Milly Johnson: Játszik még a fény
Laurie és Pete egy gyászterápiás csoportban találkoztak.
Fél évvel korábban még a mesés jövőt tervezték: Pete felesége, Tara végre állapotos lett, Laurie pedig meg volt győződve róla, hogy a barátja, Alex leánykérésre készül. Egy hideg februári estén azonban egy figyelmetlen kamionsofőr tömegbalesetet okozott, és mindkettőjük párja a közúti balesetben vesztette életét.
Az „Este beszélünk!” ott visszhangzott bennük, de már nem volt kit hazavárni. Valahogy minden értelmét veszítette: addigi életüket nem folytathatták tovább, a jövőjük pedig hirtelen kicsúszott a kezeik közül. A munkába menekülés eleinte jó megoldásnak tűnt, de nem segített feldolgozni a gyászt. Több kellett: igazi segítség, így végül mindketten egy terápiás foglalkozáson kötöttek ki. A közös bánat egymás felé sodorta a két sebzett embert. Próbálták lezárni a múltat, de ezek a beszélgetések egyre több kérdést hoztak felszínre.
Vajon ez a számukra is hirtelen jött kapcsolat csak két kétségbeesett ember egymásba kapaszkodása, vagy ennél többről is szó lehet?
A könyv az égtájaknak megfelelően négy nagyobb részre tagolódik, és egy északi utazással zárul, ahol az északi fény rávilágíthat életük rejtett, legbensőbb részleteire, és utat mutathat egy lehetséges újrakezdés felé.
Az érzelmek színes, és néha színtelen palettája tárul fel a könyvben, amelynek témája egy sorsszerű találkozás.
Amélie Nothomb: Szíved gyötörd
„Marie szerette a keresztnevét” – ez a könyv bevezető mondata. A történetből később kiderül, hogy Marie nemcsak a keresztnevét szerette.
Ő volt szülővárosának legszebb lánya, és ezt tudta is magáról. Jó érzéssel töltötte el, amikor az irigység lángjai fellobbantak a lányok szemében, a fiúkat pedig imádta kikosarazni. A legjóképűbb fiatalember beleszeretett Marie-ba, a fiatal lányt viszont nem Olivier érdekelte, hanem a város csodálata nyűgözte le: az, hogy ők ketten milyen jól mutatnak együtt!
A gyors esküvőt hamar követte a gyermekáldás, és megszületett Diane. Ez a könyv az ő története: a kislányé, aki soha nem részesült anyai szeretetben.
Pár év alatt még két testvér született: egy fiú, akihez Marie gyengéden viszonyult, valamint Célia, akit rajongva szeretett az édesanyja. Diane imádta az anyját, és mindig talált valamilyen mentséget arra, hogy vele miért távolságtartó a mama. Végül azonban a gyermekből felnőtt lett, és az érvek is elfogytak.
Diane orvosi pályára készült, és az egyetemen szakmai, majd baráti kapcsolatba került egyik női oktatójával. Diane csodálta Oliviát, aki az otthonába is meghívta. Itt megismerte Mariellt, Olivia lányát, és ugyanazt az elhanyagoló szülői mintát fedezte fel Olivia és Mariell kapcsolatában, mint amilyenben neki is része volt gyermekkorában.
Évek múlva két rendőr kereste fel Diane-t Olivia halála kapcsán, akit több késszúrással öltek meg…
Az írónő a tőle megszokott tömör mondatokkal jeleníti meg Diane keserű gyermekkorát és korai felnőtté válását, végigvezetve az olvasót a kislány, majd a felnőtt nő gyötrelmes lelki küzdelmein.
Zseniálisan megírt történet az anyai szeretetről, illetve annak hiányáról.
Charity Norman: A lányunk férje
Egy esti hívás érkezik a 999-es segélyhívószámra. A telefonáló Scarlett, egy tízéves kislány, akinek az édesanyja eszméletlenül fekszik a nappali padlóján. A háttérből gyereksírás és hangos zene hallatszik. Közeleg a mentő, és Scarlett bízik benne, hogy sikerül felébreszteni az anyukáját.
Joseph William Scott több év letöltendő börtönbüntetést kap felesége, Zoe megölése miatt.
Joseph feltételesen szabadlábra kerül, és szeretné látni a gyerekeit. Scarlett és két öccse az anyai nagyszülőknél nevelkedik, akik biztos otthont nyújtanak számukra. Mit akarhat Joseph? Nincs állása, pénze, lakhelye… és főleg nincs joga a kapcsolattartáshoz. A törvény azonban másként rendelkezik, így megindul a harc a felnőttek között a gyerekekért. A nagyszülők még a kapcsolatfelvétel gondolatát is elutasítják a „gyilkos” apa és szeretett unokáik között. Joseph viszont nem adja fel a reményt, hogy újra apja lehessen rég nem látott gyermekeinek.
A történet fejezetről fejezetre más-más szereplő szemszögéből bontakozik ki, miközben Zoe karaktere folyamatosan árnyalódik. Amiről senki sem akar beszélni, végül napvilágra kerül: Zoe, szüleinek egyetlen, imádott gyermeke és Joseph odaadóan szeretett felesége borderline személyiségzavarban szenvedett.
Lesz-e, egyáltalán lehet-e megbékélés Zoe halála után?
Lendületes cselekményvezetéssel megírt, letehetetlen könyv.
Garth Stein: Enzo, avagy az emberré válás művészete
Enzo egy keverék kutyus, aki kölyökkorában kerül az autózás szerelmeséhez, Dannyhez.
A férfi akkor még egyedülálló, és egy kis lakásban él, de hamarosan megjelenik az életében Eve, majd megszületik Zoé is. Enzót családtagként kezelik, így könnyebben elfogadja, hogy Danny szeretetén másokkal is osztoznia kell. Már négyen vannak – Enzót is beleszámítva –, és miután kinövik a lakást, a kutyus egy ház kertjében futkározhat kedvére.
Enzo folyamatosan figyeli az embereket, és érzékeli, hogy Eve nincs jól: valami „elromolhatott” a szervezetében. Nem érti, hogy az emberek ezt miért nem veszik észre. Enzo hisz abban, hogy újjászületik, és egyszer emberként fog élni. Ha ez bekövetkezik, ő bizony figyelni fog a környezetében élőkre!
Enzo elbeszélésén keresztül bontakozik ki ez a drámai fordulatokkal teli, szívmelengető történet, amely jóval több egy kedves kutyás könyvnél.
Domenico Starnone: Hurok
Aldo és Vanda két olasz fiatal, mindketten még a húszas éveik elején járnak, amikor úgy döntenek, hogy összekötik az életüket. Mivel fiatalon szeretnének szülővé válni, hamarosan megérkezik a gyermekáldás is: először Sandro, majd Anna születik meg.
A hatvanas évek végén a világot elsöprő szexuális forradalom a katolikus Olaszországot is eléri. Aldo néhány év házasság után szabadságra vágyik, szívesen lerázná magáról az együttélés terheit, így amikor megismerkedik a fiatal és minden szempontból vonzó Lidiával, elhagyja a családját.
A könyv első része a feleség férjéhez írott leveleit tartalmazza, Vanda mély keserűséggel átitatott szenvedéstörténetét. Számára egyszerűen felfoghatatlan, hogyan és miért dönthetett így Aldo.
A könyv második részében Aldo visszaemlékszik a házasságára, valamint arra a néhány évre, amelyet Vandától és a gyerekektől külön, Lidiával töltött.
Ebben a történetben mindenki egy érzelmi hurok foglya: az anya mindenáron maga mellé akarja állítani Sandrót és Annát, a gyerekek pedig – miközben szeretnének megfelelni az anyjuknak – nem tudják, mit akar valójában az apjuk. Lidia szeretné maga mellet tudni Aldot, de nem mindenáron. Aldo ugyan néhány év múlva hazatér a családjához, de soha többé nem lesz igazán otthon.
A regény egy olyan családtörténetet mesél el, amely egy közös cipőfűzéshez hasonlítható: a családtagok saját elképzeléseik szerint szövik a történet szálait és kötik a hurkokat, mígnem a végén egy váratlan csattanó hatására ezek a csomók kioldódnak.
Su Tong: Rizs
Ötsárkány szülőfalujában az áradás mindent elpusztított. Az apátlan-anyátlan árva szerette volna az éhínséget és az árvíz okozta pusztítást maga mögött hagyni, s mivel kifejezetten erős legény volt, máshol szerencsét próbálni. Elbújt egy szénszállító tehervonaton, és elhagyta szeretett faluját, Juharfalvát.
Amikor a tehervonat egy fényekkel teli pályaudvarra ért, Ötsárkány leugrott a vonatról, és a városba indult. Mialatt Ötsárkány a város északi végéből a kikötő felé tartott, a szürkés ködöt lassan felváltotta a sötétség. Vígan falatozó emberekre bukkant, s mivel már három napja nem evett, próbált egy kis élelmet kérni tőlük. A legény nem tudhatta, hogy a Rakparti Galeri tagjaival állt szóba. Hiába mondta, hogy nem bírja az italt, a bandatagok erőszakkal leitatták, és magára hagyták.
Mikor felkelt a nap, egy friss rakomány rizst pakoltak le az egyik hajóról egy kis kézikocsira, Ötsárkány gyomra összerándult a friss rizs illatára, és követni kezdte a rizseszsákokkal megrakott kocsit, így ért el a Kőművesek utcájába, a Feng családhoz.
A könyv naturalista stílusban tárja fel a főszereplő átalakulását: hogyan lesz a földönfutó koldusból egy jómódú kereskedőcsalád feje és a várost rettegésben tartó bandatagok vezére. A történet visszatérő eleme a rizs, amely jelentheti az életet, de bizarr cselekedetekre is sarkallhatja az erkölcsi kudarcra ítélt városlakókat.
A bűnben fetrengő regényalakok sokasága olyan látomásszerű képet tár az olvasó elé, mint egy Hieronymus Bosch-festmény.
Megdöbbentő erejű kínai történet a harmincas évekből, mely hűen megmutatja az emberi lélek mélyén szunnyadó gonoszságot.
Tabitha Suzuma: Forbidden-Kimondhatatlan
A gyerekek még kicsik voltak a Whiteley családban, amikor az apjuk új életet kezdett. Angliától távol, Ausztráliában telepedett le, és miután új családja lett, teljesen maga mögött hagyta korábbi életét, beleértve öt gyermekét is.
Lochannak, Mayának, Kitnek, Tiffinnek és Willának szinte szülők nélkül kellett boldogulniuk, mert az apa semmilyen támogatást nem nyújtott, az anyjuk pedig az alkoholban és különböző férfiak társaságában keresett vigaszt. Pincérnői keresetét nagyrészt italra és ruhákra költötte, így állandóan zsonglőrködni kellett a pénzzel, a családi kassza pedig folyton hiányos volt.
A két legidősebb gyerek – Lochan és Maya – látta el a családi, egyben szülői feladatokat, pedig még ők is iskolások voltak. Lochan érettségi előtt állt, Maya is középiskolás volt, bőven akadt tanulnivalójuk, mégis vállvetve helytálltak ebben a helyzetben, hiszen nem hagyhatták, hogy széthulljon hátrányos helyzetű családjuk.
Maya mindössze tizenhárom hónappal volt fiatalabb Lochannál, szinte ikrekként nőttek fel. Mindig segítették egymást, és az apa eltűnése után a családi terheken is egyformán osztoztak. Közel álltak egymáshoz: nemcsak testvérek, hanem egymás legjobb barátai is voltak egészen addig a délutánig, amikor kettesben maradtak otthon.
Maya nem akarta egyedül gyakorolni az iskolai táncórára a lépéseket, ezért felkérte salsázni a bátyját… és az a tánc mindkettőjükben felszínre hozott valamit. Elindult egy lélekölő folyamat: az eszükkel tudták, hogy tilosban járnak, de azt nem, hogy mit kezdjenek az egymás iránti érzelmeikkel, egyáltalán kezdhetnek-e velük bármit.
A könyv fejezetei Lochan és Maya nézőpontjából mutatják be felvállalhatatlan szerelmüket, az írónő kiváló lélekábrázolással dolgoz fel egy tabutémát: a testvérek közötti szerelmet.
