2022. április 10. 11:13
Egy szamár poroszkál a völgyben, már túl az Olajfák hegyén: a hosszú úttól elgyötörten szinte csak vánszorog, szegény.
Az út menti Kedron-patakból kortyolna, ámde nem lehet: mert nem passzióból barangol – sürgős az útja szerfelett.
Bár éhes, s nagy kedvére volna a bogáncs, az úti lapu: rá se ránt a korgó gyomorra – lesi, hol az Aranykapu.
Csacsink szenved ugyan, de mégsem, édes terhet visz, boldogan: Őt, akit úgy vár Jeruzsálem – s kinek ott nagy szándéka van.
2021. 03. 28. Horváth Ferenc
