YA könyvek fiatal felnőtteknek
Laura Zimmermann: A szememet nézd!
Ha Greer Walsh csak a saját fejében létezne, sokkal egyszerűbb élete lenne. Koncentrálhatna az emelt matekra, vagy arra, hogy fenntartsa a békét a legjobb barátnője és mások között. Akkor végre nem számítana, hogy ő az egyetlen diák a Kennedy Gimnáziumban, akinek a melle nagyobb, mint a koponyája. De a fejedbe zárva nem lehet röpizni. Se uszodába menni. És pláne nem tudsz furcsa, majdnem-randikon részt venni a lehengerlő stílusú új sráccal. Mert ezekhez mind szükség van egy testre. Csak az a baj, hogy Greert kiborítja a sajátja. A szememet nézd! egy fájdalmasan őszinte, megkapó és humoros történet kínos pillanatokról, kegyetlen meccsekről, képzelt pillangókról és szétszakíthatatlan barátságokról Nyáry Luca lendületes fordításában. Egy mese a nagy fekete pulóverekről, és egy lányról, aki megtalálta belőlük a kiutat.
Kollár Betti: Kosársuli
Török Luca életének legjobb éveire készül, miután felvették álmai iskolájába, a Budapesti Kosársuliba. Egy sor kihívást állít maga elé: teljesíteni a délutáni edzéseken, bekerülni a csapatba, beilleszkedni az új osztályába és barátokat találni.
De van, amivel ő sem számol. Például az új padtársával, a céltudatos és kitartó Konráddal, aki ugyanannak a csapatnak szurkol, és mivel balkezes, a könyökük néha összekoccan írás közben.
Vajon hogyan sikerül Lucának az új érzések, a szerelem, a tanulás és a sport között egyensúlyoznia?
Kollár Betti 2015-ben kezdte el írni a Kosársulit, ami mára az egyik legolvasottabb történetének számít A vonzás törvénye című regénye mellett a hazai Wattpaden.
Susan Mallery: Mostohatestvérek
Egyszer régen, amikor az apja feleségül vette Sage anyukáját, Daisy izgatottan várta a találkozást az új testvérével. Vele ellentétben Sage gyönyörű volt, és népszerű, amit igyekezett is tudatosítani mindenkiben.
Viszont nem volt olyan okos, mint Daisy – így egy osztállyal lejjebb kellett beiratkoznia a gazdag gyerekek divatos iskolájába. A népszerűségét fegyverként használta, hogy megalázza Daisyt, magát pedig minél jobb színben tüntesse fel. A szülők válása után a mostohanővérek rivalizálása tovább folytatódott, míg végül Daisy feleségül ment Sage első szerelméhez, Sage pedig elutazott Európába.
Tizennyolc év, két gyerek és egy válságba került házasság után Daisy nem számít rá, hogy viszontlátja Sage-et – sőt a háta közepére sem kívánja őt. Ám amikor a közös húguknak szüksége lesz rájuk, félreteszik a nézeteltéréseiket, hogy segítsenek neki. Bízni kezdenek egymásban, és ők maguk lepődnek meg a legjobban, amikor lassan barátság bontakozik ki köztük.
Egy meggondolatlan cselekedet azonban veszélybe sodorja ezt a törékeny bizalmat. Választhatnak, hogy ismét hátat fordítanak-e egymásnak – vagy megtanulnak megbocsátani, és végre szerető nővérek lesznek…
Jennifer Lynn Barnes: Az örökség kulcsa
Az Örökösök viadala és Az örökség ára folytatása
Averynek már csak néhány hetet kell átvészelnie a rejtélyekkel teli Hawthorne-házban, hogy hozzájusson sokmilliárd dolláros örökségéhez. Az életére folyamatosan veszély leselkedik, de legalább van kire támaszkodnia: a Hawthorne testvérek befogadták a családjukba, és megosztották vele titkaikat.
Néhány nappal azelőtt, hogy Averyből a világ leggazdagabb tinije lenne, felbukkan valaki a múltból, és a segítségét kéri. A látogató jelenléte teljesen felbolygatja a kastélyt, régi sebeket tép fel, és újabb rejtélyeket hoz felszínre. Közben kezdetét veszi egy utolsó, veszedelmes játék egy ismeretlen, de nagy hatalmú ellenféllel, a tét pedig hatalmas: mindent vagy semmit.
Történelmi romantikus
Ayşe Kulin: Szarajevó rózsája
A szerelmi szállal átszőtt, hitelesen megírt történelmi regény lapjain az 1992-ben kezdődő jugoszláv háború eseményei elevenednek meg.
A történet főszereplője a bosnyák származású Nimeta, aki már kislány korától kezdve mindig pontosan azt tette, amit a környezete elvárt tőle. Az élet minden területén igyekezett megfelelni az elvárásoknak.
Kissé megfáradt házasságban él férjével és két gyermekével. A bosnyák televízióban hírtudósítóként dolgozik, soha nem gondolta volna, hogy élete ekkora fordulatot vesz. Szarajevó ostrom alá kerül és Nimeta az események sűrűjében találja magát. Az egyik megbízásának köszönhetően megismerkedik a Zágrábban dolgozó horvát újságíróval, Stefannal. Eközben Jugoszláviában elszabadul a pokol, fellángol a szerb nacionalizmus és Nimeta magánéletén is eluralkodik a káosz…
A regény bemutatja Szarajevó több mint három évig tartó ostromát, a nélkülözést, és a hatalmas pusztítást, amit a szerb és a horvát csapatok végeztek az országban.
Egy fiatal újságírónő számvetése múltjával, emlékeivel és önmagával, a világ történetének egyik legkegyetlenebb népirtása közepette…
A háború hangjai Magyarországot is megrengették.
A török szerzőnő alapos előkészítő munka után vetette papírra Jugoszlávia szétesésének krónikáját, amely eddig 78. kiadásánál tart. Kötetei több mint tízmillió példányban, 34 országban jelentek meg.
Janet Skeslien Charles: A párizsi könyvtár
1939-et írunk, és Odile Souchet, a fiatal párizsi lány nem is lehetne boldogabb: felveszik könyvtárosnak az impozáns Amerikai Könyvtárba, és a jóképű Paul személyében a szerelem is rátalál. A náci csapatok bevonulása azonban egy csapásra véget vet az idillnek, és Odile világa összeomlani látszik. Hogy megmentse mindazt, ami fontos a számára, munkatársaival csatlakozik az ellenálláshoz, és úgy harcol, ahogy lehetőségei engedik: a könyvek segítségével. Heroikus küzdelmük ellenére Odile-nek hamarosan szembe kell néznie a szörnyű igazsággal: valaki elárulta.
1983: Lily, a Montanában élő magányos kamasz lány felfigyel idős szomszédjukra, Mrs. Gustafsonra, akit a helyiek csak úgy hívnak, „a háborús menyasszony”. Ki ez a rejtélyes nő, és miért költözött a kisvárosba, ahová látszólag semmi sem köti? Lily kutatni kezd az öreg hölgy múltja után, és egyre több közös vonást vél felfedezni kettejük között. Egy nap sötét titokra bukkan, amely az egész addigi életüket megváltoztathatja…
Karády Anna: Zserbó
Szerelem a századelőn…
1910, Fiume – A Magyar Királyság egyetlen kikötője.
Az Adriai-tenger partján virágzik a kereskedelem, ezért a híres pesti cukrász, Gerbeaud Emil megvásárolja a fiumei csokoládégyárat, és üzletet nyit az abbáziai luxusvillák és fényűző szállodák szomszédságában. Így kerül a fiumei gyorsvonattal a belvárosi cukrászdában dolgozó Szépkúti Blanka kisasszony egyenesen a híres tengerparti sétaútra – a kalapos kisasszonyok és sétapálcás urak legelőkelőbb üdülőhelyének szívébe.
A Gerbeaud-kisasszony útjába egy tengerészt sodor a bóra nevű szél, akivel csupán abban egyeznek, hogy mindkettőjüknek igen határozott víziója van arról, hogyan is képzelik el a jövőt.
Az emberek csupán véletlenül találkoznak életük során, vagy a sors rendeli így?
Vajon a szerelem fordít a sorsunkon vagy éppen beleteljesíti azt?
Történelmi
Lisa Graf: A szép élet álma
München, 1897. Anton Randlkofer és a felesége, Therese két éve együtt vezetik a népszerű, rendkívül elegáns Dallmayr csemegeboltot a Diener utcában, és nevelik három gyermeküket. Miközben a jómódúak ínycsiklandó édességeket, egzotikus gyümölcsöket és kiváló kávékat vásárolhatnak náluk, az egyszerű polgárok a pompásan elrendezett kirakatok előtt álldogálva arról álmodoznak, hogy a Dallmayr vevői lehessenek.
Amikor azonban Anton Randlkofer váratlanul meghal, az a veszély fenyeget, hogy a családi vállalkozás ragyogó felívelésének hirtelen vége szakadhat. Anton öccse ugyanis már néhány nappal később azon mesterkedik, hogy jogellenesen megszerezze a virágzó üzletet. A rendkívül határozott és elszánt özvegy eltökéli, hogy nem engedi át a terepet a sógorának, és bátran a vállalkozás élére áll. Akkor még nem tudja, hogy a saját négy fala közt is titkok lappanganak…
Miközben nyomon követjük a valós Randlkofer család izgalmas és nem mindennapi történetét, szinte magunk elé képzeljük a csemegebolt polcain sorakozó, a boldog békeidőkben nagyrészt még ritka különlegességeknek számító finomságokat. A kiváló üzleti érzékkel megáldott Therese receptötletekkel is ellátta a vásárlóit, így most az olvasókat is megörvendezteti ezekkel a leírásokkal, egyben betekinthetünk Randlkofer asszony sajátos marketingterveibe is.
Lisa Graf izgalmas, szívmelengető családregény-sorozatot alkotott az 1700-ban alapított, mára világszerte sikeresen működő Dallmayr századfordulós korszakából.
Sandra Dallas: Lelkecskék
Mit tesz két huszonéves dolgozó nő 1918-ban, ha az albérletükben lakó traumatizált kislány a világjárványban megárvul, és csak bűnöző rokonai tartanak rá igényt?
Denver, 1918. Az óceánon túl még dúl a háború, de itthon is meg kell küzdeni az életben maradásért. Két nővér, Helen és Lutie Iowából költözött ide a szüleik halála után. Örökségüket és jövedelmüket kiegészítik házuk alagsorának a bérbeadásából.
Amikor a bérlő családban az anya meghal influenzában, a két nővér a szárnyai alá veszi a kislányt, Dorothyt. Nem sokkal később Lutie egy este egy halott férfit lát a konyhapadlójukon, Helen áll fölötte jégtörővel a kezében. Nincs kétsége afelől, hogy önvédelemből ölte meg a férfit – Dorothy apját –, de tudja, hogy ezt nem lenne könnyű bizonyítani. Így inkább segít megszabadulni a hullától, közterületen hagyják „influenzaáldozat” felirattal ellátva.
Helennek és Lutie-nak egyszerre kell megküzdenie a kórral, a szimatoló rendőrökkel, Dorothy bűnöző rokonságával és egyéb szívfájdalmakkal egy olyan korban, amikor a dolgozó nők még nem vívták ki a társadalom elismerését.
Matteo Strukul: Egy dinasztia királynője
A firenzei bankárdinasztiából Medici Katalin (1519–1589) emelkedett a legmagasabb rangra II. Henrik francia király feleségeként, majd anyakirálynéként. Élete azonban nehéz és küzdelmes volt a francia udvarban, ahol soha nem fogadták be teljesen, mindig csak „az olasz kalmárnőnek” tekintették. Kirekesztettségét csak fokozta, hogy férje, akit imádott, nem őt, hanem a hatalomvágyó Diane de Poitiers-t szerette egész életében és halmozta el ajándékokkal. Katalin türelemmel és intelligenciával viselte el, hogy Diane szinte állandóan jelen van a királyi udvarban. Megalázott helyzetében barátai és gyermekei nyújtottak vigaszt. Egyik hű barátja Raymond de Polignac parancsnok, aki élete végéig szerette és hűségesen védelmezte a királynét. Katalin ezt a szerelmet csak akkor vette észre, amikor már késő volt. Másik nagy barátja a csillagjós mágus, a hipnotikus erejű Nostradamus, akinek furcsa jövendölései mindig megerősítést nyernek a jövőben. Katalin mindig hozzá fordult, amikor nagy bajban volt, amiért aztán fekete királynénak, méregkeverő asszonynak tartották.
A palota falain kívül közben dúl a kegyetlen vallásháború a katolikusok és a protestánsok között, amely Szent Bertalan éjszakáján esztelen mészárlásba torkollik.
A Mediciek 3. kötete nemcsak a királyné cselszövésekkel teli életét mutatja be, hanem a háborúkkal, véres csatákkal teli 16. századi Franciaországot is.
Edward Rutherfurd: New York
New York a világ egyik legizgalmasabb és legösszetettebb városa. Az amerikai álom és a szabadság szimbóluma. Ennek a városnak az életét meséli el Edward Rutherfurd nagyszabású, három és fél évszázadon átívelő regénye. A történet nyomon követi New York küzdelmeit és felemelkedését az alapítástól kezdve egészen 2001. szeptember 11-ének mindent megrázó tragédiájáig. A hajdani szerény halászfaluból a szemünk láttára fejlődik ki a minden képzeletet felülmúló metropolisz, milliónyi ember otthona. Közülük is kitűnik a Master család, akik a puritán ősök letelepedésétől fogva igyekeznek talpon maradni a függetlenségi harcok, pénzügyi válságok és bandaháborúk okozta viharokban. Az egymást követő generációk eltérő sorsa és sokféle küzdelme lenyűgöző részletességű tablóvá áll össze, amely méltó ahhoz a sokszínűséghez és mozgalmassághoz, ami New Yorkot mindig is egyedülállóvá tette.
Ram Oren: Gertruda esküje
Ebben a könyvben a híres Exodus hajó egyetlen katolikus utasának történetével ismerkedhet meg az olvasó. Gertruda Babilinska többször is saját élete kockáztatásával mentette ki egy lengyel zsidó házaspár egyetlen gyermekét előbb a német, majd a lengyel és a litván fasiszták karmaiból.
Ram Oren ma valószínűleg a legnépszerűbb izraeli író, akinek könyveiből csak Izraelben egymillió példány fogyott eddig. Tizenhat kalandregénye után a legnagyobb sikerét otthon és külföldön mégis a Gertruda esküje című tényregényével aratta, mely egyszerre „folytatása” Leon Uris híres regényének (Exodus) és Anna Frank nem kevésbé híres naplójának.
A Gertruda esküje szemléletében is különleges írás, amennyiben a rémkorszak legismertebb vallomáskönyvétől (Anna Frank naplója) eltérően nem a nácizmus üldözötteinek szenvedésére, hanem a zsidó nép megmenekülésére irányítja a figyelmet, bemutatván, hogyan juttatott a sors főszerepet a ma is Amerikában élő Michael Stolowitzky túlélésében egy katolikus nevelőnőnek és egy Karl Rink nevű SS-tisztnek.
Bán Mór: Isten katonái – 1456
Róma, 1520
X. Leó pápa utasítására egy éve tart a Giovanni da Capistrano ferences atya által állítólagosan végbevitt csodatételek felülvizsgálata. Feltámasztott halottak, hihetetlen gyógyulások és egyéb, józan ésszel megmagyarázhatatlan események sokasága kötődik a harcos szerzetes nevéhez.
De vajon valódi csodákról van-e szó? Nagy tekintélyű egyházi méltóságok tanulmányozzák a hatvannégy esztendővel korábban elhunyt pap cselekedeteiről szóló dokumentumokat. Őszentsége határozott elvárása, hogy az egyházi testület mielőbb kimondja: Capistrano atya méltó a katolikus szentek közösségébe. A döntés egyben üzenet, biztatás is volna a török által erősen szorongatott Magyarország népéhez, amely kétségbeejtő helyzetében már valóban csak a csodában reménykedhet.
Amikor azonban egy matuzsálemi korú szerzetest vezetnek a bíróság elé, kiderül, hogy még személyesen ismerte Capistrano atyát. S mi több, elkísérte Magyarországra az Úr 1456. esztendejében, midőn a török hadak Nándorfehérvár ostromára készültek…
Az agg szerzetes vallomásából megdöbbentő történet körvonalazódik az egyházi bírák számára…
Romantikus
Julia Quinn: És boldogan éltek
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy történelmi romantikus regényeket jegyző írónő, aki megalkotott egy családot… Illetve nem csak egy családot. Nyolc testvért, számos sógort, sógornőt, vőt, menyet, fiút, lányt, unokahúgokat, unokanővéreket, unokaöcsöket, unokabátyokat (nem is szólva egy túlsúlyos corgi kutyáról), plusz egy ellenállhatatlan matriarchát, aki mindannyiukkal felér… Ők a Bridgerton család: nem is család, inkább elemi erő. Az olvasók nyolc könyvön át nevettek, sírtak, szerették őket. De többet akartak. Ezért az olvasók azt kérdezték a szerzőtől: Mi történt azután? Simon elolvassa apja leveleit? Francescának és Michaelnek végre lesz gyermeke? Ki nyeri a Pall Mall-visszavágót? A „Vége" tényleg a történet végét jelenti? Ebben a kötetben Julia Quinn nyolc érdekes, mulatságos, szívmelengető „második epilógust" írt, és egy bónusz történetet nem másról, mint magáról a bölcs és szellemes matriarcháról, Violet Bridgertonról. Ismerjék meg újra a Bridgerton család tagjait… Mi történt velük?
Rachel Givney: Szerelmes Jane
Rachel Givney első, romantikus regényében az írói álmokat dédelgető Jane Austen egyszer csak a jövőbe utazik, hogy fellelje a szerelmet, amelyről már oly sokat írt, és azt a jövőt, amit elképzelt magának… Ezzel azonban saját írói hagyatéka forog kockán…
Anglia, Bath, 1803. A társaságkerülő, inkább a magányos sétákat kedvelő, huszonnyolc esztendős Jane Austen arról álmodozik, hogy egy nap megjelennek aprólékos műgonddal írt történetei. Ugyanakkor egyre inkább fenyegeti a veszély, hogy vénlány marad, ezért hamarosan döntő lépésre szánja el magát, és a jövőben köt ki. Úticélja pedig…
…Anglia, Bath, napjainkban. A klastrom titka filmváltozatának díszletei. Sofia Wentworth, ismert hollywoodi színésznő a kosztümös filmben kapott szerepével egyszerre próbálja megmenteni hanyatló karrierjét és széthullóban lévő házasságát. Amikor megismerkedik Jane-nel, nagy hatással van rá az ifjú „kollegina”, aki a jelek szerint sehogy sem akar kibújni a szerepéből, még akkor sem, amikor épp nem forognak a kamerák.
Jane, miután megszokta a ló nélküli hintók látványát és a 21. század sokkoló divatját, találkozik Freddel, Sofia öccsével, akinek – minő arcátlanság – van mersze egyszerre sármosnak, szellemesnek és kedvesnek is lenni.
De mi történik, amikor Jane, akarata ellenére, beleszeret Fredbe? És ha Jane kitart Fred mellett, vajon meg tudja-e valósítani az írói karriert, amire mindig is vágyott?
Vályi-Nagy Erika: Törtarany
A harmincas évei elején járó Amira természetesnek veszi, hogy a szépsége elég valuta a könnyebb, fényűző élethez. Nem foglalkozik azzal, hogy milyen út vezetett az anyagi gondtalansághoz, mint ahogy az sem érdekli, mit hoz a jövő. A férfiakat leginkább eszköznek tekinti a céljai eléréséhez. Ebbe a felszínes csillogásba szivárog be egy új érzelem, amely alattomos módon bomlasztja szét az eddig felrakott kereteket, hozza közelebb Amirát lenézett, vidéki nővéréhez, Rebekához, és készteti arra, hogy végiggondolja, ki is ő valójában.
Vályi-Nagy Erika első regénye megrendítően őszinte könyv a választásaink fontosságáról, látszat és valóság ellentmondásairól, bántásokról és megbocsátásokról, menekülésről és maradásról, mindannyiunk dilemmáiról.
Kortárs
Grecsó Krisztián: Lányos apa
Családi történetek olvashatók ebben a könyvben: a szülőkről, akik nevelnek minket, vagy épp a szülőkről, akikké válhatunk. Hogyan határozzák meg a saját gyerekkorunk történetei a felnőttkori választásainkat? Meg lehet-e szakítani a rossz mintákat, meg lehet-e őrizni a jókat? Hogyan lehet érvényesen elmesélni, mekkora boldogság – minden nehézség ellenére – apává válni? Grecsó Krisztián történetei mindig egy apróságból indulnak – legyen az egy játszótéri séta a kislányával vagy egy kamaszkori emlék –, ám rendre olyan távlatot keresnek, amelynek segítségével nemcsak a szerző, de az olvasó is megértheti saját sorskérdéseit. A nehéz témák elmesélésén is átüt a derű, a boldogság keresése, amely minden ellenkező híresztelés ellenére nagyon bonyolult állapot.
Vámos Miklós: Visz a vonat
Szeretek játszani. Íróként élvezem, ha nő lehetek, utána s előtte pedig férfi. Gyerek. Kutya. Néni. bácsi. Szitakötő. Stb. Olykor egyszerre mindkettő. Párosan szép az élet. Vagy nem? Az én nemzedékemben a fiúk vasutasok akartak lenni, apró gyermekkorukban. Az e kötetben összekerült dupla kisregény és a dupla (sőt tripla) novellák a vonat, az utazás és a végzet bűvöletében íródtak. Zöld szemafort, nemes élményeket, üdvös társakat kívánok, mindannyiunknak.
Linn Skåber: Ma négykézláb akarok járni
„Szóval azt hitted, hogy már felnőtt vagy? Adj nekem pár percet, és elbeszélgethetünk róla.”
Felnőttnek lenni azt jelenti, hogy mentesülünk a fiatalkori káosztól, és megállunk a saját lábunkon. De vajon tudjuk-e, kik vagyunk valójában, és sikerül-e megőriznünk az élet iránti örömünket és kíváncsiságunkat?
Linn Skaber saját és mások élményeit használta fel arra, hogy fiktív monológokat, rövid történeteket írjon, amelyekben az élet e jelentős szakaszáról próbál mondani valamit.
Ír ráncokról és edzéshisztériáról, magányról, szenvedélyről és vágyról, nagy és kis gondokról, megszakadó kapcsolatokról, egymásra találásról, szerelemről és illatokról, amelyeket sohasem felejtünk. A Szívem egy bezárt bódé című kötethez hasonlóan e szövegek is könnyű tollal íródtak, ugyanakkor a már ismert Skaber-stílushoz híven árad belőlük a komolyság.
Linn Skåber: A szél most a legigazabb
A magyar olvasók körében is népszerű norvég írónő, Linn Skåber érzékeny a generációkat foglalkoztató problémákra. A szívem egy bezárt bódé című kötetében a kamaszok világában mártózhattunk meg, a Ma négykézláb akarok járni címűben pedig a felnőttkor, a középgeneráció kaleidoszkópját mutatja meg. Linn ezúttal az idősebb nemzedék örömeit, bánatait, ünnep- és hétköznapjait kívánja láttatni és éreztetni az olvasókkal.
Interjúkat készített, megfigyelt, átölelt és írt. A szövegeket melegség, humor, bölcsesség, bánat, boldogság, poétika hatja át – és legfőképpen mély érzelem meg finom rezdülés.
Linn Skåber egyedülálló stílusa és Lisa Aisato ecsetvonásai révén az idősebb emberek és a sorsok átélhetően jelennek meg az olvasó előtt. És ki ne szeretné megismerni az idősek gondolatait és tapasztalatait, hogy számot vethessen saját életével, és jobban megismerhesse önmagát?
Meg Mason: Bánat és öröm
Martha Frielt mindenki okosnak és szépnek tartja. Azt mondják neki: zseniális író vagy, és életed minden napján szeret téged egy férfi, Patrick, a férjed. Martha anyja szerint nincs mindenkinek ilyen szerencséje.
Akkor mégis mi a gond? Tizenhét éves korában bomba robbant az agyában, és egyszerre minden megváltozott. Most lassacskán negyvenéves. Nincsenek barátai, gyakorlatilag munkája sincs, és gyakran szomorkodik. És miért dönt úgy Patrick, hogy kilép a házasságból?
Vajon sikerül Marthának helyrebillentenie az életét? Képes lesz rá, hogy mindent elölről kezdjen, és egy boldogabb véget írjon az eddigi történethez?
Pinczés Máté: Nincs idő elolvasni
Milyen lenne a világ, ha visszafelé haladna az idő? És ha körkörösen?
Mi történne, ha a végletekig lelassulna körülöttünk az idő? És ha felgyorsulna?
Milyen lehet az, amikor kimerevedik az idő? És mi történt az idő születése előtt?
Mit csinálnánk, ha egyszer csak maga a megtestesült idő bóklászna velünk szemben az utcán?
E kötet 13 történetében 13 különböző dolog történik az idővel. S miközben – hol humoros, hol nagyon is komoly formában – az idő van terítéken, egymás után ütik fel a fejüket a pszichológiai jelenségek: halálszorongás, halogatás, gyász, kapuzárási pánik, traumák… és minden, amire marad idő.
Jhumpa Lahiri: Beceneve Gogol
Az 1967-ben, Londonban született írónő első novelláskötete (Interpreter of Maladies címmel) 1999-ben jelent meg, és azonnal elismerés övezte. 2000-ben megkapta a Pulitzer-díjat, a PEN Hemingway-díját, O. Henry-díjra jelölték, novelláit közölték A legjobb amerikai novellák című kötetben. Első könyvét több mint 600 ezer példányban adták el.
Amikor Jhumpa Lahiri, az Indiából Anglián keresztül érkező bevándorlók gyermeke óvodás lett Kingstonban, a szülei elmondták az óvónőjének, hogy a keresztneve csupán egy becenév.
Bengáliban a beceneveket csak a család és a barátok használják otthon és intim körben. Minden becenévhez tartozik egy úgynevezett jó név, a külső világ számára azonosításul szolgáló hivatalos név.
Lahirinek két hivatalos neve van: Nilanjana Sudeshna. Ezek szerepelnek az útlevelében és a születési bizonyítványában, és szülei ezeken a neveken íratták be az iskolába is. A tanár azonban nem volt túlságosan a formalitások híve. – Ez így elég hosszú név – mondta, és úgy döntött, hogy könnyebb kiejteni a „Jhumpát”.
Harminc évvel később felhasználja ezt a jelenetet a The Namesake című regényében, amely nemcsak az első regénye Lahirinek, hanem az első könyve, amióta az Interpreter of Maladies című elbeszéléskötetével elnyerte a Pulitzer-díjat.
Jhumpa Lahiri: Amerre járok
A Mélyföld és A bajtolmács szerzőjének új könyve egy meg nem nevezett negyvenes nő portréja, aki megkérdőjelezi helyét a világban, ingadozik mozdulatlanság és mozgás, kötődés és a hosszú távú kapcsolatok elutasítása között. Magányosan jár-kel egy gyönyörű, meg nem nevezett olasz városban, és életútja felén ráébred, hogy eltévedt.
Városának járdáin sétál, áthalad hídjain, megfordul üzleteiben, uszodáiban és kávézóiban. Lassít léptein, hogy egy veszekedő párt figyeljen, hogy megszemléljen egy öregasszonyt egy orvosi váróban, megáll, hogy megigya kávéját egy árnyas téren. Néha meglátogatja gyászoló anyját, aki saját magányába zárkózik, néha a vasútállomáson a vonatok rövid időre jókedvre derítik.
De egy év leforgása alatt, ahogy az évszakok váltják egymást, minden átalakul. Egy nap a tengerparton, egyszerre lehengerelve és új erőre kapva az életteli látványtól, nézőpontja örökre megváltozik.
Az Amerre járok tömör, átgondolt próza. Intelligenciája és érzékenysége, a határok áttörésének peremén való egyensúlyozás, valamint a kívülhelyezkedés költészete Rachel Cusk és Sigrid Nunez műveivel rokonítja.
Rose Tremain: Lily
1850-ben egy fiatal rendőr egy londoni parkban talál egy csecsemőt. Lily Mortimer árvaházban cseperedik, aztán vidékre kerül, nevelőszülőkhöz. Gyermekkorát Suffolkban tölti. Amikor dolgozni kezd, Belle Prettywood londoni parókaszalonjában talál munkát. Látszólag minden rendben, de Lily mindeközben borzasztó titkot őriz.
Sam Trench, az egykori fiatal rendőr nem veszíti szem elől a fiatal nőt, akit annak idején, csecsemőkorában megmentett. Amikor viszontlátják egymást, azonnal kölcsönös vonzalmat éreznek – Lily biztos abban, hogy Samnél megtalálja boldogságát. De lehetséges, hogy éppen ő fogja leleplezni a bűnt, amit a lány elkövetett? Ő fogja elhozni Lily számára a halálos ítéletet?
Sally Franson: Ami igazán számít
Casey Pendergas egykori angol szakos könyvmolyként egy sikeres reklámügynökségnél gályázik, ahol busásan megfizetik, amiért ügyesen bánik a szavakkal. Habár a gondolat, hogy elpazarolja a tehetségét, gyakran nyugtalanítja Casey-t, végül mindig sikerül elhessegetnie a gyötrő kételyeket. Hiszen nem bűn, ha valaki fizetni akarja a számláit, nem igaz? És az sem feltétlenül baj, ha olykor még pezsgőre is futja…
Főnöke egy nap különleges feladattal bízza meg a tehetséges fiatal lányt: győzze meg az általa bálványozott írókat, hogy a közösségi médiában bizonyos cégek termékeit népszerűsítsék. Bár Casey kezdetben nem bízik a sikerben, hamarosan rá kell jönnie, hogy a könnyű meggazdagodás reményében az írók nagyon is készségesen dobják sutba meggyőződéseiket. Vajon megéri részt venni egy végtelenül kiábrándító projektben akkor, ha átkozottul jól fizet? Vagy itt az idő mindent hátrahagyni, és visszatérni az ifjúkori álmokhoz?
Sally Franson regénye a kritikusok szerint olyan, mintha Az ördög Pradát visel és a Mad Men – Reklámőrültek szerelemgyereke lenne. Az Ami igazán számít humoros, szókimondó alkotás, amelyből Meg Ryan közreműködésével filmadaptáció készül a Netflixre.
Krimi, thriller
Harlan Coben: A kisváros titkai
„El fogjuk veszíteni” – e szavakkal indokolja önmagának Mike és Tia Baye a döntést, hogy kémkedni kezdenek a tizenhat éves Adam után, aki egyre zárkózottabban és elutasítóbban viselkedik, mióta a legjobb barátja öngyilkosságot követett el. Az Adam számítógépére telepített kémprogram révén a szülei látnak minden honlapot, amelyet a fiú felkeresett, minden e-mailt, minden chatüzenetet, amelyet kap. Ám minden egyes leütés a billentyűzeten egyre mélyebbre rántja őket a káosz és az erőszak örvényébe, amely mindannyiukat elpusztíthatja.
Betsy Hill a fia emlékére létrehozott honlapot böngészve talál egy fotót, amely egyértelműen Spencer halálának estéjén készült – és valaki más is van rajta a fia mellett! Betsy úgy hiszi, az a homályos alak Adam Baye, és amikor megtudja, hogy Adam eltűnt, rádöbben, hogy valami rettenetes dolog férkőzött a kis kertvárosi közösség életébe. A Spencer halálát övező titkok és hazugságok leleplezése talán az egyetlen, ami segíthet Betsynek továbblépni – és ami talán megmenti Adam életét…
Guy Morpuss: Öt elme
A jövőben a túlnépesedés problémájára radikális megoldás születik: az emberek 17 évesen négyféle lehetőség közül választhatnak. Lehetnek hedonisták, akik fényűző életet élnek, ám 42 évesen meg kell halniuk. Lehetnek dolgozók, akiknek kemény munkával és nyomorúságos fejadagokkal kell beérniük. Választhatnak androidtestet, amelynek alacsony a fogyasztása, élettartama pedig 80 év. Vagy ha úgy tetszik, csatlakozhatnak egy „kommunához”, amelyben egy testben ötödmagukkal, egymást négyóránként váltva töltenek ki öt életet, mielőtt 142 évesen meghalnának.
Alex, Kate, Mike, Ben és Sierra az első életükben járnak Mike kisportolt testében, amely a ciklusa végéhez közeledik. Négyük szavazata alapján egy ún. halálparkban kötnek ki, ahol különböző virtuális játékokkal extra időt nyerhetnek a többi játékostól. Veszíteni azonban egyet jelent a halállal. Kate ciklusában felbukkan egy titokzatos android, aki visszautasíthatatlan ajánlatot tesz neki, de veszélyes dolgot kér cserébe… Egyre rejtélyesebb játék veszi kezdetét, amelyben egyes testtársak eltűnnek, és a többiek nem tudják, belső vagy külső ellenséggel állnak-e szemben. Végül az is kérdésessé válik, a még élők megbízhatnak-e egymásban, és helyesen döntöttek-e egyáltalán, amikor felosztották az életüket.
Jørn Lier Horst: Holttér
Sofie Lund szeretné újrakezdeni az életét, ezért kislányával beköltözik a nagyapjától örökölt staverni házba. Csakhogy az öreg bűnözői múltjának nyomai ott maradtak a pincében, pontosabban egy masszív, régi széfben. Sofie új barátnője, Line, William Wisting rendőrfelügyelő lánya meggyőzi őt, hogy adja át a rendőrségnek a páncélszekrényben talált tárgyakat.
A bizonyítékok felbukkanása új lendületet ad a Wisting által vezetett, folyamatban lévő gyilkossági nyomozásnak, ugyanakkor kétségeket ébreszt egy másik, hamarosan bíróság elé kerülő ügy következtetéseivel kapcsolatban is. Wisting úgy dönt, hogy újraindítja a nyomozást, de nincs könnyű dolga: minden tudását és tapasztalatát be kell vetnie, hogy felfejtsen egy olyan bűnügyet, amelyet a kollégái rég lezártnak hisznek.
Lee Child · Andrew Child: Az egyetlen lehetőség
A coloradói Gerrardsville-ben meghal egy nő. Úgy tűnik, öngyilkos lett. Jack Reacher azonban épp a helyszínen tartózkodik, amikor bekövetkezik a tragédia, és jól tudja, hogy az asszony nem a saját akaratából került a busz kerekei alá. Egy férfi nemcsak az élete kioltásáról gondoskodott, hanem arról is, hogy megkaparintsa a nő táskáját, és sietve eltűnjön. Minden bizonnyal el is tűnt volna, ha Reacher annyiban hagyja. Miután az egykori katonai rendőr megszerzi a táskát, csak pár perce marad, hogy a rendőrök kiérkezése előtt átkutassa a tartalmát, és amit benne talál, igencsak felkelti az érdeklődését.
Kisvártatva kiderül azonban, hogy az áldozat egykori kollégájának a halálát is öngyilkosságnak álcázták. De kik állhatnak a szörnyű bűntettek mögött? Milyen titkot akarnak mindenáron megőrizni? És vajon mire képesek még, hogy elérjék a céljukat?
Csak egyvalamivel nem számoltak ördögi tervük megalkotásakor: Jack Reacherrel, aki nem ismer kegyelmet, ha az igazság kiderítéséről van szó.
Samantha Downing: A saját érdekedben
Teddy Crutcher elkötelezett oktatója a neves Belmont Akadémiának. Ugyan szigorú, de mindig következetes, és kizárólag diákjai érdekeit tartja szem előtt. Nem véletlenül nyerte el az Év Tanára-díjat sem. Ám Teddy szemlélete némileg eltér a megszokottól, különösen a tekintetben, hogy mit lehet, és mit szükséges megtenni, hogy tanulóit a helyes útra terelje. Teddynek ugyanígy megvan a maga nézőpontja arról is, miként kellene működnie a tanári karnak, és a maga részéről készen áll rá, hogy a legteljesebb titokban, a saját akarata szerint formálja át hőn szeretett iskolája sok évtizedes tradícióit.
Amikor egy napon Teddy egyik diákjának édesanyja holtan rogy össze egy iskolai ünnepségen, kezdetben senki sem gyanakszik, ám a jelek egyre inkább afelé mutatnak, hogy a munkaközösség elnökének halála nem szerencsétlen véletlen volt csupán, az események pedig olyan titkokat csalnak a felszínre, melyek végleg felborítják az iskola és az egész város életét.
Életrajzi
Richard Shepherd: Holtak vallatója
Dr. Richard Shepherd, a nagyszerű igazságügyi patológus több mint 23000 boncolást végzett. A maga módján detektív, furcsa, gyakran megmagyarázhatatlannak látszó halálesetek rejtélyeit kell megoldania…
Az igazságot kutatva sorozatgyilkosokat buktatott le, természeti katasztrófák következményeit vizsgálta, „tökéletes gyilkosságokról” rántotta le a leplet, szokatlan vagy valószínűtlen balesetek körülményeit derítette fel. Az általa szolgáltatott bizonyítékok gyilkosokat juttattak rács mögé, ártatlanok szabadságát adták vissza, kézenfekvőnek tűnő megoldási kísérleteket döntöttek romba. Tette mindezt nem kis személyes áldozatok árán.
A Holtak vallatója nem pusztán a számára legtöbb vívódást okozó holttestekről és esetekről szóló beszámolók gyűjteménye; azt is bemutatja, milyen egy élet, amelynek minden pillanatában jelen van a halál.
David McCullough: A Wright fivérek
David McCullough elmeséli nekünk az amerikai Wilbur és Orville Wright történetét. Kik voltak ők, és vajon azt érték el, amit szerettek volna? Ezen férfiak jóval többek voltak, mint iskolázatlan Dayton kerékpárszerelők, akik véletlenül sikeresek lettek, bennük kivételes bátorság és elhatározottság lapult, intellektuálisak, érdeklődők, és szüntelenül kíváncsiak voltak, ezek pedig meghatározó jelzőik voltak már felnevelkedésüknek is. A ház, amiben éltek, elektromosságtól és vízvezetékrendszertől mentes volt, viszont tele volt könyvekkel, amelyeket főként lelkész édesapjuk vitt haza, így folyton olvastak, művelődtek.
Amikor együtt dolgoztak, egy probléma sem volt leküzdhetetlen. Wilbur minden kétséget kizárólag egy zseni volt. Orville olyan mechanikus leleményességgel bírt, amilyet kevesen ismernek. Azok a tények, hogy csupán középiskolai képzettségük és kevés pénzük van, kapcsolataik pedig alig akadnak néhol, sosem szabtak gátat terveiknek. Semmi sem állíthatta meg őket, még az sem, ha az életüket kellett kockára tenniük.
Antológia
Költővel nem járnék
Kedves diákok! Kérjük, a holnapi, március 15-i megemlékezés miatt ünneplőben, szép ruhában érkezzetek az iskolába!
Ugye ismerős? Aztán az ember egész nap ül a kényelmetlen ünneplőben, és várja, hogy túlessen a kötelező, tízperces iskolai megemlékezésen. Nemzeti dal és társai. Dögunalom. Fókuszban egy olyan alakkal, akiről mindent tudni kell. Mikor és hova ment, kivel volt jóban, kivel nem, miről írt, és miért úgy, ahogy. Plusz egy csomó verést is meg kell tanulni. De valóban csak ennyi lenne Petőfi? Ebben az antológiában tizenöt szerző tizenöt novellájával arra tesz kísérletet Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulója alkalmából, hogy új megvilágításba helyezze a költőről alkotott képet, kivéve őt a poros, múzeumi helyéről, és megmutassa, a felszín alatt hányféle módon gondolkodhatunk – Petőfiről.
Bárány Bence (szerk.) · Élő Csenge Enikő (szerk.): Felhajtóerő
Egy antológia. Két műhely. Negyvennyolc vers. Megszámlálhatatlan közös történet.
Felhajtóerő – a Jelenkor Kiadó és a Vates közös kortársvers-antológiája.
A tartásunk, a felhajtóerőnk: az elemi hiány, hogy éppen abból a valamiből nincs nekünk, amiről azt gondoljuk, lennie kell. Mondjuk, szeretetből, Istenből, humorból, szülőből, lelkiismeretből. Leginkább pedig tartásból, felhajtóerőből.
Ezzel jön létre a Mi. Mert alighanem mindannyian így vagy úgy, de benne vagyunk ebben a könyvben, hiába nem gondoljuk magunkat egyként összetartozónak – talán csak ha nagy és közös, igazán fenyegető ellenséget találnánk. Keresni akkor is külön-külön, párban vagy legfeljebb kisebb csoportokban keresnénk, és egymásra is csak akkor ismernénk, ha szemközt vagyunk az ellenséggel. Azzal a valamivel, amitől annyira féltünk, hogy el kellett indulnunk megkeresni. Állunk előtte, és körbetekintünk:
„beértünk mindannyian,
hogy egyszerre értünk,
hogy most értünk be –
és most elbukunk."
Hogy ne bukjunk el, végtére is két út kínálkozik. Megmenekülünk néhányan, ügyességünknek vagy a véletlennek köszönhetően, hátrahagyva a többieket. Lehettek volna ők is ügyesek vagy szerencsések. A másik út mára nehezen komolyan vehető, titokban mégis vágyott kockázata a létezésnek. Az, hogy megszólalunk: önmagunkról például, és nem önmagunkért.
Ismeretterjesztő
A klasszikus zene nagykönyve
Ki írta az első operát?
Min alapul a zenei hangok lejegyzésének rendszere?
Hogyan születnek a szimfóniák?
Miben különbözik a 12 fokú zene a hagyományostól?
Milyen újdonságot hozott az elektronikus eszközök használata a modern kor zenéjében?
A klasszikus zene nagykönyve az egyszólamú gregoriántól a modern minimalizmusig több mint kilencven, legendás vagy kevésbé ismert komponista munkáját ismerteti és elemzi, hogyan hatottak az egyes műalkotások a nyugati zene fejlődésére. Rengeteg magával ragadó történettel és gondolatébresztő ábrával teszi érthetőbbé a klasszikus zenét formáló alapelveket és a művészi alkotófolyamatokat inspiráló elképzeléseket.
A könyv nemcsak a klasszikus zene iránt érdeklődő kezdőknek kiváló összefoglaló, de a zenerajongóknak is sok újdonsággal és érdekes részlettel szolgál, így járulva hozzá az egyes műalkotások mélyebb ismeretéhez és értő élvezetéhez.
Dan Jones: Birodalmak és trónok
A középkor történelmének neves és népszerű szakértője, Dan Jones nagyszabású, mégis szórakoztató, könnyed stílusú művében elbeszéli, hogyan született meg az a világ, amelyet ma ismerünk. A történet az egykor hatalmas Nyugatrómai Birodalom romjai között kezdődik, amikor 410-ben kifosztották a barbárok, s a 16. század elején ér véget, az idő tájt, amikor az Örök Várost elfoglalják és megint csak kifosztják – ezúttal, 1527-ben, V. Károly császár katonái. A két esemény között eltelt 11 évszázad az emberiség írott történelmének mintegy harmadát öleli fel. Ebben az időszakban született meg a nyugati kultúra, ekkor alakultak ki a nagy európai nemzetek, lefektették a jog és a kormányzás alapjait, a római egyház világpolitikai tényezővé lépett elő, elindult a kereszténység és az iszlám közötti „civilizációs” vetélkedés, s megalapították az első egyetemeket. A Távol-Kelet birodalmai versenyre keltek a Nyugat hatalmaival, és megtörtént az első találkozás az Ó- és az Újvilág között. A művészetek, a filozófia és a tudományos ismeretek gyökeres, forradalmi változások során mentek keresztül, s a korszak végén a reformáció eltörölte a római katolicizmus „monopóliumát”.
Ez a könyv olyan világot tár elénk, amely első pillantásra távolinak és idegennek látszik. Ám, ha tüzetesebben is szemügyre vesszük, akkor feltűnik, hogy a középkor emberének olyan kihívásokkal kellett szembenéznie, amelyek nagyon is hasonlítanak a 21. század problémáihoz: nagyhatalmi erőpróbák, népvándorlás, világjárványok, elképesztő műszaki és tudományos fejlődés, sérülékeny és változékony éghajlat.
E nagy ívű történelmi áttekintés első kötetében a szerző a Római Birodalom lehanyatlásától a keresztes háborúk koráig, a Jeruzsálemi Latin Királyság 1291-ben bekövetkezett bukásáig vezeti el az olvasót.
Dan Jones: Hódítók és felfedezők
A New York Times bestseller-írója a középkori világ epikus történetével tér vissza – egy olyan korszak gazdag és bonyolult újraértékelésével, amelynek örökségével és tanulságaival ma is élünk.
Amikor 410-ben a barbárok kifosztották és lerombolták Rómát, az egy korszak végét jelezte – és egy ezeréves mélyreható átalakulás kezdetét.
A kétkötetes mű a feltörekvő Európán, a késő ókori világ nagy fővárosain, valamint az iszlám nyugat befolyásos városain keresztül kalauzolja el olvasóit, és az első európai utazásokban elérik az amerikai kontinenst is.
A középkori világot azok a nagy erők kovácsolták össze, amelyek ma is foglalkoztatnak bennünket: klímaváltozás, járványos betegségek, tömeges migráció és technológiai forradalmak. Ekkor alakultak ki a nagy európai nemzetiségek; amikor az alapvető nyugati jog- és kormányzási rendszereket kodifikálták; amikor a keresztény egyházak a nyugati közerkölcs nagyhatalmú intézményeiként és szabályozóiként léptek fel; és amikor a művészet, az építészet, a filozófiai kutatások és a tudományos találmányok hatalmas, forradalmi változások időszakain mentek keresztül.
A Nyugat egy birodalom romjain épült újjá, a válság és az összeomlás állapotából emelkedett ki, hogy uralja a világot. Az emberi élet és tevékenység minden szférája átalakult az igazi Trónok harca által lefedett ezer év alatt. Miközben saját évezredünk kritikus fordulópontja előtt állunk, Dan Jones megmutatja, hogyan jutottunk el idáig.
Valamennyi új könyvünkről tájékozódhatnak a Moly.hu könyves közösségi portálon kialakított, folyamatopsan frissülő virtuális könyvespolcainkat böngészve. A Moly.hu-ra a képre kattintva juthatnak el.
