A kortárs irodalom kedvelőinek
Liza Ridzén: Darvak vonulása
Bo eseménytelen mindennapjaiban egyedül a házi gondozók jövés-menése jelent némi változatosságot. A teste szép lassan cserben hagyja, a keze már olyan gyenge, hogy a befőttesüveget sem tudja kinyitni, amelyben az idősotthonban élő, demens felesége kendőjét őrzi, hogy ne felejtse el az illatát. Szerencsére ott van neki az imádott kutyája, Sixten, így aztán mégsem teljesen magányos.
Azonban egyre fogy az ideje, hogy megoldja a megoldhatatlannak tűnő problémáját, és rendezze a fiához, Hanshoz fűződő viszonyát. Hansnak meggyőződése, hogy Sixtennek jobb helye lenne egy családnál, ahol megfelelőbben gondoskodnak róla, mint ahogy idős édesapja tud. A kutya elvesztésének gondolata felkavarja Bót, és azon kezd töprengeni, hogyan élte le az életét, milyen gyerek, férj és apa volt. A halálra készülő férfi lelki tusát vív az emlékeivel, és a végsőkig küzd azért, hogy megőrizze a méltóságát és az élete irányítását.
Lisa Ridzén készülő doktori disszertációjának témája a férfiasság és az érzelmek kapcsolata Svédország északi részének vidéki közösségeiben, ahol maga is felnőtt, és jelenleg is él. A regény ötletét azok a feljegyzések adták, amelyeket az élete vége felé közeledő nagyapja gondozói juttattak el a családjához.
Krasznahorkai László: Aprómunka egy palotáért
Krasznahorkai László új regényének hőse és elbeszélője egy New York-i könyvtáros, bizonyos Hermann Melvill. A vezetéknévről lemaradt e betű nem akadályozza meg a név vámszedőit, hogy folyton Melville-utódként zaklassák, aki pedig csak megkeseredett – és csak majdnem – névrokona a Moby-Dick írójának.
Nem segít a helyzetén az sem, hogy véletlenül ugyanúgy dolgozott korábban vámtisztviselőként, mint a neves előd, és ugyanarra felé is lakik Manhattanben, ahol a regényíró géniusz.
Miközben az érthető kényszer alatt egyre többet megtud a nagy Melville-ről és ennek nyomán egyéb, számára korszakalkotó zsenikről, lázas monológjában megosztja velünk gondolatait a metropoliszról, a művészetről és arról is, hogy mit jelent szerinte az igazi könyvtár, ahol a könyvek olvasatlanok, és amely örökre zárva van: „az eszményi könyvtár, mit tudom én, 53 millió könyvvel, az ott van, mint egy kincs, amihez nem nyúlhatna senki, hisz az értékét épp azáltal őrzi, hogy mindig készen áll rá, hogy a saját értékén álljon, más szóval hogy készen álljon, és kész."
A regény mottója: „A valóság nem akadály." És valóban nem az: Krasznahorkai szuggesztív óriásmondatai olyanok, mint a Manhattan-sziget sziklájára épült felhőkarcolók: lényük mintha a lehetetlen legyőzésére születtek volna.
Álmodnak-e a normális emberek könyvesboltokkal?
Kortárs magyar szerzők novellái a Libertine harmadik születésnapjának tiszteletére.
A Libertine eddigi történetének legkülönlegesebb kiadványa: a kortárs magyar irodalmi élet tizenöt neves alkotójának novellája egy kötetben, amelynek minden sora azt üzeni, hogy az olvasó ember és a könyvesboltok között különleges kötelék van. Legyen szó egy egyetemi barátságról, egy különös idegenről egy svájci kisvárosban, egy titokzatos fertőzésről, amely a könyveket sem kíméli, egy eltitkolt, fiatalkori szerelemről, egy párizsi lakástűzről, egy a múltból érkező, különleges könyvvásárlóról vagy akár egy vissza-visszatérő álomról, a kötetbeli szövegeket olvasva megsejthetjük, mennyire fontos szerepet játszhat egy könyvespolcokkal teli üzlethelyiség az életünkben.
A Libertine 2023-ban a harmadik születésnapját ünnepli, ez alkalomból kérte fel kedves kortárs szerzőit Szabados Ági olyan szövegek megírására, amelyekben a könyvesboltnak, mint térnek meghatározó jelentősége van. Az Álmodnak-e a normális emberek könyvesboltokkal? című exkluzív kivitelű, aranyszínű élfestéssel ellátott kötetben.
A könyvben Dragomán György, Durica Katarina, Grecsó Krisztián, Halász Rita, Harag Anita, Háy János, Kovács Krisztián, Moskát Anita, Simon Márton, Szabó T. Anna, Szentesi Éva, Szűcs Péter, Tóth Krisztina, Vámos Miklós és Vonnák Diána egy-egy novellája olvasható.
A romantika szerelmeseinek
Leslie Potter: Az alagút csillagai
Leslie Potter modern romantikája könnyfakasztó történet két fájdalmas szerelem útjáról.
Az egykor boldog házasságban élő Dina és Gareth kapcsolata – a nő családjának ármánykodása miatt – zátonyra fut. A válást követően Garethre ismét rátalál a szerelem Sylvie személyében. Noha a lánnyal ismerték már egymást, csak az újbóli találkozás révén kapnak esélyt a közös életre. A sors azonban kegyetlen akadályokat állít a két, boldogságra vágyó szerelmes elé.
Megrendítő, ahogy Sylvie és Gareth együtt néznek szembe a nehézségekkel, sőt még a fenyegető halállal is…
Marilyn Miller: Látlak téged
A legnagyobb csillogás mögött rejtőzik a legmélyebb sötétség…
Rafe Hendersont elismert csellistaként szeretet és rajongás veszi körül. Úgy érzi, a világot jelentő deszkák sohasem fognak összeroppanni alatta.
De semmi sem tart örökké… A szerelem, az arcok, a színek és a világ egy napon a sötétségbe vesznek.
Több év kihagyás után úgy dönt, visszatér. Minden készen áll, de az ő szívében mégis félelem és kétely uralkodik, mert már nem az a férfi, aki volt.
Az egyik próbán váratlanul megjelenik egy tehetséges hegedűművésznő, Daniella, aki minden szabályt ismer, csak a szív igaz hangjait nem.
Egy közös turné, ahol a hangok lassan szavakká válnak, és a zene szerelmi vallomássá. Valami mély és visszavonhatatlan elkezdődik köztük. De vajon mit szól mindehhez Daniella vőlegénye?
Marilyn Miller ezúttal egy szenvedélyesen lüktető utazásra hívja az olvasóit, ahol fellibbennek a sötét és nehéz bársonyfüggönyök. Kiderül: a legőszintébb hangokat nem a hangszerek, hanem a lélek szólaltatja meg. Egy történet a kimondhatatlan érzésekről, a zenében rejtőző vallomásokról és arról, hogyan tanulhatunk meg látni… szívvel.
Alison Goodman: Vakmerő hölgyek nemes lelkű társasága
1812. Lady Augusta és Lady Julia, a Colebrook-ikrek tiszteletre méltó hölgyek hírében állnak a londoni elit köreiben. Abban a reményben, hogy sikerül elterelnie a jegyesét gyászoló Julia figyelmét, Augusta elvállal egy megbízást: egy barátnő számára kell néhány titkos levelet és egy értékes ékszert visszaszerezniük egy zsarolótól.
Ám ami kalandnak indul, komoly feladattá válik, s a hölgyek nemsokára már olyan nőket segítenek ki szorult helyzetükből, akik már semmiben sem reménykedhetnek. Így mentenek meg egy feleséget a gyilkos hajlamú férjétől, elrabolt kislányokat egy hitvány bordélyházból, és egyáltalán nem is őrült nőket egy hátborzongató tébolydából. Lojális komornyikjuk és az újdonsült, útonálló társuk segítségével vállalkoznak a veszélyesebbnél veszélyesebb feladatokra, miközben ők maguk is célponttá válnak, s talán még a rangjuk sem védi meg őket a legrosszabbtól.
Alison Goodman nem pusztán rendkívül tehetséges író, akinek munkáit a mesteri, szédítő, humoros, magával ragadó, akciódús, részletgazdag megjegyzésekkel illetik, hanem a régenskor szakértője is, akit méltatnak a minden oldalon megnyilvánuló kiváló kutatómunkájáért, a nők szabadságával és választáshoz való jogával kapcsolatos kérdések felvetéséért, és a történelmi miliő mesteri ábrázolásáért.
Rosanna Ley: A narancsliget
Ínycsiklandó, szívhez szóló történet a napsütötte Sevillából
Felejthetetlen regény régi titkokról, elveszett álmokról és egy szerelemről, amely a ragyogó fényben fürdő Sevillában bontakozik ki.
Holly szenvedélyesen szeret narancslekvárt készíteni. Most végre elérkezett az idő, hogy maga mögött hagyja fárasztó városi munkáját, és valóra váltsa álmát: visszatérjen gyermekkora színhelyére, Dorset lankái közé, ahol megnyithatja üzletét, a Keserű Narancsot, egy különleges boltot, amely azt a gyümölcsöt ünnepli, amely először megihlette őt.
Holly édesanyja, Ella mindig is rajongott Sevilláért. Miért vonakodik hát most, hogy visszatérjen oda a lányával, és közösen keressék fel az üzlet számára a legkülönlegesebb alapanyagokat? Mitől retteg ennyire - és vajon köze van ennek ahhoz a régi spanyol recepthez, a sevillai narancsos-mandulás süteményhez, amelyet Ella mindmáig titokban őriz?
Sevilla a napfény és a narancsligetek otthona, ahol a szerelmek és a titkok éppoly keserédesek, mint maga a gyümölcs.
Ifjúsági könyvek 16+ (YA)
Jane Greystone : Gyémánt az árnyékban
Mert néha éppen a legsötétebb helyeken csiszolódik a legfényesebb gyémánt…
Egy lány, aki túl fiatal ahhoz, hogy ennyi terhet cipeljen.
Egy fiú, aki nem törődik a szabályokkal, de a felszín alatt a saját múltja tartja fogva.
Amikor Faye nagymamája kórházba kerül, a tizenhét éves lány élete darabokra hullik. Az egyetlen lehetősége a túlélésre, ha elfogadja a bejárónői állást egy zárt világban, melynek szabályai könyörtelenek.
Csakhogy egyvalaki elkerüli a számításait: Anthony Martins – a család kisebbik fia. A mosolya veszélyes, a tekintete csábító, a múltját pedig sötét árnyék borítja.
Faye és Anthony között a kezdetektől szikrázik a feszültség. A fiú mindent megtesz, hogy elűzze a lányt, de Faye-nek túl sok múlik ezen az álláson. Az összezártság lassan ledönti a köztük húzódó falakat, és ahogy telnek a napok, már egyikük sem tudja tagadni az egymás iránt érzett veszélyes, és ellenállhataltan vágyat. De vajon mi történik, ha a múlt titkai és az előre eltervezett jövő megpróbálja szétválasztani őket?
Két világ. Egy tiltott szerelem. És egy döntés, ami mindent megváltoztathat.
Vajon meddig mennek el egymásért azok, akiknek sosem lett volna szabad találkozniuk?
Jennifer Iacopelli: A jég szerelmesei
Vékony jégen…
Adriana Russo kivételes műkorcsolyázó dinasztiába született: olimpiai bajnok szülők, rendkívüli tehetséggel megáldott nővér. És hogy mi Adriana álma? Hogy győzedelmeskedjen a junior világbajnokságon, ahol a tét a családi név becsülete. De amikor a legendás jégcsarnok a csőd szélére jut, minden, amiért eddig dolgozott, veszélybe kerül.
Új partnere, Brayden oldalán merész ötlete támad: eljátsszák, hogy a jégen túl is van köztük kémia. A kamurománc viszont hamar valódi érzelmeket ébreszt, egészen addig, míg fel nem bukkan Freddie, Adriana első szerelme és korábbi partnere.
A döntő közeledik, a tét hatalmas, és Adrianának választania kell, mi a fontosabb: a jövő, amit kemény munkával épített fel, vagy a múlt, amely még mindig megdobogtatja a szívét.
Vajon megtalálja a valódi erejét – vagy az érzelmei eltérítik az útról?
Történelmi regények
Catherine Grace Katz: Jalta lányai
Három intelligens, elbűvölő nő eddig el nem mondott története. 1945 februárjában mindhárman elkísérték apjukat a második világháború utáni hatalmi rendet meghatározó jaltai konferenciára. Mindőjük szomjazta atyja tiszteletét és szeretetét, miközben féltőn óvta őt, és meglátásaival támaszául is szolgált.
A 27 éves Kathleen Harriman az Egyesült Államok szovjetunióbeli nagykövetének, Averell Harrimannek a lánya, háborús tudósító és síbajnok, aki a katyńi mészárlás feltárásában is segédkezett; a 30 éves Sarah Churchill színésznőből lett a brit légierő tisztje, és állandó, polemizáló beszélgetőpartnere a brit miniszterelnöknek; a 38 éves, háromgyermekes édesanya, újságíró-szerkesztő Anna Roosevelt pedig már a Fehér Házban is nagy körültekintéssel őrizte az elnök titkait.
A történelmi jelentőségűvé vált Krím félszigeti tanácskozást új szemszögből bemutató, emberi drámákban bővelkedő könyvben nemcsak Franklin D. Roosevelt, Winston Churchill és Sztálin háborús szövetsége repedezik, de az apa-lány kapcsolatok is drámai változásokon mennek keresztül.
A család iránti hűség, a politikai érzék és a szerelmi románcok – a szovjet hírszerzés fürkész tekintetétől és lehallgatásaitól övezve – mind mérlegre kerültek.
Kirsten Thorup: Őrülten és halálosan
1942 ősze, túlzsúfolt vonat, útban München felé. Harriet, a fiatal dán özvegy, férje emlékét követi, gyászol. Gerhard a náci eszmék bűvöletében a Luftwaffe kötelékében harcolt a keleti fronton, ahol bevetés közben lelőtték a gépét.
A nőt férje egykori bajtársa, a katonai elit tagja, Klaus és felesége látja vendégül néhány hónapra. A házaspár otthonában, az egyre nyomorúságosabb körülmények között vergődő külvilággal éles ellentétben álló pazar, nagypolgári villában az elsötétített ablakok mögött egymást követik a partik.
Ám a csillogó felszín repedéseiből mindinkább előtüremkedik a náci hétköznapok hátborzongató valósága. Az Őrülten és halálosan a szerelem és a háború tébolyának regénye, egy olyan nő története, aki mindenáron hűséges akar lenni férjéhez és az általa vallott eszmékhez.
Látszólagos szenvtelensége burkán át azonban rálát a körülötte megnyíló pokolra, amely felforgatja a világot, jogfosztottá teszi a nem igazodókat vagy a rossz helyre születetteket, és félelmet, erőszakot szül.
Kirsten Thorup, a kortárs dán irodalom egyik legjelentősebb alkotójának regénye, amely egy trilógia első kötete, örvényszerűen áradó prózájával ellenállhatatlanul ragadja magával az olvasót.
Krimi, thriller
Bihary Péter: Le gourmet, a hatalom íze
„Ebbe a történetbe még én is beleborzongtam. Melegen ajánlom. Vagy dermesztően hidegen?!” – Ganxta Döglégy Zolee
Bon appetit!
Olivier Blanchard, sármos, pszichopata francia hobbiséf, aki a legnevesebb párizsi mestereknél tanult, és fiatalon megjárta az idegenlégiót. Imád gyilkolni és főzni. Maga se gondolta volna, de sikerült a két szenvedélyét egy igazán jövedelmező vállalkozássá fejlesztenie. Hiszen talált egy piaci rést, amely rettentően gazdaggá, szinte érinthetetlenné teszi.
Egy bűnözőkből álló csoport szállítja neki az „alapanyagot”, de beteg ösztöneinek engedelmeskedve időnként maga is „vadászni” indul. A hiper-gazdagokból álló vendégköre által leadott rendelések alapján állítja össze a fogásokat. A világ minden tájáról érkeznek hozzá, hogy elfogyaszthassák a valaha volt legdrágább és legvérfagyasztóbb vacsorájukat.
Daniel Gaal magyar származású torontói rendőr az Interpol párizsi irodájának nemzetközi bűnszervezetekkel foglalkozó ügyosztályán dolgozik. És van egy titkos képessége, amely a nyomozásait még eredményesebbé teszi. Dan ugyanis Látó.
Őt állítják Blanchard ügyére. Ahol olyan dolgokat lát és érzékel, amelyeket még eddig soha, és soha többé nem is akar.
Ezekben a körökben a pénz az isten, és szinte semmi sem szabhat gátat az elfajult korcs vágyaknak. Itt egy óriási jacht vagy egy magángép csupán aprópénz. Az igazi hatalom az, ha mások élete a te kezedben van, és az az igazi öröm, ha a törvények felett állsz.
Bihary Péter misztikus thrillere egy pénztől csillogó, de vérrel áztatott világba invitál minket.
„A menü titkos. Az étel emberi. A hatalom édesebb, ha vér ízesíti. Egy misztikus thriller, amitől kihűl a vacsorád.” – John Cure író
Gillian McAllister: Rosszkor, rossz helyen
Későre jár, a fiadat várod.
Megpillantod: épp beszélget valakivel. Aztán nem hiszel a szemednek: szórakoztató és életvidám tini fiad váratlanul leszúrja az idegent.
Nem tudod, kit döfött le. Nem tudod, miért történt. Csak annyival vagy tisztában, hogy fiadat gyilkossággal vádolják. Jövője már az előtt véget ért, hogy elkezdődhetett volna.
Összetörten dőlsz az ágyba aznap éjszaka. Ám reggel, amikor kinyitod a szemed… más napra ébredsz. A gyilkosság előtti napra. És ez így megy tovább…
Valahol a múltban ott rejtőzik a válasz – a gyilkosság oka.
És kaptál egy esélyt, hogy megakadályozd…
Gillian McAllister lélegzetelállító könyve az elmúlt évek egyik legnagyobb könyvsikere, amelyet kritikusok hada és olvasók százezrei választottak 2022 legjobb thrillerének.
Történetek más világokból
Ray Nayler: Elásott csatabárd
Minden rendszer összeomlik. Minden társadalom megrendül. Minden világ véget ér.
A Föderáció tekintélyuralmi rendszerében összeesküvést szőnek, hogy meggyilkolják és lecseréljék az elnököt, aki rendre új testekbe tölti fel az elméjét, hogy megőrizze hatalmát. Mindeközben Nyugat-Európa perifériáján, ahol átadták a kormányzást a látszólag hatékonyabb, objektívebb és békésebb elnöki mesterséges intelligenciáknak, egy kísérleti elme meghibásodik, és azzal fenyeget, hogy olyan láncreakciót indít el, amely elhozhatja a nyugati világ végét.
A baljós eseményekkel egy időben a Föderációban élő Lilja, a zseniális tudós, akinek a találmánya lehet a kulcs a látszólag halhatatlan elnök megdöntéséhez, menekülni kezd a törvény elől, és megpróbál kiszabadulni a rendszer felügyeletének szinte kijátszhatatlan védelmi hálójából. Sorsa összefonódik más lázadókéval a világ különböző pontjain, és hamarosan kockázatos szövetségek, titkos akciók és halálos következmények közt zajlik a harc fajunk túléléséért.
Az elásott csatabárd vad tempójú, mélyen rétegzett futurisztikus thriller a geopolitikai kémkedések izgalmas jövőbeli világából, az emberi szabadságot megfojtó diktatórikus rendszerek kemény kritikájával. Ray Nayler Az óceán szeme és a Hugo-díjas Mamutrezervátum óriási nemzetközi sikere után egy újabb fontos és rendkívül elgondolkodtató könyvvel jelentkezik.
Daryl Gregory: Valódiak voltunk
JP és Dulin évtizedek óta elválaszthatatlan barátok. Amikor JP megtudja, hogy a rák agresszíven visszatért a szervezetébe, Dulin úgy dönt, hogy tartoznak maguknak még egy nagy, utolsó közös kalanddal. Egyhetes buszos túrára indulnak Észak-Amerika Lehetetlenjeihez, a fizika törvényeit meghazudtoló anomáliákhoz és földrajzi csodákhoz, amelyek hét évvel korábban kezdtek felbukkanni, közvetlenül a
Bejelentés után, amely felfedte, hogy világunk csupán egy digitális szimuláció.
Az útitársaik 21. századi zarándokok, és mindenkinek megvan a maga oka, amiért részt vesz a túrán: egy apácanő, aki az eltűnt Istent keresi; egy influenszer, aki híressé tenné még meg nem született gyermekét, nehogy kitöröljék a rendszerből; egy csapat szexmániás nyugdíjas, akik úgy élnek, mintha minden nap az utolsó lenne; és egy professzor, aki bőrruhába öltözött szociopaták elől menekül, akik szentírásnak tekintik a Mátrixot.
Az út minden egyes megállója ráadásul különösebb, mint az előző – egy alagút, ahol nem érvényes az idő, egy gejzír, ahol nem hat a gravitáció, egy motivációs szónok avatár tábora –, miközben mindenki a túra ikonikus végállomása, Szellemváros felé száguld, ahol, utazóink tudta nélkül, talán ott vár bennünket a válasz arra, hogy ki működteti a szimulációt.
Daryl Gregory mesteri stílusban írt regénye izgalmas felfedezőút és nagyszerű filozófiai elmélkedés arról, mi számít valódinak még egy mesterséges világban is.
Maradjunk a tényeknél...
Geir Selbaek: Demencia
Mit tehetünk annak érdekében, hogy szellemi frissességünket idős korunkban is megőrizzük? Éveink előrehaladtával a legtöbben tapasztalunk némi gyengülést emlékezetünk működésében. De mi tartozik a normális öregedés folyamatába, és mit kell a demencia előjelének tekinteni? Melyek a betegség legfontosabb kockázati tényezői? Van-e kapcsolat látásunk, hallásunk romlása és a kórkép kialakulása között?
A jó hír az, hogy életmódunkkal sokat tehetünk azért, hogy megelőzzük és gátoljuk, vagy ha már kialakult, lassítsuk a betegséget.
Geir Selbaek könyve átfogó, a demenciakutatás legfrissebb eredményein alapuló képet ad arról, mire kell figyelnünk a megelőzés érdekében. Számba veszi a rizikófaktorokat és kulcsfontosságú tényezőket, amelyek segítségével mi magunk is aktívan hozzájárulhatunk kognitív képességeink megőrzéséhez – esélyt teremtve arra, hogy szellemi erőnk minél teljesebb birtokában éljük meg életünk utolsó évtizedeit.
Geir Selbaek az Oslói Egyetem Klinikai Orvostudományi Intézetének professzora, a The Lancet című orvosi folyóirat demenciabizottságának tagja. Kutatásai elsősorban a kognitív funkciók és a pszichológiai és fizikai egészség, valamint a normális öregedés vagy az időskori fizikai hanyatlás és a demencia körébe tartozó különféle neurodegeneratív elváltozások közötti összefüggésekre irányulnak.
Norman Ohler: Kemény anyag
"A tesztek is megerősítették a gyógyszerészek optimizmusát. Egy depressziós, „folyamatosan ingerült és könnyen dühbe guruló cselédlányt”, akit „világvége-gondolatok és üldözési tévképzetek” gyötörtek, „3 LSD-kezelés után” haza lehetett engedni. Egy „későparanoid” állapottal diagnosztizált kocsmárost úgyszintén. Összesen hat páciens kapott gyógyszert különféle mennyiségekben, a mikrodózisú 10 és az erős 130 mikrogramm között.
Arthur Stoll elvárásai a radikális pszichoterápiás szerről fiának munkája nyomán még magasabbak lettek. Megerősödött az a hite, hogy olyan hatalmas változásokat hozó szert tart a kezében, amilyen csak ritkán adatik meg. "Rengeteg kérdés fogalmazódott meg bennem, amelyek […] a súlyos endogén lelki betegségek „nagy pszichiátriai” terébe tartoztak." Immár az öregkori agyi teljesítménycsökkenésre gyakorolt hatásait is vizsgálni kellett. Arthur Stoll üzleti ösztöne azt súgta, hogy a Sandoz az emberiség történetének egyik legtöbbet ígérő gyógyszerfejlesztése előtt áll. Úgy látszott, hogy az anyarozsból készült termékkel sok lelki betegséget, pszichózist, neurózist, depressziót gyógyíthatóvá tesznek.
Ám a cég vezetője ekkor elkövetett egy sorsdöntő hibát."
A tudatmódosító szerek évezredek óta jelen vannak az emberiség történetében. De csak pár évtizede vannak betiltva.
1943-ban, egy szép áprilisi napon a Sandoz gyógyszergyártó cég laboratóriumának munkatársa a szabályok ellenére önkísérletet hajt végre magán, és kipróbálja a később LSD-ként elhíresült vegyületet, az ötvenes években pedig a mexikói varázsgombákban egy hasonló hatású anyagra bukkan. Kutatásai közben nem is sejti, milyen mértékben változtatja meg a 20. század történelmét.
Habár az LSD-ből és a pszilocibinből nem lett gyógyszer, pszichedelikus hatásuk miatt jelentős érdeklődés jelentkezett irántuk. Magánembereken kívül kutatók, orvosok, sőt a CIA vezetői is láttak bennük fantáziát: kábítószerként, gyógyszerként és fegyverként is felhasználták ezeket a pszichedelikus drogokat. Miért nem készítettek belőlük soha gyógyszert? Vajon tényleg képesek lennének gyógyítani a depressziót vagy az Alzheimer-kórt? Hogyan és miért tiltották be a használatukat? Mire akarta felhasználni a CIA ezeket a szereket, és milyen titkos kísérleteket folytattak velük – a kísérleti alanyok tudta nélkül?
Hasonló kérdésekre keresi a választ könyvében Norman Ohler, aki európai és egyesült államokbeli levéltárakban végzett alapos, ugyanakkor izgalmas kutatómunka és szakértőkkel folytatott beszélgetések eredményeit tárja az olvasók elé, és egy olyan tripre hívja őket, amelyet soha nem fognak elfelejteni.
Hatos Pál: Hideg polgárháború - Csonka-Magyarország születése 1919-1922
A Tanácsköztársaság megbukott, Kun Béla elmenekült, Tolnában már Prónay Pál katonái akasztottak kegyetlen élvezettel bűnöst és ártatlant egyaránt. "Zsidó szadizmusra fehérbosszú" - írta le elkeseredetten Jászi Oszkár 1919 forró augusztusában a fehérterrortól izzó magyar helyzetet. Nyers, indulatos szavak. "Háborúban vagyunk, sőt amiben vagyunk, az rosszabb, mint a háború" - indokolta Horthy Miklós egy másik bizalmas embere, Kozma Miklós huszárszázados a fehérterror elkerülhetetlenségét.
A magyar történelem egyik mélypontjához érkezett. Az ország nagy része román, szerb, cseh megszállás alatt állt, a vörös rongyait levetett Budapest szinte éhezett, s az elkövetkező hónapokban hetenként változott, hogy milyen kormánya van az országnak. Ám a kommün napjaiban alámerült fővárosi félvilág hamar újjászületett, a budapesti orfeumokban újra szólt az édes muzsika és folyt a pezsgő, a szabad szerelmeiről hírhedtté lett Becker Baby vetkezett, egy snájdig fiatal miniszteri titkár - a budapesti pszichoanalitikus kör tagja -, Jellinek Morton pedig milliókat sikkasztott. És aztán jött Trianon, gyászpompa és harangzúgás, nagy fogadkozások: "Nem, nem soha". 1920 nyarán megszületett a jelszó is: "Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország."
Az 1920-június 4-én aláírt békeszerződés megfosztotta Magyarországot területei kétharmadától, a magyarság egyharmada a határon kívül került. Trianont korszakválasztónak tekinti mindenki, de az ország szétdarabolásának fájdalmas emlékezete eltakar más, mélyebb törésvonalakat. Elhomályosítja, hogy a 400 év után újra függetlenné lett Magyarországot egyéb módon is szétszabdalták, megcsonkították belső konfliktusai.
A bűnbakká lett, meghasonlott zsidóság, az egymásra is fenekedő keresztények, a panamázó politikusok és dühös kispolgárok, a vagonlakó menekült vagy éppen hirtelen beérkezett erdélyiek, az egyaránt földre vágyó cifra kisgazdák és rongyos parasztok, a gátlástalanul gazdagodó nagypolgárok és az úri muriban tönkremenő földesurak küzdelméből az elkövetkező években kiformálódott a felemás, boldog-boldogtalan Csonka-Magyarország. Amely ma is velünk van abban a "hideg polgárháborúban" amelynek 1919-1922 közötti, Kun Béla bukásától Horthy Miklós felemelkedésén át Bethlen István hatalmának megszilárdulásáig tartó nyitó korszakát tárgyalja ez a kötet.
Azt az időszakot, amikor - egy rezignált bölcs politikus szavaival - "a korszak kérge még nem hűlt ki, és a jósok kétheti felmondásra sem mertek jósolni."
