A Valenciai Egyetem tanulmánya szerint a nyomtatott szöveg olvasása hatszor-nyolcszor jobban javíthatja a készségeket, mint a digitális olvasás.
A Valenciai Egyetem kutatói több mint két tucat, 2000 és 2022 között publikált, közel 470 000 résztvevőt felmérő olvasásértési tanulmányt elemeztek. Eredményeik arra utalnak, hogy a hosszú távú nyomtatott olvasás hatszor-nyolcszor jobban javíthatja a szövegértési készségeket, mint a digitális olvasás.
„A szabadidős digitális olvasás gyakorisága és a szövegértési képességek közötti összefüggés közel nulla” – mondta Ladislao Salmerón, a Valenciai Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője. Ez azért lehet, mert „a digitális szövegek nyelvi minősége általában alacsonyabb, mint a hagyományosan nyomtatott szövegekben található”, tette hozzá. A közösségi médiában található szöveg például társalgási jellegű lehet, és hiányozhat belőle az összetett szintaxis és érvelés.
Salmerón szerint a digitális szövegek „olvasási gondolkodásmódja” is általában felszínesebb, mint a nyomtatott anyagoké, a szkennelés gyakoribb. Ez azt jelentheti, hogy az olvasó „nem merül el teljesen a narrációban, vagy nem ragadja meg teljesen az informatív szöveg összetett összefüggéseit”.
A Review of Educational Research című folyóiratban megjelent tanulmány azt is megállapította, hogy míg az általános iskolás diákok esetében negatív kapcsolat van a digitális olvasás és a szövegértés között, a középiskolások és az egyetemi hallgatók esetében ez a kapcsolat pozitívvá válik.
Salmerón szerint ennek az lehet az oka, hogy a kisgyermekek kevésbé képesek eligazodni a digitális eszközön történő olvasással járó zavaró tényezők, például a bejövő üzenetek között. „Tudjuk, hogy a kogníciónk szabályozására való képességünk serdülőkorban fejlődik” – mondta. A kisgyermekek „lehetőleg nincsenek teljesen felkészülve arra, hogy önszabályozzák tevékenységüket a digitális szabadidős olvasás során”.
A szerzők azt is elmondták, hogy a gyakran digitálisan olvasó kisgyermekek kisebb tudományos szókincset sajátíthatnak el „egy kritikus időszakban, amikor az olvasástanulásról a tanulásért való olvasásra váltanak”.
„A kutatók nem „a digitális olvasás ellen vannak” – mondta Lidia Altamura, a tanulmány társszerzője, PhD-hallgató. „Csak az a helyzet, hogy az általunk feltártak alapján a digitális olvasási szokások nem kifizetődőek annyira, mint a nyomtatott szöveg olvasása. Ezért az iskoláknak és az iskolavezetőknek az olvasási tevékenységek ajánlásakor jobban kellene hangsúlyozniuk a nyomtatott szöveg olvasását, mint a digitális olvasást, különösen a fiatalabb olvasók esetében.”
Salmerón hozzátette, hogy az egyik meglepő eredmény az, hogy a szabadidős digitális olvasás és a szövegértés közötti viszonylag kis összefüggés függetlenül attól, hogy milyen típusú olvasást végeznek az emberek, mind a közösségi médiában, mind az olyan oktatási weboldalakon, mint a Wikipédia. „Arra számítottunk, hogy az utóbbi sokkal pozitívabban fog összefüggésbe kerülni a szövegértéssel, de adataink szerint ez nem így van.”
Forrás: The Guardian