Klasszikusok új köntösben
D. H. Lawrence: Lady Chatterley szeretője
1928-ban D. H. Lawrence könyve, a Lady Chatterley szeretője óriási botrányt kavart a szexuális tartalmú jelenetek kendőzetlen ábrázolása miatt; pornográfia vádjával az angol hatóságok a kiadói készletet el is kobozták. Több mint harminc évig csak cenzúrázott változatban vehették kézbe a kötetet az olvasók, és egészen a hatvanas évekig kellett várniuk arra, hogy Angliában teljes terjedelmében a könyvesboltok polcaira kerülhessen a mű – addig csak külföldön nyomtatott kalózkiadásokhoz lehetett hozzájutni. Az elgépiesedett civilizáció regénye ez, szenvedélyes, poétikus alkotás. A modern társadalom bajainak gyógyírját az ösztönök, az érzelmek és az érzékek szabadjára engedésében, az emberi gyöngédségben látja. Tabukat dönt meg: a modern regényirodalomban elsőként ábrázolja szókimondóan a testi szerelmet – ráadásul két eltérő társadalmi rétegből származó ember, egy munkásosztálybeli férfi és egy arisztokrata nő között.
Gustave Flaubert: Bovaryné
Flaubert első megjelent regényében, a Bovarynéban, Emma a főhős életének és szerelmi csalódásainak leírásával a romantikus illúziók kudarcáról fest ironikus, tragikus képet. Emma sorra kiábrándult férjéből és szeretőiből is, mert felismeri, hogy viselkedésük csak felvett póz, s nem hősök, hanem valójában kisszerű, közepes átlagemberek. Írói mestermunka, ahogy a szerző az érdektelen köznapi eseményeket ábrázolja, úgy, hogy egyúttal a kor jellemző vonásait is visszatükrözi.
Flaubert-t első regénye, a Bovaryné teszi híres íróvá. Realista regény; tája a leghétköznapibb francia kisváros, emberei valamennyien átlagemberek; nem típusok, mint Balzac alakjai, hanem olyan még csak nem is tipikus emberek, akikkel az olvasó mindennap találkozik. A regény meséjét adó tragédia is mindennapi tragédia.
George Orwell: Tragédia Burmában / A fikusz és az Antikrisztus
A fiatal George Orwell, ekkor még Eric Arthur Blair néven, egyetemi ösztöndíj híján utazott vissza Indiába, hogy 1922-től a burmai gyarmati rendőrségnél helyettes felügyelőként dolgozzon, ezzel biztosítva megélhetését és élettapasztalatainak – egész életművére kiható – bővítését. 1927-re azonban végleg megundorodott az angol gyarmati politikától, ezért kilépett a szervezetből. Az itt szerzett élményeit fogalmazta bele első, a brit gyarmatosítás rendszerét élesen bíráló szépirodalmi művébe, az 1934-ben megjelent Tragédia Burmában című regényébe. Hőse, Flory az 1984 Winstonjának előképe. Nélkülözi a heroikus karakterjegyeket, mégis elutasítja a képmutatást, és a végsőkig elviszi a küzdelmeit abban a határhelyzetben, amit a halódó gyarmatbirodalom és a rabszolgasorban tartott burmai lakosság találkozása jelent. A regény egészen 1989-ig az egyetlen legálisan kiadott Orwell-mű volt Magyarországon.
A fikusz és az Antikrisztus Orwell 1935-ben írott, második regénye. Ifjú hőse, Gordon Comstock otthagyja ígéretes és sikeres állását az „Új Albion” reklámügynökségnél, s egy kopott antikváriumba szegődik eladónak jóval szerényebb életvitelre váltva. A lázadó Comstock egyetlen vágya ugyanis, hogy elismert költő legyen, és a pénzvilág zsarnokságából kitörve megírhassa végre a nagy művét: a Londoni örömök-et. A regény a férfi hányattatásait kíséri nyomon izgalmas fordulatokon és keserű felismeréseken át egész az abszurd végkifejletig. A pénz és a reklámok világával szembeforduló, magányosan küzdő hétköznapi figura ismerősen hat majd Orwell olvasói számára, az író szociális érzékenysége és éles társadalomkritikája is pontosan kirajzolódik.
Amikből okosabbak lehetünk
Thomas Lickona: Így neveljünk kedves gyereket – Hogy a világ jobb és szeretettelibb hely legyen
Amikor megkérdezik a szülőket, felnőttként milyennek szeretnék látni a gyereküket, magától értetődő a válasz: boldognak és sikeresnek. Jóval nehezebb azonban megmondani, miként érhetjük el mindezt.
A gyereknevelésnek nincs titkos receptje, de léteznek fontos elvek és gyakorlatok, amelyek segítenek, hogy a gyerekünkből kiegyensúlyozott, derűs felnőtt válhasson. A legújabb kutatások szerint mindebben kulcsfontosságú a kedvesség.
AZOK A GYEREKEK, AKIK BARÁTSÁGOSAK, SEGÍTŐKÉSZEK ÉS EMPATIKUSAK, SOKKAL KIEGYENSÚLYOZOTTABBAK LESZNEK, S TÖBB POZITÍV VISSZAJELZÉST KAPNAK.
A kedvesség azonban önmagában nem elég: szükség van más erényekre is, mint a bátorság, az önuralom, a tisztelet és a hála.
Mit tehetünk szülőként mindazért, hogy ezek a tulajdonságok kialakuljanak és megerősödjenek a gyerekeinkben? Hogyan kezeljük az undokságot és a rosszindulatot? Hogyan kommunikáljunk otthon, és miként mutassunk példát?
Az Így neveljünk kedves gyereket konkrét esetekkel és azonnal bevethető tippekkel segít, hogy olyan családi környezetet alakíthassunk ki, amelyben a gyerekeink szeretetteli, boldog emberekké válhatnak.
Komoróczy Géza: Történelem a próféták kezében – A Bibliáról
A történetírás a múltra irányul, de a jelen időben végzett szellemi tevékenység. Minden műveletét ez a kettősség határozza meg. Régi motívum a magyar történeti gondolkodásban, már a 16. századi históriás ének- vagy prédikációs irodalomban, amely a régiségben a publicisztikát jelentette, a magyar nemzet sorsának hasonlósága a zsidó történelemmel, ahogyan ezt a Biblia bemutatja. Csakhogy a nemzetet feddő prédikátoraink nem balsorsról beszéltek, hanem – világosan és határozottan – a nemzet bűneiről, mulasztásairól, rossz döntéseiről. Ugyanezt a következtetést vonom le az ókori zsidó prófétákra nézve magam is. Az e kötetben összegyűjtött írások az ókori Kelet – a héber – Biblia történeti közege – felől néznek a Biblia szövegeire, kritikus szemlélettel a hagyományra, a jelenből. A Biblia a nemzet bűneit emlegeti. Nem hízeleg a jelenkornak, nem szépíti a történelmet, nem ad felmentést a múlt alapján, nem hárítja a felelősséget sorsra, végzetre, kedvezőtlen körülményekre. A történelem a próféták kezében: szembenézés a jelennel.
Karyl McBride: Lehetek valaha elég jó? – A narcisztikus anyák lányainak gyógyulása
Dr. Karyl McBride több mint húsz év családterápiás tapasztalattal a háta mögött írta meg a Lehetek valaha elég jó? című könyvét olyan nők számára, akik narcisztikus, önző, érzelmileg bántalmazó és mérgező anyák mellett nőttek fel. A narcisztikus anyák arra tanítják lányaikat, hogy a szeretet nem feltétlen: csak akkor érhető el, ha a gyerek eleget tesz az anya elvárásainak és kénye-kedvének. Ezek a lányok felnőttként nehezen birkóznak meg az érzelmi ürességgel, az alkalmatlanság, a csalódottság és a szomorúság érzésével. Kialakul bennük az elhagyatottságtól való állandó félelem, ami egészségtelen párkapcsolatokhoz, perfekcionizmushoz, kíméleten önkritikához vagy éppen önszabotázshoz és frusztrációhoz vezet.
Az érintett nőkkel készített mélyinterjúk százai nyomán a szerző segít felismerni az érzelmi bántalmazás széles körben elterjedt hatásait, és abban nyújt szakavatott segítséget, hogyan lehet túllépni a bénító múlton, és a gyógyulni vágyók milyen módon vehetik át a hatalmat saját életük felett.
A szerző lépésről lépésre felépített programja megtanít a következőkre:
– Hogyan ismerjük fel az anyai narcizmust és hatását az élet különböző területeire?
– Hogyan fedezzük fel a mérgező anyák kimondott és kimondatlan üzeneteit, amelyek túlzott teljesítményre vagy önszabotálásra kényszerítenek?
– Hogyan lehet személyre szabott tervet felépíteni a saját életünk irányítására, amely segít megőrizni az önazonosságot, meghúzni az egészséges határokat és végül megtöri a bántalmazás örökségét?
Tim Crane: A hit jelentése – A vallás egy ateista szemszögéből
A szerző nem tudományos munkának szánta művét, nem nyújt új teológiai vagy empirikus felfedezéseket. Inkább gyakorlatias tanácsot ad ateisták számára, miként tudnák megérteni azokat, akik vallásos hittel élik a mindennapjaikat.
Amikor Ferenc pápa 2015 januárjában a Fülöp-szigetekre látogatott, utolsó manilai miséje hat-hét milliós hallgatóságot vonzott. Ugyanebben az évben kétmillió muszlim tette meg a kötelező éves háddzs zarándoklatot Mekkába, és ezalatt több mint nyolcmillió dollárt költött. 2015-ben huszonhatmillió síita muszlim utazott az iraki Kerbelába, hogy Mohamed próféta unokájának halálára emlékezzen. Két évvel korábban százhúszmillió ember vett részt a Kumbh Mela hindu fesztiválon Alláhábádban.
Jelenleg 2,2 milliárd keresztény, 1,6 milliárd muszlim és 1 milliárd hindu él a világon, valamint a zsidóság, a buddhizmus, a sintó, a dzsainizmus, a szikhizmus követői. Ezalatt körülbelül 1,1 milliárd ember vallja magát szekulárisnak, ateistának, agnosztikusnak vagy nem vallásosnak.
Nádasdy Ádám: Dante
Nádasdy Ádám fordítójaként biztos kézzel kalauzol Dante világába. A lexikonban sorra veszi az életművet, Az Isteni Színjáték olvasásához pedig jelentős segítséget nyújtó táblázatokat, szemléltető összefoglalókat iktat be a megannyi információ közé. A címszavakból kibontakoznak a 14. századi Firenze alakjai, politikai harcai, és a középkori emberek egyetemes tudása és világképe.
"A kötetke Dantét és 13-14. századi világát kívánja bemutatni a szélesebb olvasóközönségnek. A legtöbb szócikk az Isteni Színjátékról szól, mert Dante művei közül messze ez a legfontosabb, de megtalálhatók az alapadatok a költő életét, családját illetően is. Ugyanakkor a mai internetes világban, amikor egy-két gombnyomással minden adatot meg lehet keresni, érdekesebbnek tűnt bemutatni néhány kevésbé ismert dolgot (például a „búcsú” fogalmát, vagy Nimród érthetetlen beszédét). Az Isteni Színjátékban rengeteg ember, hely, esemény szerepel – ezekből csak válogatni tudtam; aki részletekbe menő tájékozódásra vágyik, használja a Mutatót valamelyik Színjáték-fordításban, pl. a Nádasdy- vagy a Babits-félében. Elmélyültebb tanulmányozásra ajánlom a Kelemen János és Nagy József által szerkesztett kommentárköteteket (eddig a Pokol és a Purgatórium jelent meg).
A Zseblexikon anyaga vállaltan szubjektív: nagyon sok minden másról is lehetett volna írni, hiszen Dante és kora, élete és művei kimeríthetetlenek, nem is beszélve utóéletéről, évszázadokon átnyúló hatásáról. Remélem, sikerül az olvasó érdeklődését mindezek iránt felkeltenem, ha kíváncsiságát nem is tudom maradéktalanul kielégíteni." Nádasdy Ádám
Régmúlt események
Elif Shafak: Az építészinas
A modern Seherezádé, a legnépszerűbb török írónő legújabb története – egy kisfiúról, aki tizenkét évesen elefánthajcsárnak kerül a híres és hírhedt Hürrem szultána udvarába.
„- Mondd meg nekem, mi lenne a megfelelő ajándék egy olyan embernek, akinek mindene megvan?
– Egy elefánt, nagyságos uram. A Föld legnagyobb állata.”
A helyszín Isztambul, az időpont a tizenhatodik század. Tizenéves potyautas érkezik hajón a városba, különleges ajándékot hoz Szulejmán szultánnak. A kisfiúnak nincs senkije és semmije, csak Csota, a ritka és értékes fehér elefánt, amelyet a szeráj, vagyis a palota állatkertjébe szántak. Így kezdődik a kis Dzsihán eposzi léptékű története, amelynek során egyszerű szolgából a szultáni udvar előkelőségei közé emelkedik. Megismerkedik ármánykodó udvaroncokkal és hamis barátokkal, vándorcigányokkal, állatszelídítőkkel és a gyönyörű, pajkos Mihrimah hercegnővel. Csota hátán eljut az Oszmán Birodalom legtávolabbi sarkaiba, és ott lesz Szigetvár ostrománál.
Egy napon felfigyel rá a szultán főépítésze, Szinán mester, és ez a véletlen találkozás nagyot fordít Dzsihán sorsán.
Az építészinas színpompás kaleidoszkóp, benne vannak az Oszmán Birodalom illatai, hangjai, csodái és mindenféle lakói abból az időből, amikor a nyüzsgő Isztambul volt a világ közepe. Elif Shafak lebilincselő, egzotikus meséje rabul ejti az Olvasót, és nem ereszti el a legutolsó oldalig.
Stefánia: Császárnénak szántak
Miért írta meg Stefánia özvegy trónörökösné ezt a könyvet negyvenhat évvel a tragédia után? Nyilván elsősorban azért, hogy az eseményekről végre a maga változatát – a maga igazságát! – közzétegye.
Stefánia éretlen bakfis volt, amikor a hatalmi-családi érdekek kijelölték házastársát. A felnőtté válás forradalmát már nem szülei ellenében, hanem a férjével szemben vívta meg. Sorsuk reménytelenségét kevés tény jelezheti pontosabban, mint az, hogy ezt Rudolf valószínűleg észre sem vette.
A kortársak emlékei szerint az igazi megrendülést számára nem Rudolf elvesztése, hanem halálának a módja okozta. Részegen végzett előbb a szeretőjével (ez valójában gyilkosság), majd magával – mindennek egy majdnem császárné szemszögéből volt valami végletesen alantas, kispolgári, méltatlan karaktere. Ilyesmit érezhetett Ferenc József császár is, amikor állítólag azt mondta a fiáról: ?úgy halt meg, mint egy szabó?. Ehhez társult, hogy anyósa és apósa éreztették vele: felelősnek tartják Rudolf tragédiájáért. Az idő múlása sem hozott igazi lelki megnyugvást, mert a kialakuló mítosz is fölébe kerekedett: egyenesen ?szerelmi regényt? formált a történetből, amelyben ő a megcsalt feleség nevetséges szerepébe szorult bele, miközben saját magát érezte az igazi áldozatnak, hiszen ő lehetett volna a korabeli Európa második leghatalmasabb területű birodalmának legelső asszonya, császárnéja!
Vajon mit szólt a memoárhoz Lónyay Elemér, Stefánia második férje? A tartalmas és személyes, míves szöveg varázsa nyilván megfogta őt is, és még inkább azt kívánhatta, hogy az írással az asszony immár azt a mélyebb, lelki célt is elérje, amelyért valójában tollat fogott: hogy végképp elszámoljon – kimondom a szót: leszámoljon – a halottal, aki éltében-holtában annyi igazságtalannak érzett bajt és bánatot okozott neki.
Dan Jones: Koronák harca – A rózsák háborúja és a Tudorok felemelkedése
Anglia koronája a 15. század során ötször cserélt gazdát, amikor a Plantagenet-dinasztia két ága élet-halál harcot folytatott a hatalomért. Az ismert történész, Dan Jones ebben a kötetben bemutatja, miként szakította ketté a testvérviszály a legtovább uralkodó brit királyi családot, míg végül a Tudorok léptek a helyükre.
A történelem legnagyobb hősei és gazemberei közül páran ezekben a zűrzavaros időkben vívták harcukat Jeanne D'Arc-tól kezdve V. Henriken át – akinek azincourt-i győzelme a középkori monarchia fénypontját jelentette – III. Richárdig, aki meggyilkoltatta a saját unokaöccseit, hogy megtarthassa lopott koronáját. Ez volt az a korszak, amikor önfejű királynők és szeretőik magukhoz ragadták a hatalmat, és akaratuk alá gyűrtek mindenki mást. A towtoni és a bosworth-i csata érzékletes leírása mellett, ahol lemészárolták az utolsó Plantagenet királyt, a történelmi korszakról festett drámai erejű tabló felfedi a zűrzavaros korszak intrikáit is. Továbbá korrigálja a Tudor-propagandát, leleplezve a rózsák háborújával kapcsolatos egyoldalú narratívájukat.
Kim Leine: A Végtelen-fjord prófétái
1793-ban járunk. Morten Falck, az ambiciózus fiatalember ahelyett, hogy a civilizált Dániában maradna, és menyasszonyával egy nyugodt lelkészlakba költözne, elhagyja a lányt, és Grönlandra utazik missziós tevékenységet folytatni.
A szigeten a dán gyarmatosítók az őslakosokat gyötrik, miközben elemészti őket az unalom és a szélsőséges időjárás: télen a hónapokon át tartó sötétség, nyáron az éjszakai napsütés őrülete. A keresztény hitre tért grönlandiak lázonganak, vezetőjük Habakuk, a próféta és felesége, Maria Magdalene. Szabadságról, egyenlőségről és testvériségről álmodoznak a francia forradalomtól négyezer kilométerre. Falck azt az utasítást kapja feljebbvalóitól, hogy térítse jobb belátásra az eretnekeket – ha kell, erőszakkal. Eközben felbukkan egy rejtélyes asszony, aki a szomszéd telep baljós titkokkal övezett misszionáriusától érkezett, s a helyi nők ösztönösen gyűlölni kezdik.
Morten Falck dán és grönlandi asszonyok, vezetők, barátok, kötelességek között őrlődik, s emellett megpróbál önmaga és az egyház mércéinek is megfelelni. A lehetetlen vállalás hamar tragédiákba torkollik…
Leine felkavaróan szuggesztív, a legapróbb részletekig hiteles műve lenyűgöző szereplőgárdát mozgatva járja körül az én és a külvilág kapcsolatának kérdését, olyan helyszínt és időt választva, mely a végletekig élezi a problémát.
Nevetés, humor
Jenny Jackson: Ananász utca
New York a szabadság, a vonzó lehetőségek, a sokszínű kavalkád városa. De biztos, hogy itt minden olyan, amilyennek látszik? Jenny Jackson első regényében a jómódú, kiváló kapcsolatokkal rendelkező brooklyni Stockton családot veszi górcső alá, miközben három női sorsba pillanthatunk bele.
Darley a legifjabb generáció legidősebb tagja. A szívére hallgatott, feladta az állását, az örökségét, hogy minden idejét a gyermekeinek szentelhesse, ám ez talán túl sokat követel tőle. Sasha középosztálybeli nő Új-Angliából, aki beházasodott a Brooklyn Heightsban élő famíliába, férje rokonai emiatt élősködőnek tartják. Georgiana, a legfiatalabb lány fejest ugrott egy tiltott kapcsolatba, így hamarosan döntenie kell, milyen ember akar lenni valójában.
Az Ananász utca elgondolkodtató, ugyanakkor üdítően szellemes regény a New York-i elit csábítóan könnyed életéről. A szereplők szerethetőek, de esendőek, igazán nem nehéz azonosulni velük. Felvetődik olvasás közben a kérdés, hogy mindig minden körülmények között ismerjük-e a saját családtagjainkat. Mennyire határoz meg bennünket a vagyon? Milyen őrültségeket válthat ki belőlünk az első, mindent elsöprő szerelem?
A szerző nagy sikerű első regénye szórakoztató, bohém történet, amely nem csupán kikapcsol, de sokszor elgondolkodtat az emberi természet mélységeiről, és választ ad rengeteg kérdésünkre.
Stephen Leacock: Gertrud, a nevelőnő
Stephen Butler Leacock (1869–1944) angol származású kanadai közgazdász, író. Szellemes irodalmi paródiái tették világszerte ismerté. A magyar olvasók a hozzá lélekben érezhetően közel álló Karinthy Frigyes átültetései jóvoltából ismerhetik. Ezen a hangoskönyvön a jellegzetes angol humor legjobb történetei közül szólal meg néhány. Miközben Szacsvay László szórakoztató előadását hallgatjuk talán még azt a kérdést is feltesszük magunknak, hogy ebből a humorból vajon mennyi az eredeti és mennyi az „átköltés”. Az mindenesetre biztos, minden sort és mondatot áthat Karinthy szellemessége és személyisége.
Milan Kundera: Hecc
Egy reggel, tanítás előtt egy „embertelennek, közönségesnek és szadistának” mutatkozó iskolaigazgató azzal adja a világ és önmaga tudtára belső meghasonlottságát, hogy a még üres osztályteremben női nemi szervet szimbolizáló rombuszt rajzol a táblára.
Némi habozás után egyenlőségjelet biggyeszt mellé, és az egyenlet másik oldalára odaírja: „igazgató.” Az iskola felbolydul, vizsgálóbizottság alakul, mindenki a tettest keresi. Ahogy ilyenkor lenni szokott, az események elszabadulnak, a környezetét és a világot „heccelő” direktor nem ura többé a történéseknek és saját sorsának sem. Az „isteni” helyzetteremtő pozícióból sodródás lesz, és a történet öntörvényű, ördögi szabályai szerint az egyre inkább emberi arcát mutató igazgatót maguk alá temetik az immár irányíthatatlan események.
Kundera magyar olvasói számára nem ismeretlen a drámai történéseknek ez a menete. Elég a Tréfá-ra vagy a Nevetséges szerelmek elbeszéléseire gondolni. A józan ész szemszögéből nézve értelmetlenül kreált konfliktus nyomán kibontakozó, számtalan fordulatot tartalmazó cselekmény a maga pőreségében mutatja meg, mit jelent az, amikor egyszerre csak kiderül, hogy az olyan emberi viszonyoknak, mint a hatalom, a szerelem, a szolidaritás, semmi közük a fennen hirdetett valós vagy vélt értékekhez. De még a szavakhoz sem. Ebben a feje tetejére állított, torz világban minden érték és érzés a visszájára fordul, és a drámai hős minden későbbi igyekezete dacára óhatatlanul belebukik teremtő játékába.
Krasznahorkai László: Zsömle odavan
Megannyi menekülő Krasznahorkai-hős után a szerző új regényének főszereplőjét, a 91 éves Kada Józsi bácsit, aki hiába tett meg sok mindent azért, hogy eltűnjön a világ szeme elől, egy meg nem nevezett magyarországi faluban mégis megtalálják követői. Kadának vérében van az inkognitó, családja már több évszázada tartja titokban eredetét, és egyelőre ő se szeretné nagydobra verni, hogy a nyugdíjas villanyszerelő IV. Béla és Dzsingisz kán leszármazottjaként Árpád-házi I. József néven tarthatna igényt a magyar trónra. De nem akar belekeveredni a politikába, úgy döntött, saját szavajárásával, hogy nem tesz többé a tűzre, ellenben tiszta vizet önt a pohárba. De mit szólnak ehhez lelkes tanítványai, akik között akad délibábos monarchista és paramilitáris terrorakciókra készülő alak is? Egyáltalán: elejét lehet-e venni a szükségszerű következményeknek? Krasznahorkai László groteszk és szatirikus új regényében – New York, Dalmácia és Türingia után – visszatér a karneváli Magyarországra. A pácban mindenki benne van: a víkendházi öreg király csakúgy, mint a felbukkanó vendégek, akik között találunk egy Krasznahorkai László névre hallgató vándorzenészt is. És vajon hol lehet mindeközben Józsi bácsi házőrző kutyája, Zsömle? Lehet, hogy homályba vész? Vagy velünk marad örökre?
Komoly és súlyos történetek
Melania G. Mazzucco: Veled vagyok – Brigitte története
Brigitte vöröskeresztes ápolónő és kórháztulajdonos – volt – Kongóban. Kezdetben a lakásán, ingyen gyógyított, később szerény díjszabással a klinikáin látta el a betegeit. Hívő katolikus, négy gyerek anyja. Egy kormányellenes tüntetés után az ő kórházába kerül hét sebesült ellenzéki. A tüntetést vérbe fojtják, és még aznap este beállít a klinikára egy ezredes egy üveg formalinnal, hogy Brigitte tegye el láb alól azt a hét rebellis személyt. Csekkfüzetet is hoz, merthogy nem kérik ingyen. Az asszony megtagadja a „kérést”.
Megindul a bosszúhadjárat: éjszaka betörnek hozzá, elhurcolják, emberi és női mivoltában minden lehetséges módon megalázzák, és csak egy volt páciense révén menekül meg a haláltól. Kiszöktetik az országból, és a római repülőtéren kirakják az ismeretlenbe. Egy szolgálati útját járó jezsuita karolja fel és igazítja el a bevándorlásügyi hivatal útvesztőiben. Így kezdődik a második élete a nulláról pénz nélkül, olasz nyelvtudás nélkül, barátok nélkül, a családja nélkül, egy idegen földrészen. „A semmi ágán.”
Nem szokványos menekültügy. Itt nem fiatal férfiakról van szó, akik szerencsét akarnak próbálni Európában, hanem egy megállapodott nőről, akinek eszében sem volt elhagyni a hazáját – az emberölés azonban nem fér össze a lelkiismeretével és a hippokratészi esküvel.
Melania G. Mazzucco tapintatos figyelemmel, empátiával, tárgyszerűen írta meg ezt a megrendítő és elgondolkodtató történetet, amely 2013 januárjában egy tragikus fordulat után kezdődött, és nem tudni, milyen véget ér. Brigitte, aki a hazájában a gyógyításra tette fel az életét, a kongói politika beteg játszmájában csak veszthetett. Rómának mennyit ér egy számkivetett ember élete?
Gitta Sereny: Albert Speer küzdelme az igazsággal
Nürnbergben felfigyelt a többi náci bűnöstől erősen elütő Speerre, ám csak a hetvenes években vette föl vele a kapcsolatot. Felbecsülhetetlen értékű interjúk hosszú sorozatában próbált annak a titoknak a mélynére hatolni, hogy hogyan válhatott Speerből, a tisztességes, liberális gondolkodású német nagypolgári család sarjából Hitler elkötelezett híve. Bizonyos rokonszenvvel, ám kíméletlen tárgyilagossággal faggatja interjúalanyát, akinek személyes sorsában és tetteiben egyúttal a Hitler bűvkörébe került milliók elvakultságára és bűnrészességére is keresi a választ. Ezért is kap különleges hangsúlyt az újra meg újra feltett kérdés: tudott-e Albert Speer az Auschwitzban történtekről, és hogyan számol el e tudás terhével a lelkiismerete.
Angela Murinai: 10 okom a haragra – Nőnek lenni egy macsó világban
A Gumiszoba blog alapítója írásaiban arról mesél, miként fedezte fel lépésről lépésre a saját életében és a nőtársainak sorsában meghúzódó olyan problémákat, melyek a férfiak mindennapi elnyomó viselkedéséből erednek.
E könyv sokak szemét felnyitja majd, hogy ők is észre vegyék: a gyereknevelés, a háztartás vezetése, a fizetési egyenlőtlenségek, a szexuális viselkedés, a családon belüli erőszak, a mindennapi kommunikáció hétköznapi szexizmusa, a nőideálok és a feminizmusellenesség mind-mind olyan területek, melyekben a nők nem pusztán hátrányt szenvednek, hanem sokszor szó szerint testileg-lelkileg szenvednek – és nem ritkán bele is halnak.
Van okuk a haragra!
Benjamín Labatut: Maniac
A huszadik század egyik legnagyobb zsenije, aki mindent átformált, amit ma modern technológiának nevezünk. Öntelt szörnyeteg, aki ellopja tudóstársától az egyetlen felfedezést, amely nem az ő fejében fogant meg, és úgy vetődik rá az ötletre, mint fenevad a véres koncra. Gondos apa, aki előkészíti lánya útját egy nem mindennapi intellektuális pályafutáshoz. Kibírhatatlan férj, aki egyetlen nagy vágyától is megfosztja feleségét. „A neve Neumann János Lajos volt. Más néven Johnny von Neumann.”
A korszak tudományos életének talán legzseniálisabb és legösszetettebb figuráját kelti életre Benjamín Labatut, Neumann kortársainak és családtagjainak kórusán keresztül. Wigner Jenőtől Richard Feynmanon át Dán Kláráig és Paul Ehrenfestig sokak hangját halljuk, ám történeteikből nem csupán egy portré rajzolódik ki, de az a korszellem is, ami hasonlóan vészjósló kérdéseket vet fel, mint a mai.
Neumann felfedezései nyomán megszületett a mesterséges intelligencia, egy autonóm gép, egy olyan intelligencia, amely teljesen kívül esik az emberi irányításon. A holland származású chilei író eddigi munkásságát több rangos nemzetközi irodalmi díjjal ismerték el, legújabb műve a legkiválóbb dél-amerikai prózahagyományt ötvözi a mozaikportrék és a tudománytörténeti nyomozások izgalmával: tényekből alkotott fikció, valóságból szőtt dráma és krimi. Lebilincselő regénye beszámoló a múlt század sötét szféráiról, felforgató gondolatairól és legnagyszerűbb elméiről.
Kaland, szerelem
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a meztelen igazság
Ki hinné, hogy egy sokat megjárt országutat övező buja zöld takarásában meztelen emberek élvezik a napfürdőzést és a nyár minden örömét? Erre a meghökkentő felismerésre jut Agatha és hű asszisztense, Toni, amikor barátjuk, Bill Wong esküvőjére autózva egy anyaszült meztelen férfi rohan ki eléjük az úttestre. A rémült fiatalember nemcsak egy naturistaklub berkeibe vezeti el a sokat látott két nyomozót, de egy lehetséges bűntény hűlt helyéhez is. S bár épp a legfőbb bizonyítéka tűnt el annak, hogy valóban gyilkosság történt, Agatha Raisin csalhatatlan szimata működésbe lép, és elhiszi a fiatalembernek, milyen vérfagyasztó látványra bukkant ott, ahol a madár sem jár – és ahol most semmi sincs. Kivéve egy ősöreg követ, amelyen a legenda szerint egykor embereket áldoztak…
Ahogy puhatolózni kezdenek a furcsa ügy szereplőinél, a szálak összefonódni látszanak a magánnyomozó iroda egy másik esetével: egy elit gimnáziumban felüti a fejét a drog, de fogalma sincs senkinek, ki által szivároghat be az iskolai falai közé.
Agatha Raisin most sem retten vissza sem fenyegetéstől, sem halálos veszélytől, sem holmi erőszakos maffiózótól – de még attól sem, hogy ha muszáj, hát elvegyüljön egy nudistaklub tagjai között. Csak egyetlen dologgal nehéz zöld ágra vergődnie: a férfiakkal. Márpedig most a régiek mellett két új jelölt is felbukkan.
Eszes Rita: Illangók
Mark és Patrick testvérek, és évek óta Írországban élnek. Egy vadászkastélyt örökölnek Erdélyben, ami elhagyatottnak és lepukkantnak tűnik, ám különleges titkot rejt.
A nagyvárosi élet után a vidék unalmas, füves cigit keresnek, és az egyik helyitől egy bódító gombát kapnak. Kiderül nem véletlenül, egy különleges, vad lány csempészte eléjük.
Ki az a titokzatos lány a kocsmából, akinek szókimondó stílusa leveszi a lábáról Patricket? És ki az a szőke, időtlen szépség, akiről Mark nem tudja levenni a szemét?
Lehet-e szívből szeretni valakit, aki ennyire más?
Az egyik lány veszélyes, a másik finom lelkű és érzékeny, de közös bennük, hogy azt állítják, egy másik világból jöttek, és a fiúkra küldetés vár. Történeteik nyomán megelevenednek az ősi legendák, és miközben várak és mesebeli lények bukkannak fel, minden hely valamilyen titkot sejtet.
Mark segíteni akar, Patrick mindig új élményeket keres – de jó ötlet elindulni a két furcsa lánnyal?
Cécile Pivot: A kis francia könyvesbolt
Egy történet szerelemről, reményről, rejtélyről és összetartozásról
Az apja emlékére Esther levélíró műhelyt indít egy franciaországi könyvesboltban, hogy másoknak is megmutassa a szavak erejét. Igencsak meglepődik, amikor tucatjával érkeznek a jelentkezések a tanfolyamra, és hamarosan egy idős hölgy, egy kiábrándult üzletember, egy egymástól elhidegült házaspár és egy szomorú kamasz fiú leveleinek a társaságában találja magát. Ahogy Esther diákjai felfedezik a sorok között megbúvó reményt, álmokat és félelmeket, Esther is egy új, váratlan kalandokkal teli világba kerül.
Kristin Hannah: A négy szél
Rátalálhat-e önmagára és az igaz szerelemre egy csúnyának tartott nő, akinek mindig a háttérben kellett élnie?
Elsöprő erejű regény a reményről, a rettenetes körülményekhez való alkalmazkodásról és az anyai szeretet erejéről. A súlyos természeti csapások, az éhezés, a betegség és a kilátástalanság elől két gyermekével Kaliforniába menekülő egyedülálló édesanya mindenhol a kemény valósággal, nehézségekkel szembesül. A regény egyfajta portré Amerikáról és az amerikai álomról, egy törékeny, mégis erős nő szemén keresztül, akinek a bátorsága és az áldozathozatala ma is példaértékű lehet.
A legnehezebb időkben a legtöbbet megélni.
Éld át, ahogy felemel!
Valamennyi új könyvünkről tájékozódhatnak a Moly.hu könyves közösségi portálon kialakított, folyamatosan frissülő virtuális könyvespolcainkat böngészve. A Moly.hu-ra a képre kattintva juthatnak el.
