A magyarságnak a 19. századig nem volt hivatalosan elismert, törvény által rögzített nemzeti himnusza. A katolikus magyarság a „Boldogasszony anyánk” és az „Ah, hol vagy , magyarok tündöklő csillaga” kezdetű éneket, míg a református felekezetűek a 90. zsoltárt („Tebenned bíztunk, eleitől fogva”) énekelték. Kölcsey Ferenc 1823 januárjában írta hazafias költészetének legkiemelkedőbb remekét, a Hymnust, amely először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a kéziraton még szereplő "a’ Magyar nép zivataros századaiból" alcím nélkül, Kölcsey munkáinak első kötetében, 1832-ben már a szerző által adott alcímmel szerepelt.
1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot.
Megzenésítésére, 1844. február 29-én Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója pályázatot hirdetett a Hymnus megzenésítésére, amelyen Erkel Ferencnek, a Nemzeti Színház karmesterének pályaműve nyerte el az első díjat.
A szerző vezényletével a Nemzeti Színházban 1844. július 2-án tartották a mű ősbemutatóját. A források szerint szélesebb nyilvánosság előtt először 1844. augusztus 10-én énekelték himnuszunkat az Óbudai Hajógyárban, a Széchenyi gőzös vízre bocsátásakor. 1938-ban Dohnányi Ernő átdolgozta a művet a ma ismert formájú hangszerelésre.
A dualizmus időszakában az állami himnusz Joseph Haydn „Gott erhalte” című, népdalból komponált műve, az osztrák császári himnusz volt. A himnusznak a hivatalossá tétele érdekében a magyar országgyűlés 1903-ban egy két paragrafusból álló törvényjavaslatot fogadott el „az egységes magyar nemzet himnuszáról”, amit azonban I. Ferenc József nem szentesített, így az hatályba sem léphetett.
Az első jogi értelemben elfogadott törvény, az 1989. évi XXXI. törvény 36. paragrafusa iktatta nemzeti jelképeink sorába, s a XIV. fejezet, 75. paragrafusaként emelte be az alkotmányba himnuszunkat. A 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvény alapvetésének I. cikke kimondja: "Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”
Kölcsey Ferenc a verseit külön lapokra írta, és kéziratcsomagokban gyűjtötte. A Hymnust tartalmazó kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt, és több mint száz éves lappangás után, 1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába. A Hymnus két lapon található, azonban az idők során megsérült. Földesi Ferenc levéltáros szerint: „A sérülés, amely mindkét fólión látszik, nem lángégés, hanem úgynevezett tintamarás. Az Országos Széchényi Könyvtár restaurátor szakembereinek véleménye szerint savas tinta ömlött a papír szélére. Magának az írásképnek szerencsére semmi baja nem lett. Műtárgyvédelmi tekintetben semmi probléma nincs vele. A papír jó állapotban van, nincs rajta penész vagy gomba. Ha volna, a restaurátorok meg tudnák állítani a folyamatot.”
Forrás: Országos Széchényi Könyvtár