Fiatal(os) felnőtteknek
Karen Swan: Szökés a görög szigetre
Chloe Marston összetört szívvel elköltözik Londonból, hogy New Yorkban kezdjen újra mindent. Egy olyan vállalkozásnál dolgozik, amely dúsgazdag kliensek megbízására végez szervezési feladatokat. Miközben mások életét zökkenőmentesen bonyolítja, maga Chloe történetesen egy ponton megrekedt. Az egyik nagy hatalmú ügyfél, a jóvágású Joe Lincoln világtól elzárt nyaralót keres egy görög szigeten, úgyhogy Chloe munkához lát.
Manhattanben váratlanul felbukkan az exe, Tom, és Chloe élete újra felborul, ezért kap a lehetőségen, hogy Joe Lincolnnal együtt nézze meg a kiválasztandó nyaralót. Időt nyer, eldöntheti, mit tegyen. Tomot már olyan régóta szerette, de a férfi megbántotta – érdemes még egy esélyt adnia neki? Lassanként közelebb kerül Joe-hoz, egyáltalán érdekli még Chloe-t Tom? Azonban Joe ellen vádak merülnek fel. Talán nagyobb a tét, mint a boldogságuk? Kiben bízhat Chloe? Időben kideríti, mi az igazság?
Czipó Petra: Szöul London Melody
A K-POP, amely Koreából indulva a világot átívelően fiatalok millióit hódította meg, a szórakoztató iparnak az az ágazata, amely tehetséges gyerekek tízezreinek ígér sikert és csillogást, de olyan elvárásokat támaszt és határokat szab, amelyekbe gyerekek ezrei buknak bele, sokszor az életükkel fizetve.
Czipó Petra 2018-ban megjelent Kiáltok, miért nem hallod? című, regénypályázatot nyert édes-keserű művének szereplői újra álmodoznak, remélnek és szenvednek a Szöul London Melodyban.
Amikor Min Timothy, a K-POP sztár, az öngyilkossági kísérlete után felépülve kilép a szanatórium ajtaján, úgy érzi, képes új életet kezdeni, újra a bandatagok szemébe nézni, kiállni a színpadra a reflektorok kereszttüzébe, vállalni a rajongók és a média kérdéseit és ítéletét.
Rátalál újra a szerelem: az elvesztett lány, Melody már csak az álmaiban tér vissza, ám a bűnbánó ámító Yun-Seo Tim mindennapjainak része lesz. Az élő önbizalmat és támogatást nyújt, de az elvesztett is újra és újra felbukkan: koncertek nézőterén, utcán, az éterben… A továbblépés lehetetlennek tűnik. Vagy mégsem az?
Király Anikó: A balatoni sellő
A balatonfüredi Rózsalakba rég nem látott lakók érkeznek. A kalandvágyó, cserfes Szofi alig várja, hogy újra felfedezze a helyet, ahová nagyszülei emléke köti, és új barátokat szerezzen, köztük egy Jókai nevű írót. A város az Anna-bálra készülődik, a bál szépe majd a Balaton Jégszíve nevű, gyönyörű ékszert viselheti. Ám különös események zavarják meg az előkészületeket: feltűnik a balatoni sellő, egy csendőr pedig mindent megtesz, hogy egy rejtélyes iránytű ne juthasson el tulajdonosához…
Fiala Borcsa: Lepkebáb
Liza világa kerek és biztonságos.
Aztán kiderül, hogy mégsem annyira tökéletes, mint hitte, de hát legkésőbb kamaszkorában mindenki rájön erre. Arra viszont nem számított, hogy egy szokványos délutánon megnyílik alatta a padló, elnyeli a sötétség, és kezdetét veszi végtelennek tűnő, világokon, veszélyeken, kemény próbatételeken keresztül vezető útja.
A megpróbáltatások során súlyos kérdésekben kénytelen dönteni: élet, halál, becsület, felelősség. Egy különös házban bepillanthat a lehetséges jövőjébe, és egy szigeten megtalálja a szerelem is.
De Liza haza akar térni.
Mindenáron.
Kortárs
Cselenyák Imre: Eliramlik az élet…
Petőfi Sándorról a versei és az életéről tanultak alapján szinte mindenkinek van egy elképzelése. De milyen lehetett az igazi Petőfi? Milyen körülmények formálhatták ellentmondásokkal teli, sajátos jellemét, amelyre az idők folyamán oly sok jelzőt aggattak kortársai és az utánuk jövők? Mik azok a jól dokumentált életesemények között megbújó apró történések, amelyek sorsát alakították?
Minderre választ kaphatunk ebből az izgalmas regényből, amely amellett, hogy hitelesen mutatja be Petőfi életének nemegyszer hajmeresztő fordulatait, igyekszik a hús-vér embert is megláttatni a legendássá vált alak mögött. Petőfit az idők folyamán mondták már lánglelkű poétának, az istenek magyar kedvencének, a nép apostolának, de ábrándos golyhónak, félbolondnak, betyárnak és még sok egyébnek is nevezték. Egy biztos: hidegen senkit sem hagyott. Rejtélyes eltűnése pedig csak még tovább mélyítette a személye körül kialakult kultuszt. Tény, hogy Petőfi a legnagyobb magyar költő, az ő verseit fordították le a legtöbb nyelvre, itthon és világszerte is ő a legismertebb. Ez egyrészt a néplélek tökéletes ismeretének tudható be, amelyet költészetté tudott varázsolni, másrészt az 1848-as forradalomban betöltött vezető szerepe miatt.
Lehet, hogy az igazi Petőfi, mint ember, különc viselkedése és szenvedélyessége miatt sokak nemtetszését váltotta ki, lehet, hogy bizonyos viselt dolgai visszatetszést kelthettek, kétségtelen azonban, hogy már életében is rendkívüli népszerűségnek örvendett, ami a mai napig tart. Ember nincsen hiba nélkül, s mi őt minden hibája ellenére is szeretjük.
Mörk Leonóra: Szentjánosfű
1634, Hollandia. A távoli fríz sziget, Vlieland lakói a nyári napforduló megünneplésére készülődnek. Itt találkozik a szentivánéji forgatagban a fiatal lány, Aelke, és Johannes, a festő, aki egy gyerekkori súlyos betegség miatt csak úgy szignálja a képeit: a néma Jan. Mire eljön a hajnal, a lány megtanulja, hogy beszélni lehet szavak nélkül is, ahogyan hallani sem csak a fülével hall az ember. Ám a fiút Amszterdamba, majd Londonba szólítja a munkája, és mire visszatér a szigetre, Aelke már egy gazdag nemesúr felesége.
A leányt férje egy várárokkal körülvett, régi udvarházba viszi haza, ahol fenyegető portrék függnek a falon, és ahol a személyzeten kívül nem lakik más, csak a férfi zárkózott édesanyja. Aelke maga is súlyos titkokat őriz, és ha boldogulni akar új környezetében, nagyon hamar fel kell nőnie. Amikor a véletlen újra összehozza Jannal, a lányban felébred a gyanú, hogy a sorsát ismeretlen erők alakítják. De ki lehet az, aki átvette az irányítást az élete fölött? És vajon mi a célja?
MÖRK LEONÓRA író, újságíró, szerkesztő, műfordító, éveken át az Elle főszerkesztő-helyetteseként, illetve a Nők Lapja vezető szerkesztőjeként dolgozott. Regényeiben nem elégszik meg azzal, hogy elmesél egy magával ragadó történetet, hanem izgalmas kultúrtörténeti kalandozásra is hívja olvasóit. A holland aranykorban játszódó Szentjánosfű a tizenegyedik könyve.
Jagiszava Szatosi: A Moriszaki Könyvesbolt
A huszonéves Takako élete fenekestül felfordul, amikor csalódik a szerelmében, ráadásul a munkahelyén is felmond. Segítségére rég nem látott nagybátyja, Szatoru siet: felajánlja, hogy költözzön be a családjuk által működtetett antikvárium, a Moriszaki Könyvesbolt emeleti szobájába. Takako vonakodva ugyan, de elfogadja a meghívást, és átköltözik Tokió Dzsinbócsó negyedébe, az „antikvárium-csodaországba”, ahol egymást érik a könyvesboltok és a könyvkiadók.
Takako számára a környék kétszeresen is idegen, egyrészt azért, mert még soha nem járt arra, másrészt pedig azért, mert nem szokott olvasni. Lassanként mégis megszereti a városrészt, barátokat szerez, az olvasás pedig a szenvedélyévé válik. Amikor úgy érzi, az élete végre egyenesbe került, felbukkan egykori szerelme, Hideaki…
A Moriszaki Könyvesbolt üde és derűs japán regény, amelyből film is készült 2010-ben. Egy jelenet erejéig maga az író, Jagiszava is szerepel benne a Moriszaki Könyvesbolt egyik vásárlójaként.
Vida Gábor: Senkiháza
1936 nyarán fiatal mérnök érkezik Bukarestből az erdélyi kisvárosba, hogy megnézze a legkisebb Ganz-vízturbinát, és próbára tegye szerencséjét. A papírjai rendben vannak, a lelke nincs, a turbinával is gond van. Kalagor Máté, akit Matei Călugărunak is hívnak, le akar telepedni, bár nincs könnyű dolga. Vele együtt ismerjük meg a helyet: a politikai elitet, a városka polgárságát, a csodabogarakat, a román rendőrt, a zsidó szatócsot, a német fényképészt, és a százados juharfát a főtéren. A zárt mikrokozmosz fölött átgázol a történelem: királyi diktatúra, vasgárda, kis magyar világ, háború, szovjet bevonulás. És ha mindez nem volna elég, ott van még a mérnökember számára is legnagyobb rejtély, a szerelem. A nagy sikerű Egy dadogás történetéhez hasonlóan Vida Gábor új regénye is eddig ismeretlen látószögből, ironikus lendülettel beszél el azonosságokról és különbségekről egy jellegzetes 20. századi, közép-kelet-európai históriát, amely félig magyar és félig román, de leginkább, amint azt az alcím is jelzi: egészen erdélyi.
Nádasdy Ádám: Hordtam az irhámat
Nádasdy Ádám legújabb könyvében a határok, országok, kultúrák közötti életről mesél. Visszaemlékezéseiben feltárul egy határokon átívelő, szerteágazó családtörténet, és az, hogy milyen volt felnőni egy soknyelvű, többkultúrájú családban a szürke ötvenes években. Hogyan lehetett utazni a Kádár-kor konszolidációja előtt és után, miként nyílt ki a világ a rendszerváltással. Nádasdy Ádám a tőle megszokott élvezetes stílusban mindig egy-egy személyes történettől jut el a közös élmények megértetéséig.
Tóth Krisztina: Ahonnan látni az eget
Talányos történetek. Tóth Krisztina új kötete az elmúlt években született elbeszéléseit és tárcanovelláit tartalmazza – egy repülő légörvénybe kerül, egy idős asszony a gyógytornásznál felejti a karóráját, és többé nem lehet elérni, egy nő ellop egy piros kabátot a céges buliban, valaki nem találja a szemüvegét, rejtélyes üzenet érkezik, hogy meg kell etetni egy ismeretlen kutyát. Az Ahonnan látni az eget a jelenről szól, a velünk, körülöttünk élő emberek életének egy-egy hétköznapi epizódját emeli ki és mutatja meg: az olvasó pedig hol a háttérben meghúzódó válságokat, tragédiákat, hol pedig a mindennapi abszurditást, a felszabadult nevetést viszi magával belőlük. Tóth Krisztina kis történeteink nagy mestere – éleslátása, humora, finom megfigyelései méltán teszik napjaink egyik legjobb írójává.
Lackfi János: Rocky
„Békácska hasában most egy icipici emberke növekszik, akinek négy apja van, de közben egy sem. A fiú megpróbálta elképzelni, mi lenne, ha ő lenne olyan apró. Feküdt a börtönágyon, de közben benn lebegett a Kisbéka pocakjában, a puha sötétben, kérlelte, hogy tartsa meg őt, ne engedje, hogy a doktorok darabokra nyiszálják a hasában, Zsoffa nénje mesélte neki, hogyan szokott ez menni. A fiú most kisbabaként látni akarta a Kisbéka arcát, a szemét, a fogait, a karjában akart lenni, miután épségben kibújt a pocakjából.”
Kigyúrta magát bivalyerősre, úgy fut, mint a Rocky, úgy üt, mint a Rocky. Egy kicsit túl erőset. Egy kicsit túl erős az igazságérzete. És közben a kezében van egy féltengely.
Féltengellyel igazságot tenni bajos dolog. Kijön a vér a testből, ahol lennie kellene. És Rocky megtapasztalja a börtönt, az emberbőrre varrott Jézusok, a kemény öklök és a nőnek használt férfiak világát. Miközben veszélyes barátokat szerez. És aki őt felnevelte, nagynénje, az ájtatos Zsoffa néni is fura ügyekbe keveredik. Pestabá pedig vég nélkül darálja pajzán rigmusait.
Rockynak eggyel több vagy eggyel kevesebb kereke van, mint másoknak. Vagyis dilinyós, ahogy Kisbéka mondja.
A Kisbéka amúgy egy lány, vigyori, szép és széles szájú.
Pörögnek az események, kisbolt nyílik, gasztroforradalom tör ki.
Esküvő, halál, születés, nagy hazatérés, apasági tesztek.
Érzelmi hullámvasúton ülünk, csak kapkodjuk a fejünket.
Szécsi Noémi: Rohadt állatok
Zajlik az élet a Biokert gazdaságában: bár kisemlősök között vagyunk, mégis farkastörvények uralkodnak. Az állattársadalmat a gátlástalan Hörcsög irányítja, fő tanácsadója pedig a Vakond, aki – vaksiság ide vagy oda – még mindig a legélesebben látja a dolgokat. Újságíró mókusok, nyomozó pelék, művész oposszumok népesítik be a felnőtteknek szóló állatmesék színpadát: minden hasonlóság a valósággal a természetes kiválasztódás eredménye.
Krimi
Elle Cosimano: Finlay Donovan bedobja magát
nlay Donovan korábban is ült már nyakig a frászban – elvégre egy személyben írónő és a gyerekeit egyedül nevelő anyuka, aki számos hihetetlen oknál fogva különös tehetséggel szed ki bármiből és bárhonnan vérfoltokat –, de ilyennel még neki se volt eddig dolga. Miután bébiszitter-bűntársával, Veróval „véletlenül” legyaláztak egy szalonból „kölcsönvett” luxusautót, miközben Finlay volt férjének életét mentették meg, az orosz maffia gálánsan átvállalja a tartozásukat. És ezzel Finlay a nevezett maffia adósává válik.
A börtöncellából is professzionálisan működő maffiavezér, Feliks feladatot ad neki: egy bérgyilkost kell megtalálnia, mielőtt még a rendőrség a nyomára bukkanna. A gond csak az, hogy a bérgyilkos talán maga is rendőr.
Tiszta szerencse, hogy Nick, a dögös zsaru éppen ekkorra időzíti a civilek számára szervezett rendőrakadémiai hetet, így Finlay és Vero itt találja meg az ideális elvonulási lehetőséget Feliks és a vészesen közelgő kéziratleadási határidő kettős nyomása alól. Miközben úgy tesznek, mintha elmerülnének a lőfegyveroktatás és helyszínelési gyakorlatok – no meg a csábító nyomozóval végzett testközeli anyaggyűjtés – szépségeiben, igazából tiszta erőből azon vannak, hogy kiszimatolják, ki is a valódi bűnöző, hogy ezzel megszabaduljanak a maffia szorításából. És közben persze rutinosan kerülik el a rájuk leselkedőket, Vero múltjának felbukkanó árnyait, és birkóznak meg a szülői lét hétköznapi kihívásaival.
Jo Nesbø: Vérhold
Miután oslói élete darabokra hullik, Harry Hole Los Angelesbe utazik, hogy halálra igya magát. Majdnem sikerrel is jár, ám ekkor a sors összehozza egy idősebb színésznővel, Lucille-lel, aki a segítségét kéri, ugyanis hatalmas összeggel tartozik egy drogkartellnek… Eközben Oslóban holtan találnak két eltűnt lányt, és a gyilkosságokkal egy ismert ingatlanmágnást gyanúsít a rendőrség. Katrine Bratt be szeretné vonni a nyomozásba Harryt – mint az ország első számú sorozatgyilkosság-szakértőjét –, de a rendőrfőnök erről hallani sem akar. A gyanúba keveredett ingatlanmágnás ugyancsak Harryhoz fordul: fel akarja bérelni magánnyomozónak, hogy tisztázhassa magát a vádak alól. Harry először visszautasítja a felkérést, ám amikor Lucille-t túszul ejti a drogkartell, belátja, hogy ezt a helyzetet csak pénzzel lehet megoldani, és igent mond. Oslóba utazik, és hevenyészett csapatával, amely egy kokainnal seftelő gyerekkori barátból, egy korrupt rendőrből és egy rákbeteg pszichológusból áll, nekilát felgöngyölíteni az ügyet. A kartell tíz napot ad nekik, az óra pedig ketyeg. A Harry Hole-sorozat 13. kötete.
Steve Cavanagh: 48 óra
Az igazságnak semmi keresnivalója a bíróságon.
Eddie Flynn valamikor hivatásos szélhámos volt. Majd ügyvéd lett. Kiderült, hogy a kettő között nincs is olyan nagy különbség.
Flynn azonban megfogadta, soha többé nem teszi be a lábát a tárgyalóterembe. Most mégsincs más választása. Olek Volchek, az orosz maffia hírhedt, New York-i feje egy rejtett bombát erősített Eddie hátára, ráadásul elrabolta az ügyvéd tízéves kislányát, Amyt.
Flynn mindössze negyvennyolc órát kap, hogy egy megnyerhetetlen gyilkossági perben Volchek védője legyen, és győzelmet arasson.
A média és az FBI árgus figyelmétől kísérve az ügyvédnek be kell vetnie borotvaéles eszét és minden létező szélhámostrükköt, amit csak ismer, hogy sikeresen védje „ügyfelét”, és Amy biztonságáról is gondoskodjon.
Vajon képes Eddie meggyőzni az esküdteket a lehetetlenről úgy, hogy közben a hátán ott ketyeg az időzített bomba?
A nemzetközi bestsellerszerző, Steve Cavanagh több mint egymillió példányban eladott Eddie Flynn-sorozata olyan izgalmakat ígér, amire egyik krimirajongó sem lehet igazán felkészülve. Az első kötetben az idő szorítása percről percre növeli a feszültséget, és minden betűvel közelebb kerülünk a kirobbanó végkifejlethez.
Történelmi regények
Bjørn Andreas Bull-Hansen: A dán horda
Krisztus után 1007-et írunk. Hajóács Thorstein Vingulmorknak, a Vík gazdag keleti partvidékének törzsfője. Az északi népek egyik leghatalmasabb nagyurává vált, rabláncok között töltött múltja már csupán ködös emlék. Szeretett felesége, Sigrid két fiúgyermeket szült neki, az erdő széléről istenszobrok figyelik a sorsát. A földjén béke és jólét uralkodik, ám egyre sűrűsödnek a háború fellegei. A nagyratörő Eirík jarl és Villásszakállú Svein, a dánok királya szemet vetett az angol királyságokra. Eldöntötték, hogy visszafoglalják az egykor dán fennhatóság alatt álló területeket, és elűzik trónjáról a gyűlölt Ethelred királyt.
A regény azokba a vérgőzös évekbe repíti vissza az olvasót, amikor észak királyai és jarljai összefogtak, hogy lerohanják az angol szigetet. Ám nemcsak a háború kora ez, hanem a változásé is: a kereszténység egyre terjed, és hamarosan örökre megváltoztatja az egész északi világot. Hajóács Thorstein, a hírhedt jomsviking, Vingulmork törzsfője királyok és nagyurak között, egy régi és egy új korszak határán egyensúlyoz. A Jomsviking-sorozat még sok köteten át folytatódni fog… Ez közülük a harmadik.
Miklya Luzsányi Mónika: Mohács özvegye
Alig múlt húszesztendős II. Lajos, amikor meghalt Mohácsnál. Nála egy évvel volt idősebb a királyné, aki egyetlen szerelmét gyászolta haláláig. Mária nem tudhatta, és egész életében azt kutatta, hol nyugszik a négyszer eltemetett király teste, és hogy pontosan mi okozta a halálát. Miklya Luzsányi Mónika II. Lajos feleségének portréját rajzolja meg könyvében. A nagyközönség számára talán kevésbé ismert Habsburg Máriáról a mai történetkutatási források alapján bizonyosan tudni, hogy nemcsak olvasott, művelt és a gazdálkodáshoz is értő asszony volt, hanem nagyformátumú politikus, aki hasztalan próbált nyomást gyakorolni a megátalkodott magyar hűbérurakra – reformjai így végül Németalföld gazdaságának felvirágoztatását szolgálták. A regény egy sírig tartó szerelem története, s emellett képzeletbeli nyomozás: hogyan jutott a magyar királyság Mohácsig?
Benedek Szabolcs: A spalatói boszorkány
Sirályok köröznek a tiszta égbolton a kéklő Adria fölött, a kikötőben gályák ringatóznak berakodásra várva. Úgy tűnik, minden adott egy újabb nyugodt naphoz a Diocletianus császár egykori palotája köré épült virágzó, tengerparti városban. De vajon ki az a messzi földről érkezett lány, akinek beszédét senki sem érti, és megjelenése egyszeriben földúlja Spalató nyugalmát? A jövevény felkelti a város két megbecsült személye, Rogerius érsek és Tamás főesperes figyelmét is, és jelenléte megidézi Rogerius múltjának sötét árnyait. A két egyházi méltóság beszélgetéseiből bepillantást nyerhetünk a korábbi történésekbe: a tatárok földúlták Magyarországot, IV. Béla király pedig a tengerhez menekült. „Hiába nyitották ki a királyi torony azon helyiségeit, amelyekben huszonöt évvel korábban az apja, András is időzött, hiába szolgálták föl a jobbnál jobb dalmát borokat, a legízesebb sajtokat, tengeri halakat, valamint olajbogyókat – köztük azokat, amelyek arról a fáról származtak, amely Spalató és Trau között áll ma is, és még Diocletianus idejében ültették –, hiába ragyogott a dalmáciai nap, kéklett a tenger és úsztak a tiszta égbolt alatt a hófehér sirályok, Béla úgy viselkedett, akár egy ketrecbe zárt vadállat. Föl-alá járkált, arca sápadt maradt, haja és szakálla rendezetlenül lebegett, és hiába erősködtek és hajtogatták neki, hogy aggodalomra semmi ok, ide nem tudnak bejönni azok a félelmetes tatárok, ő ezekre egyre csak ordítani és veszekedni kezdett: – Ti nem tudjátok, kikkel állunk szemben! Ezek nem evilági lények, ezek pokolfajzatok, a Sátán teremtményei! Nem ismernek se istent, se embert, senkinek a törvényei nem kötik őket, csupán a saját szokásaik és a céljaik, amelyek pedig egyedül egy dologra irányulnak: hogy az egész világot az uralmuk alá hajtsák!” Benedek Szabolcs lendületes, fordulatos, valós történelmi figurákat megelevenítő regénye bemutatja a tatárjárás kegyetlenségeit, a felperzselt magyar települések utóéletét, elbeszéli a királyi család kényszerű száműzetését, és arra is keresi a választ, hogy miként lehet túlélni egy pusztulásra ítélt országban. Mindeközben a regény hangulatos leírásaival érzelmes emléket állít a mai Split középkori városrészének.
Lévai Katalin: Az örökhagyó
Örökhagyó Reök Iván királyi főmérnök, országgyűlési képviselő és felvilágosult szellemű nagybirtokos, a gyönyörű, szecessziós Reök-palota építtetője Szegeden. Városa iránti mély elköteleződése és büszke hazafisága ellenére időskorában mégis kénytelen szerb gazdálkodóvá válni trianoni döntéssel elcsatolt birtokán, Horgoson. Alakja igazán regénybe illő. Mégsem ő, hanem az érzelmes, okos, de naiv fia, Andor lett Lévai Katalin regényének igazi hőse. Testvérei közül egyedüliként ő akart mindent: hitet, álmot, alkotást, szerelmet. A mesebeli legkisebb fiú vállalta az apai örökséget a kizökkent időben, ám ezért óriási árat kellett fizetnie.
Az írónő különös érzékenységgel eleveníti meg Munkácsy Mihály leszármazottainak mozgalmas életét, a szegedi Reök-palota egykori lakóinak nem mindennapi sorsát. Szinte belebújik hősei bőrébe. Nem csoda, hogy Andort a könyv első lapjától szinte saját rokonunknak érezzük. A szerző Reök Györggyel és Regős Istvánnal, a Reök család ma élő utódaival együtt kutatta a Reök család múltját és történetét, amely mélyen összefonódik Szeged és Horgos történelmével és a világhírű festő, Munkácsy életével.
Történelmi fikció
Eve Chase: A Foxcote kúria lányai
Három nemzedék. Két nyár. Egy mindent felforgató titok.
Egy eldugott vidéki kúria melletti idilli erdőben újszülött kislányra találnak.
A kúriában élő Harrington család befogadja a babát, és a hitetlenkedést hamar örömbe csap át. Éppen saját gyermekük elvesztését gyászolják, és a gyönyörű csecsemő új reményt ad nekik. Miután a család attól tart, hogy a hatóságok elvennék tőlük a gyermeket, titokban tartják a létezését, és megállítják az időt egy önfeledt nyár erejéig, ahol a megszokott szabályok – és törvények – mintha nem lennének érvényben.
Ám nem sokkal később valaki holtan hever a birtokon, és a tökéletes családról alkotott álmok szilánkokra törnek. Évtizedekkel később ezekből a szilánkokból kell összerakni az igazságot – legyen az bármennyire fájdalmas…
Eve Chase, a Borostyánba szőtt titkok szerzőjének új műve érzelmekkel teli, hátborzongató olvasmány családi titkokról és kötelékekről – és arról, hogyan találjuk meg önmagunkat, amikor a leginkább el vagyunk veszve.
Marta Molnar: A napraforgók titkos élete
Emsley Wilson élete romokban hever. A szerelme elhagyja, a vállalkozása a csőd szélén táncol, ráadásul imádott nagymamáját is elveszíti. Utolsó találkozásuk alkalmával nagyanyja egy titkozatos, zöld könyvecskét ad neki, amely a lány legnagyobb meglepetésére Vincent van Gogh sógornőjének, Johanna Bongernek a naplóját rejti.
A férje halála után Johanna örökli meg Van Gogh festményeit. Ezek jelentik minden vagyonát, de a képek csak annyit érnek, mint a vászon, amire festették őket. A fiatal özvegynek gondoskodnia kell magáról és kisgyermekéről a tizenkilencedik század végi Párizsban, egy olyan országban, amelynek még a nyelvét sem beszéli. Ő azonban megtalálja hivatását a szükségben: mindenáron meg kell ismertetnie Van Gogh zsenális művészetét a világgal.
A naplót olvasva Emsley magára ismer a több mint száz évvel korábban élt nő élettörténetében.
De hogyan kerülhetett a nagyanyjához a napló? Lehet, hogy köze van a több évtizedes családi titokhoz?
És vajon segíthet a múlt, hogy megtaláljuk a válaszokat életünk nagy kérdéseire?
Sci-fi, Fantasy
Naomi Novik: A jádeköves trón
Naomi Novik lenyűgöző fantasy sorozatának második kötetében is szárnyra kél a történelem. A napóleoni háborúk hiteles leírásába szervesen szövődik bele a Repülő Hadtest sárkányokból és reptetőkből álló seregének története. William Laurence kapitány és sárkánya, Temeraire Kínába utaznak, az Éteri sárkányok őshazájába. A hosszadalmas és izgalmas út során végig attól kell rettegniük, hogy a császár, aki Napóleonnak szánta Temeraire-t, el fogja választani őket egymástól. Temeraire ugyanis Éteri sárkányként roppant értéket képvisel. Intelligenciájáról, ügyességéről és mindenekelőtt az Isteni Szél nevű képességéről – arról a dermesztő ordításról, amellyel hajókat zúz porrá, erdőket tarol le, és más sárkányokat semmisít meg repülés közben – messze földön híres. A briteknek megfontoltan kell lépkedniük a diplomácia útvesztőjében, nehogy országuk háborúba keveredjen Kínával.
Martha Wells: Trójai protokoll / Kilépési stratégia
Mindenki kedvenc embergyűlölő BiztEgysége nem pihen a babérjain. Szinte üldözik a veszélyes helyzetek, pedig ő csak annyira vágyik, hogy hagyják békén, hadd legyen minél messzebb az emberektől és maradjon minél több szabadideje. Azok a sorozatok nem nézik meg magukat, ugyebár…
A Trójai protokollban a SzürKrisz cég elleni per elakadt. A hatóságok csak a sötétben tapogatódznak a túlságosan is hatalmasra nőtt vállalat ügyében, így Öldöklő eldönti: segít a hiányzó bizonyíték megszerzésében még akkor is, ha ezért egy univerzum háta mögötti terraformáló állomásra kell utaznia.
A ciklus negyedik történetében, a Kilépési stratégiában Öldöklő megpróbálja rendezni bonyolult kapcsolatát dr. Menszával, ám a független rendszerhez tartozó Megóvás vezetője úgy tűnik, nem elérhető, sőt, valószínűleg egyáltalán nincs biztonságban… BiztEgységünknek vissza kell merészkednie a Céges Perem veszélyes világába, hogy megmentse az egyetlen embert, akit talán a barátjának nevezhet.
Martha Wells az összes nagy sci-fi díjat elnyerte már fergeteges humorú, egyben a science fiction legnagyobb kérdéseire választ kereső sorozatával. Ez a kötet, amely a harmadik és negyedik részt egyben tartalmazza, fergeteges lezárást nyújt az Öldöklő-naplók ciklusnak.
T. B. Byrt: A néma csillag dala
Háború árnyéka vetül a világra. A világra, hol az elme veszélyesebb a kardnál, a víz egyet jelent a halállal, és aki a városfalon túlra lép, az maga válik prédává.
A fűbőrűek az egyetlenek, akik még útját állhatnák a keletről gyűrűző fenyegetésnek, de sokak szerint már késő… Felmerülhet a kérdés: jobban tennék, ha feladnák? Ha porba dobnák a kristálykardot, hogy elejét vegyék a hasztalan vérontásnak? Noha a kivégzéstől megmenekített Kitert és kényszerű útitársait csak magukkal sodorták az események, meglehet, hogy ők jelentik a kiutat a kilátástalanságból. De célt érhet-e a csapat, miben ellenlábasok feszülnek egymásnak, ha egy halni vágyó mutatja az útjukat, a vérükre ácsingózó vadak sűrűjén át? Ők lennének az utolsók, kik az isteni hatalommal bíró uralkodó útjába állhatnak?
A néma csillag dala műfaji határokat feszegető alkotás, amely szándéka szerint tudományos alapokon nyugvó világépítés. Egy fantasy köntösbe bújtatott science fiction, amely az évmilliárdokkal ezelőtti marsi életről rántja le a leplet. Egy ismeretlen világról, zavarba ejtően ismerős problémákkal. A múltról, melyet örökké tartó, néma feledésbe temetett a bolygó halott, vörös homokja…
Jezsi Tumanovszkij: Menekülés a valóságba
A S.T.A.L.K.E.R. sorozat nagy sikerű szerzője, Jezsi Tumanovszkij, a fiatal nemzedékhez tartozó író ebben a regényében a jelenkor fájdalmasan aktuális és sokszor zavarba ejtő kérdéseit szegezi nekünk.
Hol húzódik a határ a valódi és a virtuális világ között? Miféle játékmesterek irányítanak minket mindkét világban? Vajon csak egy hajszálra vagyunk attól, hogy a kényelmes fotelünk és monitorunk komfortzónájából hirtelen és akaratunkon kívül, valódi harcmezőn találjuk magunkat, egy igazi háborúban? Sokszor ellaposodott életünk elől a kibertérbe menekülve megtalálhatjuk-e a barátságot, a bajtársiasságot, a szolidaritást, a mások iránt érzett felelősséget, illetve az igazi bátorságot önmagunkban? Valóban csupán egy tisztítótűzként működő újabb háború ébreszthetne rá minket arra, hogy melyek az igazi értékeink? Ennyire nem változtunk volna? Ennyire magányosak és kényelmesek lennénk? Megállnánk-e a helyünket, ha csak magunkra lennénk utalva? Megannyi kínzó kérdés, amit az író, az orosz hagyományokhoz hűen, finom iróniával és tragikomikumba hajló, igen szórakoztató módon tár elénk. Ámde főhőséhez hasonlóan minket is csapdába csal, mert csak látszólagos válaszokat kapunk. Az igazi megoldásokat nekünk kell megtalálnunk, méghozzá egyre sürgetőbben.
Ismeretterjesztő, riportkönyv, tényirodalom
Jakupcsek Gabriella: A napos B oldal
Hidd el nekem, tényleg van élet a negyven után! Elmúltam hatvan, szóval csak tudom. Persze nem mondom, hogy az elmúlt két évtized sétagalopp lett volna. És a következők is bőven tartogathatnak nehézségeket, mégis azt mondom, a B oldal igenis lehet napos.
Hőhullámok, váratlanul felszaladó kilók, pánikroham a próbafülkében, helló helyett csókolom, egyre több fiatalabb és egyre kevesebb idősebb kolléganő a munkahelyen. Ugye ismerős?
Sok a kérdőjel, és a legtöbb épp önmagaddal kapcsolatos. Ez a könyv azért született, mert azt hiszem, tudom, mit érzel, tudom, min mész keresztül. És bár varázsló én sem vagyok, mégis szerettem volna melléd állni, és elmesélni, hogy mik az én személyes tapasztalataim a változókorról és a fiatalság talán mégsem annyira fájó elmúlásáról.
Segítségemre volt több nagyszerű szakember, akik fontos gondolatokat, tanácsokat fogalmaznak meg többek között a párkapcsolat, a karrier, az egészségmegőrzés, szépség és öltözködés témájában.
Velük együtt szeretném megmutatni: igenis tudsz teljes és tartalmas életet élni ötven-, hatvan-, hetven-évesen is, sőt. Támogatlak benne, hogy találd meg a szépséget a mindennapokban és magadban is.
Gondolkodjunk közösen az életstratégiádon, hogy el tudd fogadni, mi több, hasznodra tudd fordítani az évek múlását. Mindehhez legyen a mottónk, amely sok mindenen átsegít: Önismeret és derű!
Tarts velem a napos B oldalra!
Pléh Csaba: Árnyak
Pléh Csaba pszichológus, nyelvész, akadémikus számos tudományos munka publikálása után, a karanténok idején kezdett bele az Árnyak megírásába. Emléket akart állítani mindazoknak a tudósoknak és tudós barátainak, akikkel tanulmányai kezdetétől a pályája során együttműködött, akik hatással voltak életére és gondolkodására. A személyes hangvételű portrék azonban csak részben rajzolták ki saját életét, így a kötet első részében megismerhetjük izgalmas sorsú családját a Szibériából katonafeleségként érkező orosz apai nagymamától és az asztalos nagypapától egészen a családját jóslásból eltartó anyai nagymamáig. A dorogi bányavidéktől a pesti Mester utca környékén át vezetett Pléh Csaba útja az egyetemi, majd a nemzetközi tudományos világba. Az Árnyak izgalmas életrajz és személyes hangú tudománytörténet. Pléh Csaba (1945) pszichológus, nyelvész, akadémikus.
Labancz Dániel · Orosz Ildikó: Nyugi!
A Nyugi! élvezetes és hasznos segítség szakembereknek és kamaszokat nevelő szülőknek egyaránt. Közérthetően megfogalmazva teszi lehetővé, hogy kicsit jobban rálássunk a kamaszokat érintő tipikus problémákra, és megértsük ennek a korosztálynak a nehézségeit, küzdelmeit, felmerülő kérdéseit. Ebben az életkori szakaszban már természetszerűleg nem oszt meg mindent a gyerek a szülővel, ezért különösen nagy segítséget jelent, hogy témakörönként bepillanthatunk a szakember munkájába is, ízelítőt kapunk a rendelőben elhangzó párbeszédekből és hangulatból, így akár konkrét eszközöket is megismerhetünk, melyek segítségével megnyílik az út egy újrahangolt párbeszéd felé.
Dr. Almási Kitti klinikai pszichológus, író, előadó
A serdülő olyan, mint a járni tanuló kisgyerek: amikor a tipegő az első lépéseit teszi, eltávolodik a szülőtől, hogy felfedezze a világot, hogy aztán egy idő után visszajöjjön hozzá, és némi érzelmi tankolás után megint eltávolodjon tőle. A kamasz ugyanezt teszi: ha van egy biztonságos háttér, ahova vissza lehet menni, ahol az elfogadó szeretet mellett a saját véleménynek is helye is van, akkor a serdülő úgy működik, mint a kisgyerek. Csak éppen ő nem a szoba távolabbi sarkában, a szülőtől hat lépésre matatgat a játékaival, hanem a nagyvilágot, a kapcsolatokat, a felnőtté válás útját fedezi fel. Szülőként nagyon nehéz ebben jól lavírozni, tudni eldönteni, mikor van rám szükség, és mikor hagyhatom hibázni, akár pofára esni. De alapvetően azt kell fokozatosan elengedni, hogy ezeknél az eltávolodásoknál utánanyúljak – inkább bízzak benne, hogy visszajön, de akkor viszont legyek ott, hogy kérdezhessen, mesélhessen.
Petőfi Sándor: Petőfi megmondja
Ez a könyv nem a költő Petőfivel foglalkozik, hanem a levélíró, az útinaplót jegyző és a nyilvánossághoz forduló közírót mutatja be.
Aki a pesti polgári közeg számára is szokatlanul szabadszájú volt: igen cifrán káromkodott, sőt még leveleiben is leír olyan szavakat, amelyeket az illemtudó kiadások rendre kipontoztak. Aki olyan mesterien tudott pénzt kunyerálni, hogy a kölcsönadó azt érezhette, ő van megtisztelve, hogy kisegítheti Sándor büdzséjét. Aki aztán ezeket a kölcsönöket nem mindig fizette vissza, de igen kreatívan meg tudta magyarázni, miért van nála jobb helyen a pénz. Akinek fergeteges humora volt, tessék csak elolvasni az úti jegyzeteit (mindkettő csorbítatlanul szerepel e könyvben) vagy az Arany Jánossal folytatott levelezését (néhány Petőfi-levél olvasható itt is). Aki ugyanis azt gondolná, a magyar romantika két állócsillaga sótlan figurák, afféle karót nyelt félistenek voltak, a levelekből láthatja majd: mint két viháncoló kamasz ugratták egymást, bolondoztak, és közben elképesztően kreatívan használták a magyar (és a latin, az angol, a német, a francia) nyelvet.
Mindezekről mások is írtak és beszéltek már hosszan, de most, újra olvasva Petőfi életművét az egyik legfontosabb tanulságnak ez tűnt, és erről talán ritkán esik szó: de hiszen ez az ember olyan fiatal! Benne van minden sorában a fiatalság ereje, magabiztossága, bája és szépsége, fésületlensége és igazságkeresése. Mert hiába tapasztaltabb, bölcsebb az idősebb ember: az újítást, a változást mindig a fiatalok hozzák el. És éppen azért érhette el Petőfi a kor szellemi csúcsteljesítményét, mert a magyar nemzet is fiatal volt még akkor, ezért is érezzük azt, mennyire összenőttek. Egy fiatal nemzet fiatal zsenije volt.
Azóta tapasztaltabbak lettünk, egy kicsit tán bölcsebbek, de sokkal-sokkal cinikusabbak, megkeseredettebbek és szomorúbbak is. Ki tudja, leszünk-e még valaha is olyan frissek, életerősek, vidámak és boldogok, mint Petőfi Sándor 1848 kitüntetett pillanataiban? Titkon talán mind ezt reméljük, legalább egy kicsit.
Kathleen Becker: Provence
111 különleges hely Provence-ban – távol a levendulamezőktől és a fehér lovaktól.
Természetes jégszekrények, misztikus sárkányok és kubista villák, romos falvak, krokodilok és tengerparti sólepárlók… 111 hely tele meglepetésekkel, még Provence régi szerelmesei számára is!
Avignon pápai palotája mindenkinek ismerős, de ki gondolná, hogy Franciaország egyik legnagyobb és legszebb könyvesboltja egy 1000 lakosú faluban található? Ki ismeri azt a házat, amelyben a híres avantgárd művész, Max Ernst lakott, mielőtt a tengerentúlra emigrált? Tudja valaki, hol lehet szalámit vásárolni méterre, és hol van a világ legmélyebb karsztforrása?
Ez a könyv Provence rejtett kincseihez vezet el, távol a tömegturizmus közhelyeitől, 111 apró vagy nagy meglepetéshez, amelyek rendkívüli történeteket mesélnek el.
Roger Scruton: Hogyan legyünk konzervatívok
Sir Roger Scruton (1944–2020) angol konzervatív filozófus és esztéta. 1962-től a Cambridge-i Egyetemen tanult filozófiát, 1972-ben ott doktorált. 1968-ban Párizsban szemtanúja volt a párizsi diáklázadásoknak, elmondása szerint ekkor ragadta magával először a „politikai düh”: „Hirtelen ráébredtem, hogy a másik oldalon állok.”
„Kétféle konzervativizmus van, az egyik metafizikus, a másik empirikus. Az első a szent dolgokban való hiten alapul, és azon a vágyon, hogy ne hagyjuk ezeket profanizálni. […] Empirikus megnyilvánulásában a konzervativizmus speciálisan újkori jelenség, reakció a reformáció és a felvilágosodás által megindított, nagyszabású átalakulásra. […] A konzervativizmus olyan érzésből ered, amelyet minden felnőtt ember ismerhet: abból az érzésből, hogy a jó dolgokat könnyen megsemmisíthetik, de nem könnyű azokat létrehozni. Ez különösen igaz azokra a jó dolgokra, melyeket kollektív birtokként élvezünk: a békére, szabadságra, törvényre, előzékenységre, közösségi szellemre, a tulajdon és a családi élet biztonságára, mindarra, amely mások együttműködésén alapul, s egyedül semmiképp sem lehet megszerezni. E dolgok gyorsan, könnyen és vígan megsemmisíthetők, létrehozásuk viszont lassú, fáradságos és unalmas. Ez a 20. század egyik tanulsága.
Hegyes Katalin: Ki a szabadba!
Budapest és környékének tanösvényei remek kirándulási lehetőségeket kínálnak egy délelőttre vagy akár egy egész napra. Függőhíd, kilátók, magasles, valamint innen megfigyelhető madarak és nagyvadak. Bozótban megbúvó apró állatok, védett növények, színpompás tarka rét,elfeledett mocsárvilág és rejtelmes barlangok. Ezek és számos hasonló élmény vár, ha felkerekedünk,túrabakancsot húzunk és kimegyünk a szabadba.
Kalauzunk nemcsak természeti,hanem mese-, gasztro- és kultúrtörténeti tanösvényeket is bemutat. A könyvben levő QR kódok leolvasásával elérhetővé válnak a tanösvényhez készült füzetek és más, az útvonalhoz kapcsolódó, érdekes cikkek, filmek vagy dalok. Ismerjük meg a körülöttünk levő felfedezésre váró természeti, kulturális és ember alkotta csodákat!
Csabai Márta: Aggódó testünk
Miért érzünk gyakran bűntudatot, ha betegek vagyunk, és hogy lehet ezt feloldani?
Miként termelhetnek újabb aggodalmakat a divatos diéták, a „mentes” étkezés és a boldogságtréningek?
Hogyan befolyásolja a testképünk az önértékelésünket?
A globalizáció és az információs társadalom hatására már jó ideje velünk van az általános elbizonytalanodás, de a koronavírus-járvány, a klímaválság és a háború fenyegetése miatt az elmúlt időszakban különösen felerősödtek a szorongásaink. Egzisztenciális félelmeink érzéseinkben is tükröződnek: aggódunk, hogy miként tudjuk megőrizni az egészségünket, biztonságosak-e az élelmiszereink, tudjuk-e kontrollálni a stresszt, a betegséget, megfelelő tájékoztatást kapunk-e a gyógyszerek kockázatairól. Mindez jelentős hatást gyakorol a viselkedésünkre, egészségünket védő vagy károsító szokásaink és függőségeink kialakulására is.
Csabai Márta, a hazai egészségpszichológia meghatározó személyisége nemzetközi kutatások, társadalmi-kulturális példák, továbbá média- és internetes tartalmak pszichológiai elemzése alapján feltárja, hogyan kezeljük egészségünkkel és testünkkel kapcsolatos félelmeinket, szorongásainkat. Az úttörő kötet megerősít minket abban, hogy nem vagyunk egyedül kérdéseinkkel, aggodalmainkkal, a társadalmi és pszichológiai összefüggések megértése, a felvázolt megoldások pedig közelebb visznek testi-lelki biztonságunk megtalálásához.
Valamennyi új könyvünkről tájékozódhatnak a Moly.hu könyves közösségi portálon kialakított, folyamatopsan frissülő virtuális könyvespolcainkat böngészve. A Moly.hu-ra a képre kattintva juthatnak el.
