A költői mesterségről
(A költészet világnapján)
Legyen bármi a forma, tartalom:
nem zárkózik el egytől sem dalom.
Lehet a téma csillag, svábbogár,
elfojtott sóhajtás, zajos lokál,
akármelyikben otthonos vagyok:
mindegy, hogy pokol, vagy menny, mely ragyog!
S jöhet a jambus, amely nem ereszt,
az elmélázó, csábos anapeszt,
a trocheus, amely ereszkedő,
a daktilus, mely fut, mint az idő;
lépegethet a lusta spondeus,
Itt a tavasz! A pacsirta vidám dala zeng,
s mi is vele énekelünk, szívből, odabent.
Keblünkben a kikeletnek láza muzsikál,
s mindent, ami arra szorul, tisztára sikál.
Ami már-már kókadozott, feléleszti azt,
s tovaűzi a lemondást, fájdalmat, panaszt.
Mit nekünk most baj vagy bánat, hiszen süt a nap:
a derűre, a mosolyra megvan az alap.
Varsányi József: Magyar nyelv és irodalom kidolgozott érettségi tételek – Középszint
„Kötetem a középszintű magyar nyelvi érettségire való felkészülést szolgálja.
A Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ idén hatodik alkalommal hirdeti meg a gödöllői kistérségben élő amatőr alkotók számára irodalmi díj pályázatát, amelyen városunk lakosai is indulhatnak alkotásaikkal.
Az Irodalmi Díj célja, hogy felkutassa a környéken élő tehetségeket, segítse őket írói pályájuk elején és elismerésben részesítse. A neves zsűritagok (Czigány György, Galántai Zoltán, Kemény István) által fémjelzett versengés győzteseit ünnepélyes keretek között köszöntik a gödöllői könyvtárban.
Nőnapi köszöntő
(Poétikusan)
Mi, férfiak a nőket úgy szeretjük,
miképpen ők az édességeket!
Tőlük tudhatjuk, hogy mi is az „együtt”,
s mit jelent az a szép szó, hogy „veled”.
Hogyan is látnánk szemük lángja nélkül?
Hiszen számunkra ők a fény, a nap.
Ha mosolyognak, szívünk kielégül,
s felfénylik a sötétlő pillanat.
A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja, költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára 1817. március 2-án, Nagyszalontán látta meg a napvilágot
