Télűző, tavaszcsalogató újdonságaink

YA  könyvek fiatal felnőtteknek

Colleen Hoover: All ​Your Perfects – Minden tökéletesed

Egy rég elfelejtett ígéret képes lehet megmenteni a kapcsolatot?

Quinn és Graham tökéletes szerelmét veszélybe sodorja a tökéletlen házasságuk. Az évek során felgyülemlett emlékek, a hibák és a titkok már eltaszítják őket egymástól. Az egyetlen dolog, ami megmentheti őket, éppen az lehet, ami a szakadék szélére sodorta őket.

A Minden tökéletesed egy elgondolkodtató regény egy párkapcsolati gondokkal küzdő párról, akiknek múltbéli ígéreteken múlik a jövője. Szívszaggató, letehetetlen olvasmány.

Az év legfelkavaróbb szerelmi története – lehet-e együtt tökéletesen boldog két tökéletlen ember?

Ransom Riggs: Az ​utolsó üresvadász

A Vándorsólyom kisasszony gyermekei sorozat utolsó részében a különlegesek világát végső összeomlás fenyegeti. Az ősi ellenség, Caul hatalmas, pusztító lényként tér vissza az összeomlott Lelkek Könyvtárából, és gyilkos terve megállíthatatlannak látszik.

Jacob és Noor visszatér a Huroktikumba, ahol a válsághelyzetben összegyűlt különlegesek készülnek az utolsó összecsapásra. Tisztában vannak vele, hogy kevés lesz az erejük és a képességeik egy apokaliptikus összecsapásban. Egyetlen reményük maradt: eljuttatni Noort, a megjövendölt hét kiválasztott egyikét a különlegesek világát felszabadítók találkozóhelyére. Ám ehhez először meg kellene fejteniük, hol az a hely.

Jacob és barátai gyilkos ellenségekkel küzdenek meg, miközben a történelem legveszélyesebb hurokjain haladnak át a nagy sikerű sorozat izgalmas lezárásában.

Eszes Rita: Északról ​fúj a szél

Romantikus ​utazás évszázadokon és kultúrákon át.

Ötszáz évvel ezelőtt egy férfi és egy nő, a medve és a lazac útjai elváltak egymástól. A medve az elbitorolt örökségért harcolt, míg a lazac átszelte az óceánt.

Kai napjaink Japánjában még mindig őrizgeti az ainu őslakosok hagyatékát, miközben keresi a helyét a japán közösségben, amely idegenként kezeli. Úgy ragaszkodik a büszkeségéhez, akár a talpa alatt a földhöz. Amíg nem találkozik a lánnyal, aki újra álmodni tanítja őt.

Manuela a gazdagok és kiváltságosok életét élhetné Brazíliában, ám a múltja tele van hazugságokkal és titkokkal. Az egyik titok végül Hokkaidó szigetére vezeti, és a lány lassacskán rádöbben, hogy van, amiért megéri az árral szemben úszni. Különösen, ha az út végén olyasvalaki várja, akinek a szívdobbanásai között otthonra találhat.

Két világ találkozik, mikor az ainu énekek és a brazil mesék összefolynak, és kiderül: a múlt mindenki számára rejt titkokat, a jelenben pedig küzdeni kell az álmokért.

Beteljesülhet vajon a lazac és a medve szerelme?

Történelmi fikció

Anne Jacobs: Viharos ​idők

1992. Franziska és Walter végre újra egymásra talál, és a Dranitz-birtokon felzúgnak az esküvői harangok. Ám az újraegyesített Németországban egyre nagyobb az ellentét a kelet- és a nyugatnémetek között, a háborúk okozta traumákkal szembe kell nézni, a végzetesnek tűnő titkokat fel kell tárni egymás előtt. Vajon Walter tényleg az az ember, akinek Franziska mindig is hitte? Vajon az úriház építése, a múlt könyörtelen rekonstrukciója békét hozhat négy generáció életébe? Mekkora a szakadék hősök és árulók között? Franziska és Walter leghőbb vágya újra összehozni a családot, ám a gyermekeik nem könnyítik meg a helyzetüket. Vajon képesek irányítani a sorsot, vagy úrrá lesznek rajtuk a kegyetlen körülmények? Anne Jacobs lebilincselő regényfolyamának második kötete egy bárónő és egy hadnagy románcának története, amely évtizedekkel a feltörő, ám be nem teljesült szenvedély után új utakat keres magának.

Kristin Harmel: A ​borász felesége

Champagne, ​1940: Inès nemrég ment hozzá Michelhez, a neves pezsgőház, a Maison Chauveau tulajdonosához, amikor kezdetét veszi a német megszállás. Ahogy a helyzet egyre veszélyesebbé válik, Michel hátat fordít a házasságának, és fegyvereket kezd elrejteni az ellenállás számára. Inès fél, hogy lelepleződnek, de Céline számára, aki a Chauveau főborászának francia-zsidó felesége, a veszély még nagyobb. Azt beszélik, hogy a zsidókat keletre szállítják, ahol szörnyű sors vár rájuk.

Céline kétségbeesetten keresi a boldogságot, vakmerően a szívét követi, Inès pedig könnyelmű hibát követ el egy náci kollaboránssal, kockáztatva ezzel mindazok életét, akiket szeretnek, és a szőlőbirtokot is, amely összeköti őket.

New York, 2019: A nemrégi elvált Liv Kent is élete mélypontjára jutott, amikor csökönyös, különc nagyanyja váratlanul betoppan, és ragaszkodik hozzá, hogy Franciaországba utazzanak. De az idős asszonynak hátsó szándéka van, és egy évtizedeken átívelő tragikus története. Amikor a múlt és a jelen végül találkozik, Liv egy olyan útra lép. Ami egyenesen a Maison Chauveau barlangjaihoz vezeti.

Georgia Kaufmann: A ​párizsi divatszabó

Rosa Kusstatscher egy teljes divatbirodalmat épített arra a képességére, hogy bármilyen alkalomra meg tudja találni a tökéletes ruhát. Ám ma este, amikor élete legfontosabb találkozójára készül, megszokott magabiztossága szertefoszlik.
De hogyan jutott el eddig a pillanatig? Miközben a ruha és a rúzs árnyalatának kiválasztásával bajlódik, elmeséli hihetetlen történetét.
Mesél a gyermekkoráról és a náci megszállásról egy kis alpesi faluban. Reményről és szívfájdalomról Svájcban. Csillogásról és szerelemről Párizsban. Tervekről és pusztulásról Rio de Janeiróban. Sikerről és önfelfedezésről New Yorkban.
Egy végigmenekült élet – most már ő is belátja. De nem fog tovább futni!

Fiona Davis: A ​márvány könyvtár rejtélye

1913. ​A felszínen Laura Lyons élete teljesen rendben van – a férje a New York-i Közkönyvtár szuperintendánsa, az állása lakást nyújt nekik a pompás épületben, s a sors két gyermekkel áldotta meg őket. Ám az önfejű, szenvedélyes Laura többre vágyik, és amikor felveszik a Columbia Egyetemre, hirtelen kitárul előtte a világ. Greenwich Village új, bohém közegének vonzásába kerül, s csatlakozik egy radikális, kizárólag nőkből álló csoporthoz, ahol nyíltan kimondják véleményüket a választójogról, a születésszabályozásról és általában a nők jogairól. Laura csakhamar azon kapja magát, hogy megkérdőjelezi hagyományos feleség- és anyaszerepét. És amikor értékes könyveket lopnak el a könyvtárból, kénytelen szembenézni változóban lévő prioritásaival.
1993. Sadie Donovan, a híres esszéíró Laura Lyons unokája megkapja álmai munkáját; a New York-i Közkönyvtár egyik kurátora lett. A feladat azonban hamarosan rémálommá válik, amikor az általa rendezendő kiállításra szánt ritka kéziratok, jegyzetek és könyvek kezdenek eltünedezni a könyvtár híres Berg-gyűjteményéből. A dolgok azonban váratlanul személyessé válnak, amikor a nyomozás kellemetlen, a saját családi örökségével kapcsolatos igazságokhoz vezeti el Sadie-t – olyan igazságokhoz, amelyek új megvilágításba helyezik a könyvtár történetének legnagyobb tragédiáját.

Susan Stokes-Chapman: Pandóra

Bizonyos ​ajtókat sohasem szabad kinyitni

London, 1799.
A 21 éves Dora Blake nagybátyjával él az egykor a szülei által vezetett régiségbolt felett. A lány ékszerészi pályáról álmodozik, ám nagybátyja teljesen más életet szán neki, olyat, amelyben semmi szerepet sem kap tehetsége és szülei által gondosan ápolt műveltsége. Amikor egy titokzatos ógörög váza érkezik a nagybátyja által lezüllesztett boltba, Dora egy fiatal antikvitásszakértő, Edward Lawrence segítségét kéri. A váza eredetének feltárásától Edward a tudományos karrierjének beindítását, Dora pedig szülei egykori boltjának újbóli felvirágzását és a viszolyogtató nagybátyjától való menekülést reméli, ám egyikük sem áll készen az antik tárgy valódi titkaira.
Edward felfedezései nyomán Dora kénytelen megkérdőjelezni mindent, amit eddigi életéről, családjáról és a valóságról gondolt, és rádöbben, hogy bizonyos ajtókat sohasem szabad kinyitni…
Susan Stokes-Chapman regénye magával ragadóan fonja össze a történelmet és a mitológiát. A Pandóra a remény, a szerelem és a végzet lenyűgöző története.

Sarah Ferguson: A ​szív iránytűje

London, ​1865
A szabadszellemű Lady Margaret Montagu Douglas Scott a nőktől alkalmazkodást elváró társadalom ellen lázadva fittyet hány a korlátoknak és a számára elrendezett házasságnak. De a szülei, Buccleuch hercege és hercegnéje, Viktória királynő bizalmas barátai kénytelenek eltűrni a lányuk impulzív természete miatti társadalmi megrovást, és a jó társaság kiveti magából Lady Margaretet.
Margaret azonban erőt merít hozzá hasonlóan szabadszellemű társaiból, köztük Viktória királynő lányából, Louise hercegnőből, és elindul az önmegismerés rögös útján, melynek során eljut Írországba, Amerikába, majd visszatér Angliába, hogy olyan életet harcoljon ki magának, amit mindig is élnie kellett volna, és megtalálja a szerelmet, ami rá vár.
A hercegné Marguerite Kaye-vel, a szerzőtársával regényesen dolgozza fel üknagynénje, Lady Margaret Montagu Douglas Scott életét a saját családtörténetében végzett kutatások és az önmaga nem mindennapi élettörténete alapján. Történelmi részletekben gazdag, a viktoriánus udvar szalonjaiban, és a nagy ír és skót vidéki kastélyokban játszódó regény, A szív iránytűje egy lélegzetelállító romantikus történet arról a merészségről, amivel egy fiatal nő mindennel szembeszállva a szíve parancsát követi.

Életrajzi

Juliana Weinberg: Audrey ​Hepburn tündöklő csillaga

Hollandia, ​1944. A kamasz Audrey Hepburn a második világháború borzalmai, az éhínség és az apja hiánya elől a balettbe menekül. Szenvedélyévé válik a tánc, de legyengült teste nem teszi lehetővé, hogy prímabalerina legyen. Átütő tehetségére, finom kisugárzására azonban így is felfigyelnek, és pár év alatt a legnagyobb filmsztárok sorába emelkedik, akik közül nemcsak légies alakjával, melegbarna szemével és bájos arcvonásaival tűnik ki, hanem azzal is, hogy valójában mindennél jobban vágyik a nyugalomra és a békés családi életre. Ez azonban csak rövid időszakokra adatik meg neki, hiszen a szerelemben sokáig nincs szerencséje: élete férfijai kihasználják, megcsalják, kizsigerelik, és a nagycsaládról szőtt álmai is szertefoszlanak.

Juliana Weinberg regényét olvasva végigkövethetjük egy mesés színészi pályafutás alakulását, bepillantást nyerhetünk Audrey Hepburn és Hubert de Givenchy legendás barátságába, és együtt szurkolhatunk Audrey-val, hogy végül élete utolsó éveiben megtalálja a szerelmet, valamint azt a hivatást, amely fontosabb még a színészetnél is.

Gaby Schuster: A ​császár menyasszonya

Az egész udvartartás felháborodik: a császár nem a kijelölt menyasszonnyal táncol! Ferenc Józsefnek Bad Ischlben Nené nevű unokahúgát kellett volna eljegyeznie, de Ausztria ifjú császára most nem törődik senki mással, csak Nené húgával, Sissivel. A bajor hercegkisasszony alaposan elcsavarta a császár fejét. Micsoda botrány! Egyelőre Sissi az egyetlen, aki nem is sejti, hogy Európa leghatalmasabb embere kéri meg hamarosan a kezét.

Erik Larson: Fény ​és árnyék

Winston ​Churchill miniszterelnökké válásának napján Hitler lerohanta Hollandiát és Belgiumot. Lengyelország és Csehszlovákia már elbukott, és mindössze két hét volt hátra a dunkerque-i evakuációig. Az elkövetkező tizenkét hónap során Hitler könyörtelen bombázásokkal 45 000 britet ölt meg. Churchillre hárult a feladat, hogy egyben tartsa az országot, és meggyőzze Franklin Roosevelt elnököt arról, hogy Nagy-Britannia értékes szövetséges, és kész a végsőkig harcolni.

Erik Larson filmszerű részletességgel mutatja be, miként tanította meg Churchill a briteket „a félelemnélküliség művészetére”. Katasztrófapolitika krónikája ez, ugyanakkor intim családi drámáké is. Larson naplókra, eredeti levéltári dokumentumokra, valamint egykor titkos – és nem egy esetben csak a közelmúltban kutathatóvá vált – hírszerzési jelentésekre építve új szemszögből ábrázolja London legsötétebb évét. Teszi ezt olyan mindennapi élményeken keresztül, amelyekben része volt Churchillnek és közvetlen környezetének.

A Fény és árnyék kiragadja az olvasókat napjaink csetlő-botló politikai szcénájából, és visszarepíti egy olyan korba, amikor Churchill ékesszólása, bátorsága és állhatatossága egy ország és egy család kötőanyagául szolgált.

Berényi Anna: Petőfi

Petőfi ​- mindenki tudja, ki volt ő: csinos bajusz, divatos szakállka, zsinóros mente, számos tivornya legendás bordallá, magyar tájak gyönyörű költeményekké énekelve, még számosabb szerelem még legendásabb versekben megőrizve. És persze a szabadságharc! A lánglelkű költő, aki a hadszíntéren veszett, Bem tábornok seregében. De ki volt Petőfi valójában?
Mindössze 26 évet adatott neki – de micsoda 26 év volt az! E rövidke idő alatt lénye betöltötte tán az eget is! Vibráló személyiségével bűvkörébe vonta környezetét – híre mindenhova eljutott, a császárig, Kossuthig, a honi költészet legnagyobbjaiig, sőt még a külhoni irodalmi körökben is róla szólt a pletyka és a dal. S a nép is ajkára vette: számos nóta született a költeményeiből! Aztán a testi örömöket sem megvető szívtipró is volt, aki egyik pillanatról a másikba esett szerelembe, meg rajongó hitves is volt, aki „ezerszer” is imádta Júliáját! Hol gátlásos volt, hol pökhendi, hol visszafogott, hol feltűnősködő, hol repült a boldogságtól, hol mély elkeseredettség ülte meg lelkét. Egyszerre volt hű és hűtlen barát, aki képes volt mindenét odaadni valakinek, majd egy pillanat múlva múlhatatlan harag gerjedt a szívében. Végletes zseni, hol istenített, hol letaszított óriás. Érzelmei örökösen pattanásig feszültek: rajongva szeretett és hevesen, hangosan gyűlölt. Ám örök szerelme igazából talán csak egy volt: imádta választott nemzetét, a magyarságot! Ahhoz mindig foggal-körömmel ragaszkodott.
Lebilincselő történet Petőfi Sándorról, aki harcot vívott önnön magyarságáért és a teljes magyarságért . Ma másképp lennénk magyarok, ha nem lett volna nekünk ez a „Vicskó”, ez a szenvedélyes tót fiúcska, aki tán szeszélyből, tán szíve vagy örökké ostorozott Istene parancsára magyarrá lett, s verseivel nemesebbé tett bennünket is. A fellelhető források alapján hűen megírt életrajzi regény lapjain a költőóriás emberi arca bontakozik ki, a maga esendőségeivel, emberi gyengeségeivel tarkított nagyszerűségeivel. A háttérben izzik a reformkor, majd lángra kap, s Petőfi személyes történetén keresztül pillanthatunk be egy nemzet önmagára találásának éveibe.
Berényi Anna a valóság színeivel festi ki a jól ismert dagerrotípiát Petőfiről, de nemcsak kifesti, hanem mint a hétországra szóló mesekönyvben: megeleveníti hősét. Felöltözteti feltűnést keltő aranygombos lila frakkjába, megfésüli rakoncátlan fekete fürtjeit, lovat ad alá, és ő már indul is, hogy megváltsa a világot…

Romantikus

Josie Silver: Egy ​éj a szigeten

Egy házikó. Két idegen.
Minden nagy szerelemnek kezdődnie kell valahol.

Cleo minden nap szerelmekről ír a randirovatba, de az életéből hiányzik a szerelem.
A randirovat szerkesztője felveti, tartson egy esküvőt, amin elveszi önmagát, és helyszínnek egy távoli ír szigetet javasol. Cleo igent mond – ez valóban szenzációs ötlet, amellyel emlékezetessé teheti a harmincadik születésnapját. Ugyan egyedülálló, de magányosnak cseppet sem magányos, igaz? Jót fog tenni neki az egyszemélyes kaland.
Megérkezik a luxusházikóhoz, ahol már ott van egy magas, sötét hajú, csökönyös amerikai, név szerint Mack, aki azt állítja, ezt a szállást ő vette ki. Se Mack nem hajlandó máshova menni, se Cleo. Sebesen közeleg a vihar, muszáj osztozniuk a házikón. Elvégre csak egy éjszakáról van szó.
De mi van, ha a szigeten töltött éj csak a kezdet?

Veronica Henry: Az ​élet vidéken

Barney Blake a legjobbkor talál rá a vidéki pub, a Honeycote Arms hirdetésére. A tulajdonosok új üzemeltetőt keresnek, Barney-nak és a feleségének, Suzannának pedig nagyon jól jön egy kis környezetváltozás. A kapcsolatuk legnehezebb időszakában úgy gondolják, a költözés és a közös munka új lendületet adhat a párosuknak.
Ginny Tait sosem gondolt költözésre, ahogy arra sem, hogy a házassága véget érhet. A válás után dacos és lázongó ikerányaival távol a várostól szeretne új, önálló életet kezdeni. Sok év házimunka után új célokat kell találnia a mindennapjaiban.
A csendes cotswoldsi falutól mindenki azt várja, hogy itt egy csapásra megoldódik az összes problémája. De valóban ilyen mindenható lenne Honeycote? Egy dologban mindenképpen hasonlít a mesék elvarázsolt vidékére: a dolgok soha nem olyanok, mint amilyennek látszanak.

Kortárs

Kun Árpád: Takarító ​férfi

Medárdus, a takarító férfi a boldog Északon él feleségével és három gyerekével, a negyediket várva. A dolgos és zsúfolt hétköznapok akkor billennek ki először a helyükből, amikor Medárdus két kislányával együtt karambolozik: bár senki sem sérül meg, az események mégis láncreakcióként indítanak el változásokat a külvilágban éppúgy, mint a szereplők lelkében. Ki a titokzatos színes bőrű idegen, aki feltűnik Kakashalmon, és akit Medárdus kislánya rögtön a bizalmába fogad? Hogyan és miért jutunk el Norvégiából Haitire, és miféle titkokat rejt a hőseink családi háza alatt húzódó barlangrendszer?
Kun Árpád regénye öntörvényű szépséggel ötvözi a valóságot és a fantáziát, és bár önállóan is olvasható, sok szállal kötődik a Boldog Észak és a Megint hazavárunk című regényekhez.

Mariana Enríquez: Ágyban ​dohányozni veszélyes

Míg ​Gabriel García Márquez Macondóját az önkényuralom szeszélyes fantomjai kísértették, addig Mariana Enríquez Buenos Airesét a csoda helyett a könyörtelen fájdalom és igazságtalanság itatja át. Enríquez bravúrosan szűri át az argentin történelem és jelenkor lassú erőszakát a klasszikus angolszász horror hagyományain. Novelláinak metszően valóságos, feminista horrorja olyan témákat olvaszt magába, mint a női test eltárgyiasítása, a radikális társadalmi egyenlőtlenségek, a mindenütt megbúvó toxikus patriarchátus és elnyomás, a népirtás, a migráció vagy épp a környezet kizsákmányolása. A kimondatlan aljasság megcsillan a történetek sötétjében.
Az elveszett és kitaszított szereplők élénkségének és a cselekmény aurájának köszönhetően a szövegek messze túlmutatnak a politikán és a horror zsánerén. Enríquez erős nőkaraktereit melankólia járja át, nem jönnek rá, mi zúzza össze őket saját gyötrődésük körforgásában, bénultan és magukra hagyatottan állnak a történések előtt. Vigaszt csak a bizarr fétisek, az eltűnt gyerekek utáni nyomozás, a halott popsztár húsa, az okkultizmus és a pirománia nyújthat.
Az Ágyban dohányozni veszélyes a gonoszság mély sötétségét festi meg, ám a reményt adó fény miatt olykor az olvasó mégis hunyorgásra kényszerül. Mariana Enríquez művészete finoman szuggesztív, a költői villanásokból és a beszélt nyelv nyerseségéből eszményi irodalmi szövetet képez.

Molnár T. Eszter: Hidegkút

“Még ​mindig ásnak. Azt hiszik, senki se látja őket, de a seggfej szomszéd szokás szerint az ablak előtt veri a nyálát. Mire lett figyelmes május ötödikén Czoborék kertjében, Seggfej úr? Ástak. Felásták a hátsó részt a grillsütőtől a mogyoróbokrokig. Hullákat földeltek el, legalább tizenegyet, és némelyiknek két feje volt. Szinte sajnálom, hogy nem hallhatom, amikor vallomást tesz.”

A Hidegkút olyan, mintha a legeslegjobb fordító áldozatos és szakszerű munkája nyomán olvashatnánk egy kortárs amerikai vagy nyugat-európai nagy író bestsellerét. Az írói mesterség eszközeinek biztos tudásával, ám a kunsztok fitogtatása nélkül bontakozik ki előttünk egy család története. Rokonszenves emberek olyan kihívásokkal szembesülnek, amelyektől mindnyájan félhetünk. Ráadásul az éles és tiszta ábrázolás által annyira mélyen bevonódunk ebbe a történetbe, ahogyan semmi más, csak az igazi irodalom tud bevonni. De a Hidegkút nem fordítás, itt játszódik és most, amitől, ha lehetséges, még fájdalmasabb és még szebb. Aki elolvassa, soha nem fogja elfelejteni. (Zoltán Gábor)

Karl Ove Knausgård: Nyár

A Nyárral zárul Karl Ove Knausgard személyes enciklopédiája, amelyet lányának, Annénak írt, és amelyben nemcsak a világot mutatja meg neki, hanem saját magát. Mi jut eszébe egy nyári délutánról? Milyen emlékeket idéznek fel benne a földigiliszták? Mit gondol a cinizmusról? A Nyár minden korábbi Évszakok-könyvnél dokumentaristább, Knausgard újabb fejezeteket tár fel az édesapjához fűződő viszonyáról, és bebizonyítja, hogy még a leghétköznapibb tárgyakat is érdemes néha közelebbről megvizsgálni, mert tele vannak történettel és csodával. A kötet Anselm Kiefer illusztrációival jelenik meg.

Andrés Barba: Fényes ​köztársaság

San Cristóbal esőerdő és folyó határolta jelentéktelen városka, mely nemrég indult virágzásnak. Ám egyszer csak megérkeznek a gyerekek. Harmincketten vannak, és mintha a vadonban születtek volna, ismeretlen nyelvet beszélnek. A dzsungelben rejtőzködnek, és eleinte csak guberálnak, élelmet meg pénzt lopnak, de hamarosan rátámadnak az emberekre is. Már a városi gyerekek is kezdenek elszökdösni, hogy csatlakozzanak hozzájuk. A hatóságok a teljes összeomlástól tartva hajszát indítanak, mielőtt a város élete visszafordíthatatlanul káoszba torkollik.
Andrés Barba egy huszonkét évvel korábban ide érkezett szociális munkás szemszögéből számol be a történtekről, amelyek egyre zavarba ejtőbben, egyre sötétebben, egyre képtelenebbül következnek egymás után, s hatásukra az olvasó kénytelen átértékelni a gyermekkorról alkotott elképzeléseit. Mintha „A Legyek Urát látnánk a másik oldalról” – mondta a regényről Juan Gabriel Vásquez kolumbiai író.

Bauer Barbara: Bíborbetűk

Vannak, ​akik úgy gondolják, az Ige Istennél van, és a Terv elkészült.
És vannak, akik úgy gondolják, jobb, ha a múltat homály fedi. Ők azok, akik kart karba öltve irányítják a világot. Az egyházi és a földi hatalom. Mindkettő fogságban tartja a szellemet, elnémítja a hangot, hogy saját képére formálhasson.
A XV. század elején a Rajna mentén újra felüti a fejét a pestis. Agnes, az alig 12 éves kislány egyedül marad. Édesanyja utolsó kérése, hogy keresse meg a Mestert, az idegent, aki a műhelye mélyén valami titokzatos találmányon dolgozik.
Agnes édesapja könyvmásoló volt. Az egyetlen, amit örökül hagyott a lányának, a betűk ismerete, és egy emlék egy könyvről az öröklét receptjével. Ez a tudás és egy levél hozzájárul ahhoz, hogy Agnes inasnak szegődhessen a Mester mellé. Itt ismeri meg Hansot, a fiatal novíciust, aki – akárcsak egykor Agnes édesapja – szkriptorként dolgozik. És itt ismeri meg a tudást, a gondolatot, az igazságot, ami ez idő tájt a kiváltságosok tulajdona.
Agnes a Mester mellett marad, Hans végérvényesen Isten mellé szegődik, és egy időre elválnak útjaik.
Azonban az évekig tartó munkát, a nyomtatott betűbe vetett hitet, amely letörhetné a sötétség láncait és szárnyára kaphatná a szellemet, veszély fenyegeti.

Bauer Barbara ezúttal a szellemi forradalom kapujába repíti az olvasót, a könyvnyomtatás szülőházába, Johannes Gutenberg világába, ahol a betű, amely öl és megvált, a nyomtatás, amely ezrekhez és ezrekhez juttathatja el a gondolatot, világosságot hoz a homályba burkolózott középkorba, miközben az egyházi hatalmak éppen azon dolgoznak, hogy a sötétség uralmát ne fenyegesse veszély.

Lontai Léna: Könnyező ​liliomok

Milyen hosszú a múlt árnyéka?

Lili csodás gyermekkora csak odáig tart, amíg nővére férje vissza nem él a bizalmával, és olyat tesz, ami örökre megpecsételi a lány sorsát. Szexuálisan bántalmazza Lilit, aki a történtek után szeretne segítséget kérni – ám éppen azok utasítják el, akikben a legjobban bízott. Csak felnőttként jön rá, hogy elutasító és tehetetlen családtagjai maguk is rettenetes traumákkal élnek.

Hány és hány generáció sorsát határozza meg az abúzus? Érdemes-e háborítani a múltat vagy jobb tovább élni tudatlanul? Lili világa minden egyes nappal összedőlni látszik. Vajon képes lesz a romokból újraépíteni magát?

Lontai Léna első regényében igaz történeteket mond el. Elképzelhetetlen személyes tragédiákat, amelyek nem kímélték egy család három generációjának nőtagjait. A szerző anyák és lányok sorsöröksége mögé néz, hogy megfejtse, mi az az átok, amely sűrű ködbe vonta ezeket a nőket, és van-e fény a kiúttalannak tűnő sötétségben.

Stephen Fry: Egy ​úriember nyakkendői

Bárki viselhet nyakkendőt, ám kevesen teszik.

És mégis…

Mi mást viselhet az ember, ami révén el tudja duruzsolni – de nem kiabálni – a dizájn, a forma, a minták és a színek iránti szeretetét? A zoknik ugyan gyönyörködtethetnek harsány mintáikkal és őrült színvilágukkal, de jártunkban-keltünkben nem igazán bámuljuk egymás bokáját.

A nyakkendő a kiállítóterek Goldilocks-zónája. Sem túl meleg, sem túl hideg. Sem túl nagy, sem túl kicsi.

Éppen megfelelő.

Cserna-Szabó András: Zerkó

Az ​V. században járunk, Attila hun király idejében. Az emberiség éppen soron következő apokalipszise felé száguld. A világ lángol, ömlik a vér, birodalmak születnek és lesznek az enyészeté. Szerte a világban – Rómától Konstantinápolyig, Hippótól Mediolanumig, Catalaunumtól Zentesig – hunok, nyugat- és keletrómaiak, vandálok, gótok, szkírek, alánok, szarmaták, gepidák, zsidók, görögök (stb.) rohangálnak (vagy éppen tántorognak az erjesztett kancatejtől, a mézsörtől, az itáliai és galliai boroktól vagy a táltospipától), hogy a régi káoszból az újba taszítsák az emberiséget.

Az események krónikása Zerkó, a berber törpe, aki élete alkonyán korianderes bárányt falatozva, mellé jóféle Ikarion bort hörpölve meséli el kalandos történeteit a száját tátó kocsmai népségnek egy ciprusi tavernában. Zerkó élete során volt rabszolga és isten, udvari bohóc és börtöntöltelék, cirkuszi látványosság és hímringyó – legfőképpen pedig szemtanúja Róma, Bizánc és a hunok küzdelmének.

Cserna-Szabó András legújabb kötete ókori pikareszkregény, kumisz szagú, groteszk road movie, történelmi tabló és annak paródiája – a folyton porig égő és hamvaiból mindig újraéledő világ egy kisember szemszögéből.

Sci-fi, fantasy

Chris Hadfield: Az ​Apollo-gyilkosságok

1973-ban járunk, az utolsó, szigorúan titkos küldetés indul a Holdra. Három űrhajós egy apró űrhajóban, negyedmillió mérföldre otthonától. Negyedmillió mérföldre a segítségtől.
A NASA hamarosan elindítja az Apollo 18-at. Noha a küldetést tudományosnak minősítették, Kazimieras „Kaz” Zemeckis repülésirányító tudja, hogy van egy sötétebb cél is. A hírszerzés felfedezett egy titkos szovjet űrállomást, amely Amerika után kémkedik, és az Apollo 18 lehet az egyetlen esély, hogy megállítsák.
De miközben Kaz azon igyekszik, hogy a NASA legénységét egy lépéssel orosz riválisa előtt tartsa, egy halálos baleset felfedi, hogy nem mindenki az, akinek gondolták. A végletekig fokozódó feszültségben a Fehér Ház és a Kreml csak nézheti, ahogy űrhajósaik a Hold felszínén ütköznek.
Chris Hadfield úgy örökíti meg az űrutazás részleteit, ahogy csak az tudja, aki a valóságban is megtapasztalta.

Rafał Kosik: g.A.I.a.

Valamikor a távoli jövőben a Föld már lakhatatlan. Az emberek független városokban, ún. gyűrűkben élnek, melyek a kozmoszban „lebegve” csak lazán kapcsolódnak egymáshoz. A polgárok életét a g.A.I.a. felügyeli, egy szenvtelen mesterséges intelligencia, ami azt ellenőrzi, hogy a városlakók cselekedeteinek mennyire magas a Potenciális Veszélye a társadalomra nézve.

A főszereplő, Harpad a Varsó Gyűrűben él, különös adottsága révén képes rácsatlakozni a „rendszerre”, ahonnan le tudja olvasni az emberek aktuális PV-értékét. Egy nap észrevétlenül olyan bonyolult élethelyzetben találja magát, amelyben nem mindegy, mit cselekszik, hiszen a lánya élete forog kockán. Egyre jobban belegabalyodik az események hálójába, miközben apránként lehull a lepel a világról, amiről szinte senki nem tud semmit.

Megrázó, hátborzongató történet a rendszer csapdájába esett emberről. Disztópia, melyben nemcsak Harpad, de az olvasó sem kap mindig megnyugtató válaszokat.

Moskát Anita: A ​hazugság tézisei

Mi történik, ha belenézel a fekete monitorba? Hogyan őrzik meg a hátországban maradó családtagjaikat a háborúba vonuló katonák? Milyen, ha a halott apa tudata az okosház rendszerébe költözik? Hazugságokból felépülő életek és világok jelennek meg ebben a novelláskötetben: fizikai törvényeket szerződésekkel manipuláló jogászok, fénylő istengyereket váró leányanyák, áldozatot követelő tavak és hazugságokból városokat emelő építészek. Moskát Anita olyan, mint a kötet kisregényének szerződéskötője: pontosan ismeri a valóságot, hogy aztán a paraméterek átírásával új valóságokat hozzon létre. Első regénye 2014-ben jelent meg, és az eltelt évek alatt a magyar fantasztikus irodalom egyik legeredetibb és legizgalmasabb írójává vált. A Horgonyhely, majd a Zsoldos Péter-díjat nyert Irha és bőr c. regényei mellett számos novellája jelent meg antológiákban, zsáner- és szépirodalmi magazinokban. A hazugság tézisei ezek legjobbjaiból és új írásokból válogat.

Ismeretterjesztő

Orbán Balázs: A ​magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye

Sajátos ​műfajú könyv születik, amikor egy politikus adja írásra a fejét. A könyv alapvetően elméleti műfaj, a politika viszont többnyire a mindennapi cselekvés helye. Egy közszereplő ezért mindig ingoványos terepre téved, ha a napi eseményektől hátralépve, tágabb kontextusban gondolkodik a világ dolgairól és az országa helyzetéről. Különösen nehéz a helyzet, ha mindezt a harmincas évei elején – na jó, közepén – teszi valaki. Még egyetemista koromban az egyik tanárom előadásán hallottam ugyanis a következő adomát, amely jó időre megragadt bennem: „Fiam, aki fiatal korában sokat ír, az idős korában sokat szégyenkezik!” Mit tehetnék? Igyekszem cáfolni ezt a tételmondatot… Egy ilyen munka ráadásul szükségképpen nem teljes, nem csak leíró, és nem is feltétlenül objektív. Nem teljes, hiszen a valóságot sosem ismerhetjük meg egészen – ahogy mondani szokás: „tükör által homályosan látunk”. Nem csak leíró, hiszen a politikában dolgozva nemcsak az a feladat, hogy megpróbáljuk megérteni a körülöttünk lévő világot, hanem hogy mindenhol, ahol lehetőség van rá, „hass, alkoss és gyarapíts”. Nem is feltétlenül objektív, hiszen az események sodrában nincs mód tudományosan összevetni a tényszerűt az ideálissal. Azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a politikus írása és tevékenysége fölött végső ítéletet majd a történelem mond; a jelenben pedig szükségképpen vitát vált ki.

Matthew Ball: Metaverzum

Hogyan ​alakítja át végérvényesen a metaverzum a hétköznapi életünket, a munkavégzésünket és a gondolkodásmódunkat?

Miért fognak teljes generációk ebbe az új virtuális térbe költözni és itt élni?

Mekkora lesz az új „metaverzumgazdaság” értéke, és mely vállalatok állnak majd az élén?

Az internet hamarosan már nem csupán karnyújtásnyira lesz, hanem teljesen körülvesz bennünket. A munkavégzés, a tanulás, a szabadidős és egyéb tevékenységeink nagy része a metaverzumban zajlik majd – ennek előképe a Fortnite, a Minecraft vagy a Roblox egyes játékmódjaiból és számos sci-fiből ismerős lehet. Matthew Ball úttörő teoretikus és kockázatitőke-befektető szerint a virtuális valóság ma ismert felhasználása azonban még csak ízelítő közeljövőnk alakulásából. Értelmezésében a metaverzum háromdimenziós virtuális világok állandó és kölcsönösen összekapcsolt hálózata, amely előbb-utóbb a legtöbb online élmény kapujaként, valamint a fizikai világ támogatására is szolgál majd. Amikor megvalósul, forradalmasítani fogja az élet minden területét, a pénzügyektől az egészségügyön, oktatáson, fogyasztási szokásokon, várostervezésen át a párkeresésig, sőt még ezeken is túl.

Az érdekfeszítő, a tudományos eredményeket és legújabb felforgató innovációkat közérthetően bemutató könyvből megtudhatjuk, milyen technológiákra épül majd a metaverzum, és milyen áttörésekre lesz szükség ahhoz, hogy a benne rejlő lehetőségek teljes mértékben kibontakozhassanak. Megismerhetjük, milyen kihívásokat jelent az „internet következő generációja” a kormányok, a vállalatok és az egyén számára, hogy vajon kik lesznek a metaverzum győztesei és vesztesei, továbbá felfedezhetjük a metaverzum szinte korlátlan alkalmazási lehetőségeit.

Joe Dallas: Amikor ​a homoszexualitás megrázza a családot

A ​könyv szerzője hosszú évek óta szolgál keresztény lelkigondozóként. Ez idő alatt számtalan emberrel foglalkozott, voltak köztük szülők, akiket letaglózott a hír, hogy a gyermekük homoszexuális, és tudni akarták, mit tettek ők rosszul. Vagy mit mondjanak, hogy jobb belátásra bírják meleg fiukat, vagy mit tegyenek, amikor a lányuk az ünnepekre haza akarja hozni leszbikus szeretőjét, vagy hogyan reagáljanak, amikor „homofóbnak” vagy „bigottnak” nevezik őket. Évről évre csak egyre nőtt benne a harag a miatt a fájdalom miatt, melyet olyan sok család él át, akiket közelről érint a homoszexualitás. E könyv megírásában két cél vezette a szerzőt. Először is, szeretné, hogy jobban megértsük, miket élt át és él át most is a meleg hozzátartozó, és így őt magát is jobban megértsük. Másodszor, azt reméli, ez a könyv segíthet, hogy megmaradjanak a kapcsolatotok, és mégse kelljen megalkudni a homoszexualitással kapcsolatos meggyőződésben. Ehhez mindkét fél részéről szükség lesz jó adag tiszteletre és türelemre. Tapasztalatai szerint az a legnehezebb, amikor a homoszexualitás az ember családját érinti, éppen ezért e könyvben erre is keresi a megoldást.

Valamennyi új könyvünkről tájékozódhatnak a Moly.hu könyves közösségi portálon kialakított, folyamatopsan frissülő virtuális könyvespolcainkat böngészve. A Moly.hu-ra a képre kattintva juthatnak el.