Mijamori Aszataro: Szamurájmesék
Az 1600-as évek japán történelmében a társadalom meglehetősen széttagolt volt. Ebben a bonyolult politikai, katonai és családi kapcsolatrendszerben kiemelt szerepet kapott a szamurájbecsület.
A kötet a busidó hét alapelvére épül, és egy nyolcadik fejezettel is kiegészül, az utolső fejezet főhőse ugyan nem volt szamuráj, mégis a szamurájok elveit vallotta.
A történetek az európai lovagkor erényeihez hasonló értékeket közvetítenek, de míg a lovagi kódex a vallást helyezte előtérbe, Japánban az őszinteség és az igazmondás fontosabb szerepet kapott.
A távol-keleti országban származásától függetlenül bárkiből lehetett szamuráj, ha megfelelő tudással, szorgalommal és bátorsággal rendelkezett. Ennek a harcos társadalomnak a működését a más területeken tevékenykedők munkája is segítette.
A könyv örök emberi értékeket közvetítő meséi közelebb hozhatják az olvasóhoz a középkori japán történelmet, valamint a távol-keleti emberek kultúráját és gondolkodásmódját.
Lisa See: Tealevelek szárnyán
A kínai Népköztársaság egyik eldugott kis hegyi falujában él a gyermek Li-yan népes családjával. Az akha nemzetség részeként életüket babonás félelmek szövik át, minden cselekedetüket – mások által teljesen érthetetlen – szabályok irányítják. A rossz szellemek elűzéséhez már kevés a szabályrendszer, ilyen esetekben már a sámánok segítségére szorulnak.
Forráskúton az emberek főleg tealevelek gyűjtéséből tartják fenn magukat, dacolva az időjárás viszontagságaival és a magashegyi terep nehézségeivel.
Egy nap felbukkan egy idegen, és rengeteg pénzt kínál a tealevelekért…
Ezen a világtól elzárt helyen ezentúl már semmi sem lesz olyan, mint azelőtt.
Li-yan még kislányként beleszeret San-pa-ba, és ez a szerelmi kötődés végzetszerűen meghatározza az előtte álló éveket. “A nap akkor is felkel, ha szenvedünk”… Li-yan ezt jól az eszébe vési, és ő lesz az első tanult ember a szülőfalujában.
Keserédes történet egy kis népcsoport tradíciókkal átszőtt mindennapjairól, egy pici településről, mely egy fekete teának köszönheti a felemelkedését, és egy bátor fiatal lány kitartó kíváncsiságáról, aki ősei kultúráját nem feledve bátran indul el a változás és a haladás útján.
Narine Abgarjan: Égből hullott három alma
A kötetben szereplő kisregény három nézőpontból láttatja egy kis örmény falu életét: annak szemszögéből, aki látta, aki mesélte, és aki hallgatta.
A könyv első mondata: „Pénteken, nem sokkal dél után, amikor a nap átbukott a zeniten, és méltóságteljesen a völgy nyugati széle felé gördült, Szevojanc Anatolija lefeküdt meghalni.”
A kis falut és lakóit számtalan sorscsapás éri. A falusi élet egyszerűsége kiszámíthatóvá teszi a mindennapokat, ünnep ritkán tarkítja hétköznapjaikat, a szívük mégsem kérgesedik meg: odaadóan gondoskodnak egymásról. A történet során az is kiderül, honnan erednek a beszélő családnevek, a lassan csordogáló elbeszélésből pedig fokozatosan kirajzolódnak a falu lakóinak élettörténetei.
Már csak egy maroknyi idős ember él a kis településen, ám a sok viszontagság után kisebbfajta csoda történik, és az emberek ismét bízni kezdenek a falu jövőjében.
A kötet egy rövid novellafüzért is tartalmaz. Varázslatos írások ezek, amelyek hangulatát talán ez a mondat ragadja meg a legjobban: „A hit nem közszemlére téve, hanem a szív rejtekében lakozik.”
Luke Allnutt: Miénk az ég
Luke Allnutt Miénk az ég című regénye első pillantásra egy szeretetteljes család története.
Rob és Anna remek párost alkotnak, kisfiuk, Jack pedig teljessé teszi az életüket. Azt gondolják, az együtt töltött boldog idő örökké tart… mígnem egy súlyos betegség mindent megváltoztat.
A történet elbeszélője Rob, így az olvasó egészen közel kerül az apa kétségbeeséséhez.
A regény nemcsak a veszteségről szól, hanem arról is, hogyan képes a félelem és a tehetetlenség két, egymást szerető embert eltávolítani egymástól. A gyászt mindketten másként dolgozzák fel, Anna a munkába, Rob az alkoholba menekül. Egy idő után be kell látniuk, hogy közös életüket képtelenség tovább folytatni. Rob végül a fotózás segítségével indul el a továbblépés útján: felkeresi és megörökíti azokat a helyeket, amelyekhez a fiával közös emlékei kötik.
Szívszorító olvasmány, ugyanakkor reményt is ad arra, hogy a legnagyobb veszteség után is van visszaút az élethez.
Kate Atkinson: Fénykép ezüstkeretben
Kate Atkinson regénye izgalmas és elgondolkodtató, családi titkokkal teli történet.
A könyv középpontjában Ruby Lennox áll, akinek életén keresztül nemcsak saját sorsát, hanem családjának több generáción átívelő történetét is megismerheti az olvasó.
Ruby narrációját múltidéző fejezetek váltják fel. Miközben Ruby felfedezi önmagát, fokozatosan összeáll a teljes családi tabló.
Lassan fény derül olyan régi titkokra és tragédiákra, amelyek meghatározzák a szereplők életét. Atkinson a szomorú családi történéseket is képes humorosan tálalni, így a családi történet a komoly témák ellenére sem válik nyomasztóvá.
Nem egyszerű családregény: az olvasónak fokozatosan kell összeraknia a történet darabjait.
A szereplők nagyon emberiek: hibáznak, szeretnek, és sokszor maguk sem értik, hogyan hat rájuk családjuk múltja.
Szórakoztatóan megírt, múltidéző könyv, amely minden korosztály számára remek olvasmány.
Kirsten Thorup: Őrülten és halálosan
„Szeretnék olyan helyre menekülni, ahol béke, kedvesség és emberség uralkodik. Ilyen hely nem létezik a világháborúban.”
Harriet háborús özvegy, miután férje gépét lelőtték a keleti fronton, gyermekeit hátrahagyva Dániából Németországba utazik. Gerhard barátainál keres vigaszt bánatára, de München teljesen mást tartogat számára.
1942-ben a német kormány már hiánygazdasággal küzd, Sztálingrádnál megáll a front, és az angol légierő egyre többször bombázza a várost. A német nép egyre nehezebben éli meg a mindennapokat, gyarapodnak a táborok és a feljelentések, a náci propaganda pedig még az óvodákba is elér.
Harriet közel négy hónapot tölt Gudrun és Klaus villájában, ezalatt megpróbál mindent lejegyezni a naplójába, hogy megörökítse a szinte felfoghatatlan borzalmakat. Számára az emberek olyanok, mintha szerepüket játszó színészek lennének, mert ez nem lehet a való élet.
Nagyon vágyakozik két kisfia után, de a hazaút ebben a háborús helyzetben igencsak kétséges.
A könyv Harriet nézőpontjából, szinte filmszerűen láttatja az eseményeket, és ragyogó jellemrajzokkal ábrázolja a történet szereplőit.
Letisztult stílusával Kirsten Thorup érzékelteti azt, amit szinte lehetetlen elmondani… Zseniális alkotás.
Eva-Maria Bast: Louis Vuitton álma
Louis Vuitton Malletier egy kis francia faluban, a Jura vidékén született. Édesanyja halálát követően édesapja rövid időn belül újranősült, ám a mostoha ridegen és szeretetlenül bánt a Vuitton gyerekekkel.
Mivel nem látott más kiutat ebből a helyzetből, és jobb életet szeretett volna teremteni magának és testvéreinek, a tízéves Louis úgy döntött, hogy elindul szerencsét próbálni. Két éven át vándorolt az országban, míg végül elérte a fővárost. Párizsban egy utazóládákat készítő és csomagolási szolgáltatással foglalkozó kis családi cégnél állt inasnak.
Szorgalmas munkájával hamar kivívta mestere elismerését, ötleteivel pedig hozzájárult a kivitelezés és a gyártás fejlődéséhez. Harmincéves korára már önálló céget vezetett, melyben családtagjai is segítették.
A könyv azt is bemutatja, hogyan alakult át Párizs a 19. század folyamán egy rossz elrendezésű, szűk és gyengén megvilágított utcácskákkal teli városból a fények városává. Párizs üzleti szempontból is igyekezett utolérni nagy riválisát, Londont. Ebben a pezsgő, folyamatosan változó közegben alkotott Monsieur Vuitton, újításaival újra és újra meglepve vásárlóközönségét.
Érdekes olvasmány egy kreatív elméről, akinek kitartó munkája és újító gondolkodása végül meghozta a máig tartó világhírt.
Spiró György: Repedt kályhámon macska ül
Spiró György kötete az 1986-os év eseményeit taglalja, az íróhoz hűen hol szórakoztatóan, hol elgondolkodtatóan.
A budapesti Katona József Színházban folynak az író formabontó darabjának, a Csirkefejnek a próbái; a sajtóban egy lengyel nacionalista támadja a szerzőt, elsősorban lengyelellenességgel vádolva őt; a kaposvári Csiky Gergely Színház dramaturgként szerződtetné, miközben az ELTE-vel való együttműködése is megkérdőjeleződik….és a magánélet? Nos, az valójában szinte nem is létezik…
Spiró jellegzetes, ironikus és olykor csípős humorral figyeli az embereket és a társadalmat. Nem akar megszépíteni semmit: éles szemmel veszi észre azokat az apró részleteket, amelyek mellett mi talán észrevétlenül elmennénk. Írásaiban a humor mögött gyakran ott bujkál némi keserűség is, ettől lesznek egyszerre mulatságosak és nagyon emberiek.
A szerző intelligens humorával megnevetteti, ugyanakkor elgondolkodásra is készteti az olvasót. A kötet naplóbejegyzésekből kirajzolódó, önironikus és fanyar korrajz – egy mozgalmas év eseményeiről, a színházi és irodalmi életről, valamint magáról Spiró Györgyről.
Jolsvai András: Barátságos arcot kérek
“Ebben az országban mindenkinek meg van az oka a feljelentésre, csak meg kell találni…”
A Weisz család kálváriája is egy feljelentéssel kezdődik 1952-ben. A Rákosi-korszakban könnyű börtönbe kerülni, így a lipótvárosi zsidó család nem az okokat keresi, hanem a megoldást. Minden lehetséges kapcsolatot feltérképeznek, és összes leleményességüket bevetve kicsik és nagyok, közeli és távolabbi rokonok, valamint a családhoz hű barátok egyaránt azon fáradoznak, hogy elkerüljék az elkerülhetetlent.
Az olvasó folyamatosan drukkolhat a szereplőknek, akár egy kalandregényben, hogy végül csak az kerüljön börtönbe, aki valóban megérdemli.
A téma komolysága ellenére humorosan megírt, kifejezetten üdítő olvasmány.
Nem mondtam nemet - novellák
Kortárs fiatal szerzők írásai, melyek a nemet mondás, illetve annak hiánya köré épülnek. Nagyon izgalmas téma: hogyan hatnak a kimondott és ki nem mondott mondatok az emberi kapcsolatokra, és milyen feszültséget kelthet az emberi működés mélyebb rétegeiben az elszalasztott lehetőségek felismerése vagy éppen a kompromisszumok nélküli élet utáni vágyakozás.
A rövid, emberközeli történetek elgondolkodásra késztetik az olvasót.
Első olvasásra egyszerűnek tűnhetnek ezek az élethelyzetek, a felszín alatt azonban rendre megjelenik a kétség: vajon jól döntött-e a történet szereplője?
Könnyen olvasható novellák füzére, amely az élet kisebb-nagyobb fordulatait az emberi döntéseken keresztül próbálja megragadni.
Ács Margit: Remeték
A novellafüzér helyszíne egy eldugott hegyvidéki üdülőtelep, ahol mindenféle ember megfordul: van, aki már állandó lakos, más csak a szabadidejében tartózkodik itt. Megtalálhatók a mindenhol jelen lévő szolgáltatók – a kisbolt, a kocsma –, az idevetődő mesteremberek, és még hajléktalanok is akadnak.
Egy időre el lehet vonulni a mindennapok elől, de vajon lehetséges-e teljesen kivonulni a világból, és fenntartható-e hosszú távon ez az életforma? A könyv szereplőit itt is utolérik az emlékek: van, aki egy kis alkohollal, más némi jó cselekedettel próbálja enyhíteni az egyedüllétet és a fájdalmas emlékek fel-felbukkanását.
Mélyen emberi történetek szólítják meg az olvasót, és mutatják meg, hogy a világtól való elvonulás egyszerre jelenthet bezártságot és menedéket.
Trux Béla: Apám árnyékában
IV. Béla király a mongol horda elől menekülve, kísérőit is maga mögött hagyva, egy számára ismeretlen helyre ér. A sérült, elerőtlenedett királyt egy gyógyító menti meg: barlangjába viszi, ellátja a sebeit, és gyógyfőzettel itatja meg. A füvesember azonban úgy látja, nem elég a testet meggyógyítani, a szív sebeit is kezelni kell…és kezdetét veszi egy különös időutazás. A király nem tudja, vajon a táltos csupán mesékkel traktálja, vagy valóban a múlt eseményeit vetíti elé. Az olvasó kíváncsiságát is felkelti a kérdés: vajon meg tudja-e mutatni Szélűző az uralkodónak, mi teszi a királyt országa jó vezetőjévé, a királyi apát pedig gyermekét féltő, felelősségteljes, szerető édesapává?
A táltos barlangjában hallottak nyomán IV. Béla fokozatosan más fényben kezdi látni a múltat: megismeri, majd végül megérti apja, II. András döntéseit és az azok mögött rejlő okokat.
Izgalmasan megírt történelmi regény, amely némi misztikummal elegyítve mindvégig fenntartja az olvasó érdeklődését.
