Szevasz-25 kortárs novella
A felnőtté válás összetett folyamatát járja körül huszonöt kortárs szerző ebben a kötetben.
A könyv öt novellaciklusra tagolódik, amelyek az emberi élet meghatározó területeit dolgozzák fel: a szerelmet, a családot, a hitet, a művészetet és a történelmet.
„Tudom már, miért szokott berúgni az apám; akkor nem fél attól, hogy esetleg van Isten.” Ez a megrendítő mondat Vida Gábor: Kelj fel és járj! című írásának főszereplőjétől hangzik el.
Bereményi Géza: Jézus újságot olvas című novellájának nyitómondata így szól: „Új volt minden a világban, mert gyerek voltam.” Az írás egy beteg kisfiú történetét meséli el, aki a gyógyulás reményében a hit erejébe kapaszkodik.
Mán-Várhegyi Réka: Viszlát, kamaszkor című novellájában egy felhőtlennek induló nyári napon kamasz ikerlányok arra döbbennek rá, hogy szülői örökségük a szeretetlenség és a kulturálatlanság.
A kötet görbe tükröt tart az olvasó elé, amelybe némi bátorsággal mindenképp érdemes belenézni.
Szabó T. Anna: Törésteszt
Szabó T. Anna kötetének főszereplői a nők – még azokban a novellákban is, amelyekben már csak a többi szereplő emlékeiben élnek.
A negyvenkilenc novella keserédes emberi játszmákat mutat be, amelyekben a női szereplők – olykor néhány könnycseppet elmorzsolva – a túlélésért küzdenek. Élhetnek szerelmi kapcsolatban vagy házasságban, nevelhetnek gyermeket, vagy éppen maradhatnak gyermektelenek, mindegyiküket ugyanaz a megnevezhetetlen belső erő hajtja, hogy kitörjenek saját élethelyzetükből.
Az írónő kendőzetlen őszinteséggel tárja fel a női lélek rezdüléseit, miközben a férfiak lelkivilágába is betekintést enged.
David Szalay: Minden, ami férfi
A könyv kilenc nagy fejezetből áll, amelyekben a férfiak végig úton vannak, akár egy road movie szereplői.
A helyszín fejezetről fejezetre változik: különböző országokban tűnnek fel olyan férfialakok, akik távol élnek az otthonuktól. Van, aki kényszerből, más a munkája miatt kénytelen utazni, de turisták is akadnak közöttük.
A fejezetek előrehaladtával a különböző élethelyzetekben lévő főszereplők életkora is növekszik, ezzel is jelezve, hogy minden életszakasznak megvannak a maga kihívásai. Ami összeköti a könyv szereplőit, hogy lehangolt, különös alakok, akik gyakran furcsa döntéseket hoznak. A kötetet áthatja a szereplők által újra és újra feltett kérdés: „Mit keresek itt?” Arra keresik a választ, kik is valójában, mit akarnak, illetve mit akarhatnak. Mert a felismerés végül mindig elérkezik: „Az élet nem vicc.”
A könyv tömör, ízléses megfogalmazásban mutatja be a 21. századi férfi helykeresését a világban.
Szántó T. Gábor: 1945 és más történetek
Szántó T. Gábor könyve a 20. század nagy történelmi drámájába ágyazott, felkavaró emberi sorsokat mutat be.
Mennyire forgatja fel egy kis település lakóinak életét a holokausztot túlélő zsidók visszatérése, akik azért érkeznek, hogy – ha csak jelképesen is – eltemessék sorstársaikat, és örök emléket állítsanak nekik?
Mit vált ki a kilakoltatásra váró emberek összezártsága, és milyen feszültségeket szülhet?
Mit tehet az a falusi lány, aki lányanyaként neveli süketnéma, enyhe értelmi fogyatékossággal élő gyermekét, hogy a fia némi boldogsághoz jusson?
Lehet-e rabbi az a fiatalember, aki férfitestben nőként szeretne élni?
Van-e értelme felelősségre vonni egy aggkorú, egykori fasiszta katonai vezetőt?
Ilyen és ehhez hasonló súlyos kérdésekre keresi a választ ez a kötet, amely az emberi morál mozgatórugóit feltáró, elgondolkodtató és mélyen emberi írásokat tartalmaz.
Władysław Szpilman: A zongorista
Władysław Szpilman a II. világháború kitörésekor a Lengyel Rádió zongoristája volt. Az utolsó élő zenei közvetítés során Chopin cisz-moll noktürnjét játszotta, mit sem sejtve arról, hogy ez a mű később saját sorsának is meghatározó részévé válik.
Szpilman szüleivel és testvéreivel Varsóban élt, ahol 1939. szeptember 1-je után egyik napról a másikra minden megváltozott. A bombázások, az élelmiszerhiány, a megszállás és a gettó létrejötte fokozatosan fosztotta meg az embereket korábbi életüktől és reményeiktől. A zsidó lakosságot egyre szigorúbb rendeletek sújtották, mígnem 1942 augusztusában a Szpilman családot is a deportálásra várók közé terelték. Egy tejszínes cukorka hatfelé osztása jelentette utolsó közös pillanatukat.
Władysławot az utolsó pillanatban egy segítő kéz kirántotta a tömegből, családját azonban a treblinkai haláltáborba hurcolták. Küzdelmes idők vártak rá a rommá lőtt Varsóban, de szerencsére számos bátor ember segítette őt a túlélésben, akik ezel nemcsak a saját, hanem a családjuk életét is kockára tették. Az utolsó segítő kéz egy német tiszttől érkezett, akinek ugyanazt a Chopin művet játszotta el egy lehangolódott zongorán, amelyet a háború kitörésekor a rádióban is megszólaltatott.
Władysław Szpilman közvetlenül a háború után vetette papírra megrendítő visszaemlékezését, mely hitelesen mutatja be a varsói gettó és a háború borzalmait, valamint az emberi kitartás, a remény és az emberség erejét.
A könyv nem csupán a holokauszt egyik legfontosabb személyes dokumentuma, hanem egy felejthetetlen történet arról is, hogy a legnagyobb embertelenség közepette is megmaradhat az együttérzés és a zene ereje.
Szécsi Noémi: Jókai és a nők
Szécsi Noémi könyve Jókai Mór életútját az őt körülvevő nőalakok visszaemlékezésein, hátrahagyott írásain és levelezésén keresztül mutatja be. A kötet több nagy fejezetből áll, amelyek az író életének egy-egy fontos fordulópontját járják körül. A leíró részeket az írónő különböző memoárokból származó idézetekkel gazdagítja, felidézve Petőfi és Mikszáth gondolatait is, mindezt korabeli fényképek és illusztrációk egészítik ki.
Gyermekként a kis Móric Pulay Mária komáromi özvegyasszony szófogadó fia. Húszas éveiben azonban már elragadja az ifjonti hév: titokban házasságot köt a nála idősebb, katolikus vallású színésznővel, Laborfalvi Rózával. Később az is kiderül, hogy a nőnek egy korábbi kapcsolatából házasságon kívül született leánygyermeke is van.
Mindez teljességgel elfogadhatatlan a református Jókay család számára, ezért mindent megtesznek, hogy mielőbb kieszközöljék a válást.
Közel ötven évvel később hasonló események játszódnak le az idősödő Jókai életében. Ekkor a nála jóval fiatalabb, zsidó származású színésznőt, Nagy Bellát vezeti oltár elé. A család nőtagjai ismét fellázadnak a házasság ellen, ám az író kitart választottja mellett.
Édesanyja, lánytestvére, unokahúga, feleségei és fogadott leányai egyaránt meghatározó szereplői Jókai életének. Az író műveiben megjelenő nőalakokban az olvasó rájuk ismerhet.
Bátyja, Károly mindenben támogatja öccsét: feltétel nélkül elfogadja és szereti őt, míg a család nőtagjai folyamatosan saját akaratukat próbálják ráerőltetni. Ilyenkor mit tehet egy író? Az alkotásba menekül.
Szécsi Noémi részletgazdag, igényesen szerkesztett kötete végigkíséri a 19. századot, miközben érzékletesen mutatja be a kor női szerepekről, házasságról és családról vallott nézeteit. Egyszerre életrajz és társadalomtörténeti látlelet, amely új nézőpontból közelíti meg Jókai Mór életét.
