Nőnapi köszöntő
Mi, férfiak a nőket úgy szeretjük, miképpen ők az édességeket: tőlük tudhatjuk, hogy mi is az „együtt”, s mit jelent az a szép szó, hogy „veled”.
Hogyan is látnánk szemük lángja nélkül? Hiszen számunkra ők a fény, a nap. Ha mosolyognak, szívünk kielégül, s felfénylik a sötétlő pillanat.
Töprengéseink terméketlen csendjét varázsos ajkuk könnyen űzi el, s pihentethetjük a megpróbált elmét, játszadozva a nő tincseivel.
Botorkálnánk csak, ám velük bejárjuk az élet valóságos útjait –, jól tesszük, ha férfiasan belátjuk: mindig ott jó, a nő ahova vitt.
De jó hogy vagytok, Évák, Kleopátrák, Annák, Júliák, Lédák, Delilák! Feledjük kurta életünk határát, amíg nyakunkat ölelitek át.
Horváth Ferenc
