3 éves kortól
Benji Davies: Nagypapa szigete
Peti szereti Nagypapát, Nagypapa szereti Petit. És ez már mindig így lesz. Ebből a gyönyörű, vigasztaló könyvből megtanulhatjuk, hogy aki a szívünkben él, az mindig ott lesz velünk.Benji Davies színes képeskönyve egy kisfiú, Peti története, aki nagypapájával fantasztikus tengeri utazásra indul.
Távoli szigeten kötnek ki, gyönyörű vidékeken barangolnak, ám végül Peti egyedül tér haza. Minden éppen olyan, mint előtte, csak nagypapa nincs sehol.
A kötet egyszerű és természetes módon szól az elengedésről, elmúlásról Szabó T. Anna lírai fordításában. Segítségére lehet a szülőknek, gyerekeknek a gyászban, gyászfeldolgozásban.
Catherine House: Hová ment nagypapa?
Nagyinál lenni nagyon jó, vele nagyokat lehet sétálni, és tőle mindent meg lehet kérdezni. Amikor meglátogatják nagypapa sírját, Emma a halálról és az elmúlásról kérdezgeti nagymamáját.
A szelíd, türelmes válaszok a szerető Isten felé terelik a kislány gondolatait. Párbeszédük segítség lehet ahhoz, hogyan beszélgessünk gyermekeinkkel az élet egyik legnehezebb kérdéséről.
Bartos Erika: Elmúlás
Elveszteni valakit megmagyarázhatatlanul nehéz. Hogyan lehet vigaszt nyújtani a kisgyereknek, akiben düh, szívszorító fájdalom, hiányérzet és megválaszolatlan kérdések sokasága kavarog?
Bartos Erika, a Pro Familiis-díjjal kitüntetett meseíró új könyve az elmúlásról szól.
Szepes Mária: Pöttyös Panni - Harkály Anyó
Az új Pöttyös Panni sorozat utolsó kötetében Panni az élet kérlelhetetlen törvényével, az elmúlással találkozik. A megrendítő élményt csak az enyhíti, hogy amint az elhullott harkály madár helyén csakhamar új harkály kopogtat, az élet is a maga folytonosságával végső soron győzedelmeskedik a halálon.
Szepes Mária finom, bensőséges ábrázolással tárja elénk azt a folyamatot, ahogy a kislány a körülötte lévők segítségével ismét visszanyeri derűs kiegyensúlyozottságát.
A könyv hangja a téma ellenőre sem szomorú, az óvodai élet megannyi vidám, kedves mozzanatától a gyerek-felnőtt viszony sokféle árnyalatáról olvashatunk.
Shona Innes: Az élet olyan, mint a szél
Nehéz élethelyzetekkel nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek is küzdenek nap mint nap. És bár a problémák hétköznapiak, a megoldások hogyanja már korántsem olyan egyszerű.
SHONA INNES, ausztrál klinikai és törvényszéki pszichológus maga is hosszú évek óta segít bajba jutott gyerekeknek, hogy feldolgozhassák traumáikat.
KönyvTÁRS-sorozatában közérthetően, a legfiatalabbak nyelvén jár körül egy-egy fontos témát, mint a barátság, az élet elmúlása, a játszótéri helyzetek vagy az internet használata.
AGÓCS ÍRISZ képei szívmelengetőek és elgondolkodtatóak. VARRÓ DÁNIEL verselése pedig mesterien könnyed és humoros. Ilyen az ideális KönyvTÁRS.
Szulyovszky Sarolta: A hálás virág
Egy napon Géza nagypapa nagy gonddal ápolt virágágyásai között feltűnt egy új, szokatlan külsejű virág. Senki sem tudta, honnan került oda…
Dr. Catherine Dolto: Beszéljünk a halálról!
Dr. Catherine Dolto kedvenc szerkesztője, Colline Faure-Poirée közreműködésével osztja meg egyedülálló tudását a gyermekkorról, a kötet végén pedig mint dr. Cat szól a gyermekekhez: éppen úgy, mintha ott ülnének egymással szemben az orvosi rendelőjében.
Rávilágít, mi zaklatja fel, mi bántja és aggasztja a kicsiket. Kedvenc mondása: „Amit értünk, attól nem félünk!”
4 éves kortól
Patricia Mennen: Búcsú, gyász, emlékezés
A Ravensburger népszerű Mit? Miért? Hogyan? gyermekkönyvsorozatának 69. kötetét lapozgatva az óvodások és a kisiskolások megtudhatják, mikor veszünk búcsút, mikor ér véget az élet, milyen érzés a gyász, mi nyújt vigaszt, hogyan zajlik a temetés, hogyan tudunk emlékezni.
5 éves kortól
Patrice Karst: A láthatatlan fonal
Azokat, akik szeretik egymást, összeköti egy láthatatlan fonal. Akkor is, ha éppen távol vannak egymástól. Sőt, még akkor is, ha az egyikük már nem is él. Aki szeret valakit, soha nem lesz egyedül.
A szeretteinktől való elszakadás és távollét mindannyiunknak nagyon nehéz élmény, de a gyerekek számára különösen ijesztő és fájdalmas. Márpedig az élet bőségesen teremt olyan alkalmakat, amikor ezt a félelmet és fájdalmat meg kell tapasztalniuk, legyen szó a szülők válásáról, valamelyikük külföldi munkavállalásáról, egy barátság megszakadásáról, vagy egy családtag haláláról.
Sőt, van, hogy semmi különös nem történik, a gyermek mégis nagyon szorong a hozzá közelállók elvesztésétől, az egyedül maradástól. Néha annyira, hogy még az elalvástól is fél.
Ezt a félelmet enyhíti Patrice Karst lírai szépségű, szívmelengető meséje, mely a világ minden táján meghódítja a kicsiket és nagyokat.
Beavat a láthatatlan és elszakíthatatlanul erős fonal titkába, amit csak azok ismerhetnek, akik szeretik egymást. Megnyugtat, vigasztalást és biztonságérzetet ad, segít átvészelni a nehéz korszakokat is.
Anna Elina Isoaro: Azon az éjszakán tél lett
„Az élet néha egyetlen napig sem tart.
Van úgy, hogy az öröm egy szempillantás alatt csap át szomorúságba.”
Az Azon az éjszakán tél lett egy olyan kisfiú története, aki hiába várja haza születendő kistestvérét. A bensőséges hangulatú képeskönyv egy gyerek őszinte hangján mesél a baba elvesztéséről és a csa-ládot elborító szomorúságról.
Végkicsengése mégis vigasztaló: ha a fájdalom megélése mellett ajtót nyitunk egymásban az első mosolyra, a nehéz hétköznapok lassan, szelíden újra élettel telnek meg.
6 éves kortól
Bátki András: Morci
Morci átlagos kisfiú, talán az óvodáskor végén, vagy az iskoláskor küszöbén. Amiben más, mint a többiek, az csak egy kis szomorúság a tekintetében.
Meg az a rengeteg kíváncsiság, amivel a körülötte folyton változó világot fürkészi. Négy évszakon keresztül követjük Morcit, aki egyre elszántabban keres valami állandóságot, de akárhová néz, mindenhol csak átalakulást lát.
Édesapja nagy szeretettel figyeli ezen az egy éven át tartó úton, és türelmesen próbálja magyarázni a változás szükségszerűségét.
Morci az év végére megérti, hogy a változás nagyon sokszor fájdalmas, és időnként érthetetlen, de egyvalami állandó az életünkben, mégpedig az, hogyha valakit szeretünk, a szeretetünk megmarad akkor is, ha többé nem találkozhatunk vele.
Gimesi Dóra: Amikor mesélni kezdtek a fák
Vajon hogy kerül a Városligetbe egy bálna? Milyen gyorsan vágtat egy körhintaló? Lehet kék a fa lombja, és fészkelhetnek benne repülő halak?
Alíz és Dédi nap mint nap elsétál a Városliget százhuszonhárom éves nyárfája mellett.
Miután a munkagépek kivágják a vén fát, ők az évgyűrűit megérintve visszautaznak az időben: amikor anya, nagyi, Dédi és szépmama még gyerekek voltak…
Amikor még vadonatúj volt a Földalatti Vasút, romok közt táncoltak a pestiek, vörös és kék nyakkendőt hordtak a gyerekek, és minden egészen más volt, egy kicsit mégis ugyanolyan.
Gimesi Dóra különleges budapesti meséi Rofusz Kinga festményeivel nemcsak életre kelnek, de bebújnak a szívünk legmélyére. Ez a százötven év a mi közös történetünk.
Kolozsi László: Apufa
Mindannyiunkban él egy apufa. Csodás ereje van, hisz a szeretetben és a gondoskodásban.
Ez a megindítóan szép történet egy diófa – egy apa és két fia kapcsolatát mutatja be. Egyaránt szól a gyerekekhez, akik hallgatják és a felnőttekhez, akik olvassák nekik. Vagy mindenki magának.
Nem tanítani akar, csak mesél, mégis, aki elolvassa rohan az apukájához és átöleli.
Kiss Ottó: Ati és a holdvilág
Ati egy nyaraláson ismerkedik meg Ármin bácsival, aki érdekes dolgokat mesél neki a Holdról. De vajon honnan tud ilyen sok mindent róla? És vajon honnan ismeri azt a lányt, aki fent él a Holdon?
Ármin bácsi azt is elárulja, hogy egyszer járt már Hanna kisasszonynál, és nemsokára megint menni fog. A garázsban épp egy különleges autót épít, olyat, amilyennel annak idején a Holdra utazott. Már majdnem teljesen összeszerelte, és most megmutatja Atinak is.
Jan Godfrey: Hová tűnt a cseresznyefa nagypapa?
Nagypapa születésnapjára minden évben rózsaszín virágba borult a cseresznyefa, de idén a fa nem volt sehol! Csak egy tömzsi tuskó árválkodott a helyén.
Hová tűnt a cseresznyefa, nagypapa? kérdezte Veronika csodálkozva. A fa meghalt, mert már nagyon-nagyon öreg volt. Ki kellett vágni felelte nagypapa.
Nagypapa és kis unokája a kertben sétálgatva gondolkodnak életről, halálról, mennyországról.
A könyv szülőknek, nagyszülőknek, pedagógusoknak kíván segíteni abban, hogy egyszerűen és világosan beszélgessenek a gyerekekkel az elmúlásról általában vagy egy családtag, ismerős haláláról.
Florence Jenner-Metz: Neked írok, Apu!
„Kedves Apu! Margó vagyok, a te kis angyalod. Kedvem támadt írni neked, úgyhogy ma délelőtt, a reggeli után odaültem a kék íróasztalomhoz. Sose írtam még levelet. Kérlek, ne nevess ki nagyon, amikor olvasod!”
Ezekkel a szavakkal kezdődik Margó első levele édesapjához, aki sajnos már nem lehetett jelen azon a vakáción, amelyet Margó anyukájával és a nagyszüleivel töltött a tengerparton.
Az első levelet követően sok-sok levél születik, amelyben Margó minden eseményről beszámol édesapjának.
Singer Magdolna: Boldogan éltek, míg meg nem haltak…
Ez a kötet megmutatja, hogy lehet és kell is beszélni a halálról, a szomorúságról, a dühről, a bűntudatról – és mindenféle érzelemről, amely a gyász gyakori kísérője.
A szülőknek fogódzót nyújt, hogyan állhatnak gyászoló gyermekük mellé, foglalkoztató feladataival pedig segíti a gyerekek gyászfeldolgozását, és hogy eljussanak ahhoz a felismeréshez, hogy a halál az élet velejárója, nem titkolni és szégyellni való dolog, megtapasztalhatja, miképpen lehet a szeretetteljes együttlétekben kapaszkodót találni és eljutni a lelki megbékélés felé.
Pernilla Stalfelt: Halál könyv
Pernilla Stalfelt a gyerekek által sokszor feltett kérdésekre nem szentimentális válaszokat ad. Elmeséli, hogy egyszer minden élőlény meghal, még a legeslegnagyobbak is. A halál egészen váratlanul is érkezhet. Egyik nap még él a nagyapa, de másnap talán már nem találkozhatsz vele. Minden nagyon üres és szomorú ilyenkor. Keresi a lehetséges válaszokat arra, mi történik azután, hogy meghalunk: A választ senki nem tudja, csak aki már meghalt.
Sokan úgy hiszik, hogy a lelkünk halálunk után Istenhez jut. Ki tudja, talán virág lesz belőlünk… Néhányan úgy hiszik, hogy csillagok leszünk az égbolton. Elmondja, mi történik egy temetésen, hogyan viselkednek az emberek, hogyan gyászolnak. Bemutatja, hogy Mexikóban az emberek nem szomorkodni járnak ki a temetőbe, hanem, hogy ott vidáman piknikezzenek.
Jóllehet a könyv komolyan fordul a halál kérdéséhez, de az illusztrációk miatt szórakoztató is az a téma, amelyet (nemcsak) a gyerekek előtt tabuként kezelünk, mi felnőttek.
Marlee Alex-Ben Alex: Nagyapa meg én és az elmúlás
Máriát és nagypapáját meghitt kapcsolat fűzi össze: a tanya világának felderítése, valamint az állatokkal való barátkozás során a kislány sok örök érvényű igazságot ismer meg az életről és a halálról.
Egyszer aztán a nagypapa beteg lesz, kórházba kerül.
– Meg fogsz halni, Nagyapa? – suttogja a kislány.
– Nem félek a haláltól, kicsim – hangzik a válasz.
A Nagyapa meg Én című könyv segít abban, hogy gyermekeinkkel természetes módon beszélgessünk a halálról.
10 éves kortól
Brigitte Labbé-Michel Puech: Élet és halál
A kavics nem hal meg, mivel nem változik. Nem hal meg, mivel nem él. Minden, ami változik, ami növekszik, ami mozog – meghal.
Viccesen hangzik, de azért halunk meg, mert élünk.
Rosemarie Eichinger: Esznek-e a halottak epertortát?
Egy különösen szép könyv a gyászról. Egy lányról, akit az iskolában kicsit furcsának tartanak, és egy fiúról, akinek meghalt az ikertestvére. Egy könyv a halálról, de leginkább mégis az életről.
Arról, amit elveszítettünk, és arról, amire rátalálhatunk.
Legfőképp pedig a temetőből a valódi életbe vezető kiútról, amelynek során még az is kiderül, vajon esznek-e a halottak epertortát…
Molnár Krisztina Rita: A víz ösvénye
Molnár Krisztina Rita meseszerű története valódi problémákat tár elénk: a szülő-gyerek kapcsolat nehézségeit, az örökbefogadás kérdéseit, az elmúlás és gyász, az elfogadás és újrakezdés lehetséges feldolgozását.
Mindezt olyan bájjal és bölcsességgel teszi, hogy az olvasónak pityergés közben is mosolyra húzódik a szája. A történetet pedig tökéletesen kiegészítik Simonyi Cecília elragadó illusztrációi.
Olvassuk együtt a gyerekekkel, kicsikkel, közepesekkel és nagyokkal is.
Eleanor H. Porter: Az élet játéka
Harrington ház úrnője hiába írja elő Pollyannának a hasznos élet szabályait, hiába bünteti meg heveskedéseiért és a szabályok áthágása miatt, a kislány alaptermészetét nem tudja megváltoztatni.
Pollyanna ugyanis egy szokatlan – meghalt édesapjától tanult – játékot alkalmaz a nehézségek leküzdésére: megtalálni minden bajban és történésben azt a valamit, aminek örülni lehet. Ez az élet játéka, amely a mindent legyőző szeretetről, az élet feltétlen szeretetéről szól, amelynek játékszabályait valamennyiünknek tanulni és gyakorol.
Pipp új barátot talál a strandon, és nem játszik Pollival. Szegény Polli nagyon magányos! De amikor elmennek fagyiért, az új barát, Jaki bajba kerül. Polli segít neki – míg a végén mind a hárman együtt játszanak a tengerparton.
Lakner Artúr: Édes mostoha
Gyönyörű parkkal, csodálatos virágoskerttel övezett kastélyban él a regény kis hősnője, a csudaszép kislány, Hargitay Erzsike. A házban mindenki körülötte sürög-forog, és sokan próbálják felvidítani, ugyanis ő a Hargitay-kastély legszomorúbb lakója is egyben édesanyját nemrég veszítette el.
Az árva kislánynak senki sem tud örömet szerezni, s amióta Ibolya kissasszony a maga kibírhatatlan éles, parancsnoki hangjával a házban átvette a hatalmat, nem is reméli, hogy a boldogság újra rá fog találni.
Azonban édesapja újra találkozik ífjúkori szerelmével, a bájos Berényi Máriával, akit Erzsike előbb tanítónénijeként szeret meg, majd benne fog ráismerni édes mostohájára. Addig viszont Frici kutyájával, Picivel mindent megtesz, hogy mosolyt varázsoljon Erzsike arcára…
Lakner Bácsi műve film formájában már világszerte sikert aratott, és hirdette a szeretet minden szomorúságot legyőző erejét.
