Tavaszi ének

 

Itt a tavasz! A pacsirta vidám dala zeng,

s mi is vele énekelünk, szívből, odabent.

 

Keblünkben a kikeletnek láza muzsikál,

s mindent, ami arra szorul, tisztára sikál.

 

Ami már-már kókadozott, feléleszti azt,

s tovaűzi a lemondást, fájdalmat, panaszt.

 

Mit nekünk most baj vagy bánat, hiszen süt a nap:

a derűre, a mosolyra megvan az alap.

 

Biztatóan fehérlik a bátor hóvirág,

s kipattantak a barkák is: újul a világ.

 

Vadgerle búg, sün mocorog, gólya kelepel:

a tavaszi díszlet minden része szerepel.

 

Húsvét már a kertek alatt, s egyre közelít:

érezzük, hogy szívünk mélyén máris melegít.

 

Hajnalban fagy? Az ilyenkor már semmit se tesz,

s pár eltévedt hópelyhecske hiába neszez.

 

Mert mégiscsak itt a tavasz március körül –

dalol hát az emberfia s táncra penderül!

Horváth Ferenc