Szerző Veresné Virág Zsuzsanna
2026. április 2. 11:54
Versek kicsiknek-nagyoknak - könyvajánló
Kőrösi Zoltán: Ami a szívedet brummja
Kőrösi Zoltán: Ami a szívedet brummja

Kőrösi Zoltán: Ami a szívedet brummja…

Kőrösi Zoltán medverseinek medvéi akár gyerekek is lehetnének, ahogy minden gyerek egy kicsit medvebocs is. Hol kicsit rendetlenek, hol kicsit lusták, de mindig nagyon szerethetőek.

Pláne, ha Nagy Eszter rajzait is látjuk a bukfencező, tortát evő, huncut kis bocsok mellett. És közben az is kiderül, hogy mi az, Ami a szívedet brummja.

Toppantós
Toppantós

Lovász Andrea (szerk.): Toppantós

Mikor kezdjünk mondókázni egy kisgyerekkel? Ha lehet, még akkor, amikor anya pocakjában lakik. És aztán mindig, mindenhol, minden alkalommal: ringatás, öltöztetés, etetés, fürdetés, altatás közben – játsszuk és dudorásszuk végig együtt vele a napokat.

A Toppantós a legkisebbeknek készült: a népköltészeti és gyerekirodalmi szövegek legjavát válogattuk ki. A legegyszerűbb dajkarímektől kezdve egészen a verses mesékig, játékmondókákig, találós kérdésekig sok-sok mondogatni valót kínálunk.

Mivel az egyes népi gyerekmondókák variációinak száma végtelen, mi csak egy-egy változatot mutatunk be, ám arra biztatunk minden olvasót, bátran változtasson, költse át, írja újra ezeket – úgy, ahogyan ő tanulta, ahogyan ő szereti, vagy ahogyan a gyerekének tetszik. S reméljük, azt is felfedezik, mennyi játéklehetőség rejlik a kortárs magyar gyerekirodalom remekeiben!

Szabó T. Anna: Dudorászó
Szabó T. Anna: Dudorászó

Szabó T. Anna: Dudorászó

Szabó T. Anna könyve gyerekeknek, nagy testvéreknek és szülőknek egyaránt szól. A Dudorászó fejezeteiben reggeltől estig, a hétköznapoktól, hétvégéktől az ünnepekig és a vakációig minden időre és alkalomra találunk verseket.

Jöhet eső, fújhat a szél, irány az erdő vagy épp a meleg kuckó. Ritmikus mondókák, lágyabb altatók, rengeteg vicces állat és ember jelenik meg a Dudorászó lapjain, és ezúttal a kötet végén egy csokor verset kaptak a nagyobbak és a szülők is, hogy megpihenjenek a nagy pörgésben.

Kárpáti Tibor összetéveszthetetlenül egyedi illusztrációi teszik még színesebbé a könyvet. Négytől tizenkét éves korig ajánljuk, fiúknak és lányoknak egyaránt.

Kőrizs Imre: Városnézegető
Kőrizs Imre: Városnézegető

Kőrizs Imre: Városnézegető

A legkisebb gyerekek is megérdemlik, hogy a legjobbak tollából született verseket hallgathassanak! Éppen ezért új sorozatunkban kiváló kortárs költők írnak mai nyelven, friss humorral kedves, rímes verseket, amelyeknek csupán a hallgatása örömet okoz már a legkisebb, leendő olvasóknak, könyvnézegetőknek.

Olvasás közben a szülő is jól szórakozik, mert a versek humora sok esetben neki (is) szól.

Ebben az első kötetben, városnézőbe indulunk.

Tartsatok velünk!

Grecsó Krisztián: Belefér egy pici szívbe
Grecsó Krisztián: Belefér egy pici szívbe

Grecsó Krisztián: Belefér egy pici szívbe

„Aki megnő, az mindig nagy,
Vagy egy kicsit kicsi marad.”

Grecsó Krisztián rendhagyó könyvében gyerekversek olvashatók. A szerző kislánya, Hanna ihlette ezeket a szövegeket, de minden kisgyerek és szülő örömét lelheti bennük. Hétköznapok és ünnepnapok, az élet csecsemő-szemmagaságból:

Grecsó Krisztián gyerekverseit a világra való rácsodálkozás, a dolgok megnevezése fölötti öröm mozgatja.

Kiss Ottó: Ne félj, apa!
Kiss Ottó: Ne félj, apa!

Kiss Ottó: Ne félj, apa!

A ruhásszekrény tartalma, a porhó, vagy a szánkózás éppúgy varázslatos jelenség egy gyermek szemében, mint az öregedés és az elmúlás. A rácsodálkozás naivitásából sok szépség és humor fakad.

Kiss Ottó legújabb gyerekversei egyszerű, hétköznapi megfigyeléseken alapulnak, főhőse lassan cseperedik, és a világ egyre szélesebbre tágul körülötte. Apa, Anya és a nagyszülők, a játékok, a természet, az élet és a halál is belefér ebbe a táguló világba.

Amióta megszülettem, eléggé megváltoztam. De nemcsak én, apa is. Szegény nem tudja, hol lakik bennünk az álom, nem tudja, hová lesz a szivárvány a tócsa tetejéről, hogy porhóból nem lehet hóembert gyúrni, és nem tudja, milyen finom a habcsókos lecsó.
Ne félj, apa! Ezek csak versek. Pont olyanok, mint a mesék.”
„Mindenki gyűjt valamit.
Én például sebeket gyűjtök a térdemen.
Már elég sok van.”

Lackfi János: Élni hogy kell?
Lackfi János: Élni hogy kell?

Lackfi János: Élni hogy kell?

Kisjuli a hatodik gyerek a családban közben persze az első gyerek a Földön.

Hiszen vele újrakezdődik minden: a lépcsőn leesés veszélye, a pitypangfújás ámulása, a csilipaprika csípőssége, a koszolás, a pancsolás, a pizsamababusgatás és más hasonló észveszejtő kalandok.

Ébresztők, altatók, ringatók, rosszalkodó, játszogató, okoskodó, ugrándozó versek, mondókák egy hatgyerekes apuka tollából. A főszerepben a vadiúj földlakó: Kisjuli.

 

Haász János: Mire felnövünk
Haász János: Mire felnövünk

Haász János: Mire felnövünk

Van egy gyerek. Vannak kérdései, és őszinte – néha túlzottan őszinte – pillanatai.

Van egy gyerek. Nézi a világot. Keresi benne a helyét.

A Mire felnövünk versek füzére, amelyek főszereplője egy kisiskolás fiú, akinek boldog, kiegyensúlyozott családjában egy betegség hirtelen mindent megváltoztat, a fiú pedig szívfájdító kérdések és bizonytalanságok sorával kénytelen szembesülni.

Imbolygo-iskolabolygo
Imbolygo-iskolabolygo

Békés Márta: Imbolygó iskolabolygó

Békés Márta gyakorló pedagógusként tökéletesen ismeri a diákok szóhasználatát és mindennapi problémáit. Új verseskönyve az általános iskolások, tanárok és szülők körében egyaránt népszerű Iskolabolygó című kötet átdolgozott, kibővített kiadása Ritter Ottó humoros rajzaival.

Éppen hét éve, hogy lenyűgözve olvastam – faltam fel – Békés Márta páratlanul kedves, humoros és finom (mégis élesen látó) verseskötetét, az Iskolabolygót. És íme, most itt az új kötet az azóta, hát, kissé „imbolygóvá” vált iskoláról és gyerekeiről, tanárairól: az Imbolygó iskolabolygó. Jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki „vidám” tanévkezdésről akar olvasni, („azután már jön is / a tanévnyitó ünnepély, / na, azt nehéz kibírni / röhögés nélkül”) vagy a lánybarátságokról (mindig kettő a harmadik ellen), vagy a balkezes ollóról – és arról, hogy az ollóval nem vágunk, hanem nyírunk… Vagy éppen a rajzóra és a testnevelés (magyarul: torna) kínjairól. És aztán sorjáznak: a gondviselő – ki viseli a gondot? –, a pedagógusgyerek, a nevelési tanácsadás, a „romló gyerekanyag” (!), Tünde néni „hibái” és krétás orra (a napközis tanár nénit szeretik a gyerekek, „csak lenne benne / egy kicsit több / rugalom”), és persze az iskolapszichológus (vérrel, csontvázakkal, bombázós képekkel, vámpírokkal és vérfarkasokkal…). Olvassátok!

Vekerdy Tamás | pszichológus

 

Petőcz András: Nagy kalap és pici sál
Petőcz András: Nagy kalap és pici sál

Petőcz András: Nagy kalap és pici sál

Egérvárban, odaér-e a csiga a buliba, hogyan lesz valakiből ikon a számítógépen, elvarázsol-e a bojtorján éneke, hány macskája van Csí mágusnak, és ki tudja-e húzni Nagy Kalap Pici Sálat a vízből?

Számos mesebeli lény, kitalált és valós alak népesíti be a versek világát, amelyen átragyog a felnőtt humora és a gyerek bölcsessége.

A gyerekverseket összegző válogatás tükrözi Petőcz András sokféle költői hangját: a verses mesétől a rövid, csattanóra kihegyezett állatverseken és az avantgárd lírán át a költői szerepjátékokig változatos költői világ tárul elénk.

Gáti István: Tök Magda kalandjai
Gáti István: Tök Magda kalandjai

Gáti István: Tök Magda kalandjai

A Tök Magda kalandjai sok-sok humorral, öniróniával és szeretettel ábrázol minket, embereket: a szerelmet, a kisbaba születését, a házépítést, a sportolási lázat, a könyvtári szokásokat. A versek világa tele van mai, modern világunk jelképeivel: fitneszgépek, gyorsbüfé, digitális eszközök, stb. Ugyanakkor a mesehősök igazi, színpadra való karakterek, például Tök Magda, a túlsúlyával küzdő könyvtáros, Rostosné Lopótök Irén, a színésznőből lett dadus, vagy Dinnye Dániel, Rekettye-díjas építész.

Egy család hétköznapi életét, apró-cseprő problémákat, mindennapi élethelyzeteket versel meg Gáti István, sok humorral és virtuozitással.

Tök király. Tök Magda szökdel, kalimpál, tökgyalun csúszik óraszám, és mégsem fogy el sosem. Legfeljebb lefogy. Úszik, nyaral, építkezik, könyvtárba jár. Itt is, ott is ismerős népdalok meg versek, mégis tök új mindegyik. Megismerni a tököt igazolvány nélkül… Reccsen a tökdada lába… Jó mulatság, női munka… Még azt mondják, nem illik cilinder a töknek… Akad itt tökméter homok, sűrű esőleves, szavak és rímek táncolnak, fura növények bukfenceznek. Tök Magda meghódítja a világot, s remélhetőleg az olvasókat is!” (Lackfi János)

Varró Dániel: Diótörő
Varró Dániel: Diótörő

Varró Dániel: Diótörő

Amíg kicsik vagyunk, minden este ugyanazt a mesét kérjük. Mikor nagyobbak leszünk, már nem ragaszkodunk ugyanazokhoz a szavakhoz, csak a mese, a mese legyen a régi. Így születik a re-mese, a Diótörő ahogy Varró Dániel meséli és Odegnál Róbert látja. Mindent a fülnek és mindent a szemnek. Legyenek jók!

Ha nem rosszalkodtok direkte,
elmondom én itt most tinektek
e kis mesét.

Veresegyház Széchenyi Terv Plusz