A könyv főszereplője Herbszt Juli, akiről az első oldalakon megtudjuk, hogy kinézetre és életvitelre átlagosnak mondható, de továbbolvasva Juli történetét a szemünk láttára bontakozik ki egy szeretetéhes, önmagát és apafigurát kereső, a vágyai fogságában vergődő nő. Az apjához soha nem tudott közel kerülni, az anyja pedig eleve kizárt mindenféle kapcsolódást ami összeköthetné a lányával.
Gurubi Ágnes mondatai töményen fogalmazzák meg a főhős lelki vergődését, olyannyira, hogy szinte fáj olvasni Juli történetét. Az olvasó folyamatosan várja a megoldást, hogy ilyen gyerekkor után tud-e szeretetteli kapcsolatot kialakítani a férjével? Mit jelent számára az anyaság? Mennyire fontos számára a kisfia?
Megtalálja-e a lelki békét, megnyugvást a főszereplő?!
A mondatok szinte ostorcsapásként érik az olvasót, szókimondóan megfogalmazva az obszcenitást elérő helyzeteket.
Nem éppen könnyű olvasmány, de adhat egy kapaszkodót az ilyen típusú mélyen zajló lelki folyamatok megértéséhez.
