Jászberényi Sándor: A varjúkirály / Nyugati történetek
A varjúkirály című kisregény helyszíne Dél-Magyarország tanyavilága. Nevelőintézeti éveik után itt tengetik “mozdulatlan” életüket Tamás és Csabi, a két jó barát. A fiatalokkal semmi sem történik, munkalehetőség nem adódik, a pénztelenség csak egy kilátástalan jövőt ígér számukra. A menekültválság kiutat kínálhat, csatlakoznak egy Testvériség nevű szervezethez, akik a déli határvidék önjelölt igazságtevői.
Ez a pénzkereset egy lehetőség a túlélésre a két fiatal számára, vagy önmagukat is elveszítik?
A Nyugati történetek című novellafüzér főszereplője Marosi Dániel, kiégett újságíró, fotóriporter. Nem találja helyét a világban, helyszínről helyszínre sodródik, alkohol és drog segítségével, enerváltan próbálja túlélni a mindennapokat. De életének minden jelenetében felsejlenek a haditudósítóként közelről látott és megélt pusztítás emlékei.
Kíméletlenül szembesítő, sőt provokáló írások, érezhető a társadalmon és kultúrán kívüliség a szereplők életében, mindenképpen elgondolkodtató kötet.
Adriana Trigiani: A cipész felesége
„Óvakodj azon dolgoktól a világon, amelyek mindent vagy semmit nem jelentenek neked.”
Vincenza Ravanelli és Ciro Lazzari az olasz Alpok egy kis falujában, Schilparióban találkoznak először, egy szomorú eseményen, Enza kishúgának temetésén. A Ravanelli család szeretetteljes, összetartó, egymást segítő közösség, de a gyász megviseli a családtagokat, és az anyagi helyzetük is romlani kezd, így Enza és édesapja meghozzák azt a súlyos döntést, hogy hazájukat elhagyva Amerikában próbálnak pénzt keresni.
Ciro viszont félárva: édesapja halála után bátyjával, Eduardóval édesanyjuk kérésére a Vilminore di Scalve kolostorában nevelkednek.
A két fiú teljes ellentéte egymásnak: Eduardo csendes, szelíd fiú, papnak készül, míg Ciro magas, erős legény, az igazság bajnoka.
Emiatt keveredik összetűzésbe a helyi pappal is, így mindkét fiúnak el kell hagynia az addig otthonukat jelentő kolostort. A két testvér elszakad egymástól: Eduardo Rómába, a papi szemináriumba készül, Ciro viszont hajóra száll, hogy a tengerentúlon próbáljon szerencsét.
Enza és Ciro egy véletlen folyamán összefutnak New Yorkban, de ez ismét csak egy röpke jelenet életük vásznán. Évek telnek el, míg a két főszereplő útja újra keresztezi egymást.
A könyv sok mindent érint: a két szerethető főszereplő jó és rossz döntései mellett az I. világháború borzalmas következményeit, az Amerikában élő olasz bevándorlók életét, és a küzdelmes életutak mellett a jobb jövőbe vetett hitet is.
Tóth Marcsi: Erdő van idebenn
Egy kicsi kötet, számos életúttal…
Az egymást követő elbeszélések összefűzik a Bükk hegységben lévő kis falu lakóinak életét, akár az erdő, amely körbeveszi a települést, de a fejezetek külön-külön, önálló írásként is megállják a helyüket.
A ciklikusság a könyv szereplőinél is megfigyelhető, hiszen a lakosok ilyen-olyan módon mindnyájan kapcsolódnak a panziót működtető főszereplőhöz, Marához.
A felgyülemlett fájdalmon a könyv alakjai időről időre próbálnak úrrá lenni: van, aki alkoholmámorba menekül, más pedig a természetbe, és egy fát átölelve zokogja el bánatát.
A könyv egy érzékeny látlelet a nehéz sorsú emberek életéről, amely közvetlen nyelven tárja fel a lélek legmélyebb rétegeit. A helyszín bárhol lehetne, hiszen az erdő van idebenn.
Octavia E. Butler: Rokonság
1976-ot írunk, a Franklin házaspár éppen beköltözik Los Angelesben lévő otthonába, amikor a feleség, Dana hirtelen eltűnik… egy teljesen más helyszínen, egy folyóparton találja magát. A vízben egy fuldokló kisfiút lát, akit megpróbál kihúzni, és szájon át lélegeztetni. A kisgyerek így sikeresen megmenekül, de Dana arra eszmél, hogy a fiú apja puskát fog rá… A halálfélelem visszaviszi otthonába, ahol férje, Kevin értetlenül mered csuromvizes feleségére… Ez az első fejezet, melynek címe: A folyó.
Ezt még további öt fejezet követi: A tűz, Az esés, A harc, A vihar és A kötél.
Mindegyik fejezet címe veszélyt sugall, és Dana minden fejezetben visszatér az első részben megismert fiúhoz, akiről kiderül, hogy Rufus Weylin, Dana távoli őse. Amikor nagy bajba kerül, a fiatal nőt hívja segítségül. Dana így kerül vissza az 1800-as évek elejére, Amerika déli részére, ahol a fehér ember kényurat játszik saját birtokán, a Ku-Klux-Klán elődjeként ismert patrulok pedig bármire képesek a fekete bőrű rabszolgákkal szemben.
Dana művelt, fekete nő, aki épphogy elindult az íróvá válás útján. Sokat olvasott a rabszolgatartásról, de amivel szemben találja magát, az minden képzeletet felülmúl. Ki kell nyomoznia, hogyan lehet egy fehér férfi későbbi leszármazottja, ezért mindent megtesz, hogy a fiúra leselkedő veszélyeket elhárítsa.
Az egyik fejezetben férjével együtt élik át az időutazást, ami újabb megpróbáltatást jelent számukra. Szembesülniük kell azzal is, hogy a XX. századból hozott tapasztalatok nem mindig segítenek a túlélésben, ráadásul Kevin fehér férfi, és házasokként nem élhetnek együtt abban a korban, kizárólag mint gazda és cseléd.
Realista regény a vérségi kötelék megmagyarázhatatlan erejéről, valamint a faji és nemi egyenlőtlenségről a polgárháború előtti Amerikában.
