: A Churchill lányok
Nagy-Britannia legjelentősebb politikusának lányai akkor is igényt tarthatnának az olvasó figyelmére, ha nem lennének önmagukban is rendkívüli személyiségek. Diana, a politikusfeleség, Sarah, a híres filmszínésznő és Mary, az aktív közszereplő nagyon különböztek egymástól, és az életük is másként alakult, de mindvégig erős testvéri szeretet kötötte őket össze. Mint a legbelső körbe tartozók, kulcsszerepet játszottak apjuk és az ország sorsában. A könyv nemcsak az ő hol boldog, hol nyomorúságos életükbe nyújt betekintést, maga Churchill és a korabeli Nagy-Britannia is ott van minden oldalon – olyan közelségben, ahogyan még sohasem láttuk.
Ablonczy Balázs: Keletre, magyar!
A magyar turanizmus tipikusan magyar és teljesen elhallgatott eszmeáramlat: akik benne voltak, igyekeztek ennek még a nyomait is eltüntetni, akik meg csak hallottak róla, szent borzadállyal emlegették. Fehérlóáldozást idéz és habókos praktikákat. Pedig a magyar közvéleményt legalábbis a 19. század eleje óta izgatta a magyarság keleti eredete és nyugati mintakövetése közti ellentmondás. Ez a könyv nemcsak a turanizmus, hanem a „Keletről való gondolkodásból a politikai konzekvenciák levonásának” története is, Kőrösi Csoma Sándortól egészen a keleti nyitásig. Vissza kell-e fordulnunk keletre? Kik ott a rokonaink? Létrejöhet-e a „turáni népek” (a magyarok, és a törökök, bolgárok, finnek, észtek, sőt japánok és belső-ázsiai népek) összefogása? Van-e a magyaroknak küldetésük Keleten? Vagy éppenséggel az a missziójuk, hogy a Nyugatot oltsák be a Kelet eszméivel?
Száz évvel ezelőtt, a világháború alatt magyar expedíciók rótták Anatólia, a Balkán vagy Dél-Oroszország útjait, a magyar kormány hatalmas összegeket áldozott, hogy keleti ösztöndíjasokat hozzon Magyarországra, magyar üzletemberek próbáltak piacot találni a Közel-Keleten és a turanizmus divatjának köszönhető az első külföldi magyar intézet megnyitása is. A két világháború között az eszmeáramlat számos befolyásos értelmiségit: egyetemi tanárokat, művészeket és politikusokat kísértett meg, majd 1945 után hallgatásra ítélték. A könyv bemutatja, hogy az eszmekör miként élte túl az államszocializmus éveit – Magyarországon és az emigrációban, és hogyan nyert teret a rendszerváltozás után. Ez a mű izgalmas, másfél évszázados utazás egy elhallgatott eszme nyomában, Tibettől Argentínáig, Tartutól Isztambulig. Felbukkan benne a turáni egyistenhívő rádióműszerész, a feministából lett vércsoportkutató földbirtokosleány, a monoklis múzeumalapító, aki egyszerre találta ki a világbékét és egy lövészárokásó gépet, a szerbiai katonai kormányzó és az ő „Deli Büzér klubja” szigorúan egyedülálló férfiak számára, néhány pénzhamisító, illetve a repülőmérnök, aki megállapította a magyar-maori rokonságot; lesz szó a Kurultájról, illetve a Turáni Vadászok Országos Egyesülete és Robin Hood összefüggéseiről, valamint az Illés együttesről és a Nemzeti Múzeum előtt álló Arany János-szobor mellékalakjairól. Turanista emlékek között élünk – csak nem tudunk róluk.
Valamennyi új könyvünkről tájékozódhatnak a Moly.hu könyves közösségi portálon kialakított, folyamatopsan frissülő virtuális könyvespolcainkat böngészve. A Moly.hu-ra a képre kattintva juthatnak el.
